VENDÉGEK 1

Gazdám délután háromra magához rendelt.
Pontban három órakor nyomtam meg a kapucsengőt. Kisvártatva hallottam a zár berregését. Megnyomtam az ajtót, s kinyílt.
Beléptem a lakásba, s már fordultam a vetkőzőszoba felé, de gazdám hangja megállított.
- Gyere be! Ne vetkőzzél!
Csodálkoztam, mert eddig mindig le kellett vetkőznöm meztelenre, és csak úgy volt szabad a szeme elé kerülnöm.
Barátságosan fogadott. Mondta, hogy nem maradunk egyenlőre itthon, hanem elmegyünk még.
Autóba ültünk, s mentünk a nem messze lévő plázáig.
Először a pizzériába mentünk. Gazdám ott megrendelt hét pizzát este nyolc órára kiszállítva.
Ennek elintézése utána beültünk a presszóba. Tudtam, hogy ha valahova elmegyünk, akkor mindig mellette kell mennem, s úgy kell viselkednem, mint egy ismerősnek. Sőt beszélgethetek is vele. Egy asztat keretünk a sarokban. Gazdám rendelt. Magának kávét kért, s mivel tudta, hogy én leszoktam a kávéivásról, és cukros üdítőt sem iszom, ásványvizet kért nekem.
Közömbös dolgokról beszélgetünk. Feltételeztem, hogy valakit várunk, mert többször a szemben lévő faliórára nézett.
Nem is hiába vártunk. Három férfi lépett az asztalunkhoz.
Azonnal kiszúrtam, hogy egyikük nagyon erős jellemű. A másik kettő pedig sub. Az úr szólt gazdámnak.
- Itt hozom a megígért fiukat. Holnap reggel elengedheti őket. A feltételeket megbeszéltük már telefonon, amikor a megrendelést elfogadtam. Az átutalás megérkezett. Érezzék jól magukat.
Intett a két fiúnak, hogy maradjanak, és rámutatott gazdámra: Ő az uratok, ezzel elment.
A két körülbelül velem egy idős fiú várakozóan nézett gazdámra. Intett nekik, hogy leülhetnek.
- Innátok valamit?
Azok az asztalra néztek, s látták, hogy mi alkoholmentesek vagyunk. Üdítőt kértek.
Gazdám hívta a pincért, s hagyta, hogy a fiúk rendeljenek.

Asztalt bontottunk, s kimentünk a pláza forgatagába.
Egy sportboltot kerestünk. A sportnadrágok polcához mentünk, és gazdám ránk paranncsolt.
- Te egy fehér rád feszülő nadrágot válassz, ti pedig feketében ugyanolyant. Mindegyiketek tudja a méretét, gyerünk!
A pénztárnál gazdám fizetett. A csomagot az én kezembe adta. Ki mentünk a parkolóba a kocsihoz.
Engem a gazdám maga mellé parancsolt, a két fiút pedig hátra.
Hamar hazaértünk.
Az automata ajtók csendben nyíltak, csukódtak.
A garázsban kiszálltunk, és felmentünk a lakásba.
Gazdám leült kedvenc foteljébe, s ránk parancsolt.
- Levetkőzni meztelenre. Ruhákat, cipőket kivinni a gardróbba. Utána gyertek ide vissza elém!
Pillanatok alatt végeztünk, s ott álltunk gazdám előtt teljesen meztelenül.
- Ma négy - nekem nagyon fontos ember - jön hozzám vendégségbe. Ti leszek a szolgák. Minden munkát nektek kell elvégezni körülöttünk attól kezdve, hogy belépnek az ajtón. Te - mutatott rám - vagy a csoport vezetője. Mindenért te vagy a felelős. És tudod?... ha valami nem fog stimmelni elsősorban téged büntetlek meg. Ti meg engedelmeskedjetek neki mert Ő is büntethet benneteket. Körülbelül hét órakor jönnek a vendégek, addig meztelenül kell lennetek. Öt perccel a várható érkezésük előtt felveszitek a kisnadrágokat, s egész este abban dolgoztok. És felhívom a figyelmeteket: ha egy vendég hozzátok akar nyúlni, vagy esetleg belenyúl a nadrágotokba... nektek kuss! Szolgák vagytok. A szabályok szerint mindent tehetnek veletek. Értettétek?
- Igen uram - mondtam én, és a két fiú is bólintott.
- És mindannyiunk megszólítása csak annyi, hogy uram. Te - mutatott rám, vidd ki a másik kettőt magaddal a konyhába. Mutass meg nekik mindent. Terítsetek! Aztán hat órakor zuhanyzás, fésülködés. Csinosak, és jóképűek legyetek! Most azt a kettőt - intett nekem, vezesd ide elém.
Azonnal odavezettem a két bérszolga fiút. Úgy láttam, hogy tetszik mind a kettő gazdámnak. Mind a kettőnek majdnem vállig érő hosszú haja, jó teste formás popója van. Annyiban különböztek egymástól, hogy az egyiknek ébenfekete, a másiknak világosszőke volt a haja.
- Két jóképű emberpéldány. Elégedett vagyok gazdátokkal. Jó árut hozott nekem. A hajatokba tegyetek gumit, fogjátok össze!... Végigsimította mind a kettőnek a testét, majd végül egy nem túl nagyot rácsapott a fenekükre, mindegy elindítva őket kifelé.
Kivezettem őket a konyhába. Megmutattam nekik, hogy mit hol találnak meg.
Bementünk az ebédlőbe, és mondtam nekik, hogy szedjék le a terítőt a nagy asztalról.
Én nagyon jól tudtam, hogy mit hol találok.Odaadtam nekik a nagy damaszt terítőt. Ők egy perc alatt megterítették az asztalt. A tálalóban megmutattam a poharakat, szalvétákat, az aranyszélű lapostányérokat.Az evőeszközöket is megmutattam. Nem kellett egy szót sem szólni. Láttam, hogy nem először terítenek, van gyakorlatuk benne.
Megkértem az urat, hogy nézze meg. Elégedett volt.
Kivezettem 6 órakor a fürdőbe a fiúkat. Mind a hárman lezuhanyoztunk, majd megtöröltük egymást. Egész idő alatt láttam, hogy ők ketten nem közömbösek egymás számára. Rá is kérdeztem:
- Ti barátok vagytok? Remélem tudjátok, hogy hogyan értem...
- Igen. Együtt élünk, s szeretjük egymást.
- Hogyan kerültetek olyan helyzetbe, hogy így bérszolgák legyetek?
- Főiskolára járunk, és egyikünk sincsen olyan helyzetben, hogy el tudjuk tartani magunkat. Így ebből egészítjük ki az ösztöndíjunkat... Ez a közvetítő felfogadott mindet, és még több mást is az egyetemről. Nagyon jól tudja, hogy kit, hova lehet elküldeni. Mi vagyunk talán a legjobban foglalkoztatottak, mert mi melegek vagyunk. Mindent bevállalunk férfiaktól, csak nem dughatnak meg bennünket. Ezt minden alkalommal a közvetítőnk is kihangsúlyozza a minket bérbevevőknek. És mi ehhez tartjuk magunkat.
- Énrólam csak annyit tudjatok, hogy én az uram rabszolgája vagyok, és azt tesz velem, amit akar. Most éppen azt akarta, hogy veletek együtt szolgáljam a vendégeit. Nem először fordul elő ez, csak még nem adott a kezem alá segítséget.
No itt vannak a sportnadrágok. Öltözzünk fel.
Alig készültünk el az öltözködéssel, fésülködéssel, megszólalt a kapucsengő.
Tudtam, hogy mi az én dolgom. Odamentem a kapunyitó gombhoz, és miután egy kemény hang közölte a hangszórón keresztül, hogy a meghívott vendégek érkeztek, beengedtem őket.
A két srácot oldalt odaállítottam az ajtó mellé, már jött is a három viszonylag meglett korú férfi. Elvettük tőlük a felöltőket, s bevezettem uramhoz őket.
Tudtam, hogy ilyenkor meg kell kérdeznem, hogy italt hozhatok-e, és mit?
Kimentem a konyhába, és a szőke srácnak a kezébe adtam a tálcát. Kiöntöttem a rendelt italokat, s beküldtem.
Csak a poharak csengését hallottuk ki a szobából.
A szőke visszajött a konyhába. Leültünk, mivel most jó ideig nem lesz munkánk.
A két bérszolga srác nem feszélyezte magát, és megfogták egymás kezét. Egyáltalán nem zavarta őket, hogy én is ott vagyok.
Tetszett nekem, hogy ennyire nyitottak.


Folyt köv