A befejezetlen szonáta

Csak néhány nap telt el az emlékezetes este óta, amikor Margit, a konyhában ténykedve bejelentette:
- Ma délután vendégünk lesz.
- Ki? - húzta fel a szemöldökét a férfi.
- Réka. Hozza a hegedűjét is, ahogyan kérted.
A férfi nagyot nézett, aztán elmosolyodott. Nem hitte volna, hogy ilyen hamar...
- Hát akkor készüljünk fel a vendég fogadására. Készítesz valami finomat?
- Már el is kezdtem.
- Mikor jön?
- Hét órára ígérkezett.
- Hát akkor még elég idő van. Kilépek, hogy vásároljak valami italt.

Réka pontos volt. Pontban hét órakor betoppant, kezében fekete hegedűtokkal. Nyoma sem volt rajta a múltkori félszegségének, vidám volt és magabiztos, csak talán kissé feszült. Persze, ilyen egy művész a fellépés előtt - gondolta a férfi.
A lány most türkizkék, tompán fénylő lamé-anyagból készült, mélyen kivágott, klasszikus szabású ruhát viselt, arra gondolva, hogy a zeneműhöz, amit a férfi és Margit számára előadni szándékozott, ez talál majd a legjobban. A ruha nagyszerűen illett almavirág színű bőréhez. Fedetlenül hagyta vállait és mélyen kivágott dekoltázsa sejtetni engedte keble völgyét, ragyogó bőre szinte világított. A széles, gyöngyházszínű öv még jobban kiemelte karcsúságát. Kecses nyakán vékony ezüstláncon, ezüstfoglalatban kék zafírkő ékeskedett, szinte feketének látszott halvány bőrén. Lenszőke haja itt-ott vöröses árnyalatokban csillant meg a lámpa meleg fényében. Csodálatos, tündéri jelenség volt.
Óvatosan tette hangszerét az asztalra.
A férfi karon fogta, egy fotelhez vezette a kandalló mellé és italt töltött neki.
- Helyezze kényelembe magát, melegedjen meg. Margit is azonnal itt lesz.
A lány kecsesen emelte a szájához a poharat: a ruha bő ujja a mozdulattól a könyökéig hátracsúszott, látni engedve a lány karjának áttetsző bőrét.
A férfi gyönyörködve nézte és közben azon gondolkodott, hogy a lány vajon tudatában van-e észbontó szexuális vonzerejének? Vajon tudatosan csinálja, vagy csak egyszerűen ösztönből, ahogyan a nő ősidők óta csábítja a férfit?
"Nem, nem lehet tudatos, ahhoz túl fiatal és tapasztalatlan" - gondolta.
A lány megborzongott a konyaktól és talán az italtól, talán a kandalló melegétől halvány pírt kapott az arca.
Lassan engedett a feszültsége. Újra kortyolt az italából.
- Csak szóljon, ha kér még!
- Köszönöm, talán később. - Megnyalta az ajkát, amit a férfi mulatságosnak és nagyon szexisnek talált.
Margit lépett be a szobába. A lány felállva üdvözölte.
- Margit, szórakozzatok egy kicsit. Réka pihenjen meg. Én addig előkészítem a helyet, és átöltözöm.

Negyedóra múlva a szokásos selyemköpenyében tért vissza.
- Talán kezdjük, ha felkészült - szólt Rékához - Ugye, a legszebb ruháját fogja viselni az előadás alatt?
A lány értetlenkedve nézett a férfira. Ha nem is a legszebb, de egyik legszebb ruháját vette fel erre az alkalomra.
- Persze, még nem mondtam: meztelenül kell majd hegedülnie!
A lány meglepődött, de kellemes borzongás járta át a testét. Elmosolyodott.
- Természetesen.
- És Margit is le kell vetkőzzön egy kicsit. Neki engedélyezek egy szoknyát, olyan áttetszőt, mint amilyet ő szokott viselni hasonló alkalmakkor. Alatta természetesen semmit.
Margit szó nélkül vette tudomásul a férfi utasítását.
- Úgyhogy kérem, hölgyeim, öltözzenek-vetkőzzenek át. Margit, készítsd elő a hölgyet az előadásra.
Az ajtóból még visszafordult.
- A nyakéket természetesen viselheti!


A lány, hegedűjét szégyenlősen a melle előtt tartva, karcsún, mezítelen lábaival kecsesen lépkedve jött be a szobába. Bal bokáján széles bőrbilincset viselt, aminek a vékony acélláncát a szintén meztelen, éppen csak fehér tüllszoknyát viselő Margit tartotta.
A férfi egy mély, párnás, fekete bőrrel bevont fotelre mutatott.
- Foglaljon helyet. Tud ott játszani?
- Igen, jó lesz.
- De fel is állhat, ha akar. És ha tud majd...
Leült. Margit a lábbilincs láncát a fotel melletti masszív cserefaasztal lábára tekerte, majd a férfi mellé telepedett, törökülésben.
A fotel melletti asztalon valamilyen elektronikus szerkentyűt látott a lány. Olyannak tűnt, mint egy erősítő.
Tulajdonképpen az is volt. Elektromos impulzusok leadására is képes volt, de egy kis vákuumszivattyú is bele volt építve, amit egy különleges vibrátorhoz lehetett csatlakoztatni. Néhány vibrátort is felfedezett az asztalon.
Úgy tett, mintha észre sem vette volna. Szakszerű mozdulatokkal, mintha csak egy koncertteremben lenne, hangolni kezdte a hegedűt.

-Réka, kérem!
A lány felnézett, azokkal az ábrándos, kék szemeivel, amitől mindig elgyengült a férfi.
- Letenné a hegedűt, ha végzett a hangolással? Csak azért, mert most rajtam a sor, én hangolom fel... önt!
A férfi már kezében tartott egy kis korbácsot. A bordó selyemköpeny zsebéből vette elő. Kisebb volt ez a korbács, mint a múltkori, még a Margit kedvenc puncikorbácsánál is kisebb. A férfi kifejezetten erre az alkalomra készítette. Szálai vékonyabbak, de ugyanúgy apró, kemény gombokkal voltak ellátva a végük felé elvékonyodó gumiágak.
- Kisasszony, üljön egészen a fotel szélére és tárja szét a combjait! - szólt a lányra.
A lány újra érezte azt a különös, lüktető-ernyedő csiklandást a combjai közt, amit a múltkor, amikor a férfi kezében meglátta a fenyítő eszközt. Jobb tenyerét önkéntelenül is a puncijára szorította. De engedelmeskedett a férfi utasításának. Kicsit szétnyitotta a combjait, de tenyerével még mindig a punciján tartotta.
- Margit! Csavard hátra a karjait, de csak óvatosan. Az ujjaira különösen vigyázz! Fogd le a kezét!
Margit engedelmesen asszisztált a férfinak. Lágy mozdulatokkal hajtotta végre az utasítást. A lány önként, ellenkezés nélkül tette a háta mögé mindkét karját. Margit óvatosan hátrahúzta a vékony, selymes karokat és szorosan, de nem durván megmarkolta őket a csuklójánál. Vigyázott, hogy ne okozzon fájdalmat a kis barátnőjének.
Legszívesebben átölelte volna a vékony, törékeny testét, míg a "hangolás" tart. Bízott benne, hogy a férfi kíméletes lesz.
- Tartsa így a lábát!
Vigyázva megfogta Réka keskeny lábfejét, úgy, hogy a lány talpa a tenyerébe simult és még jobban széthúzta a lábait.
Puhán selymesek voltak a lány talpacskái, mint egy fehér rózsa szirmai. Az érintésüktől erekciója még intenzívebbé vált.

A lány bal oldalához került. Aztán korbácsolni kezdte a lány punciját.
No, nem durván. Eleinte szinte csak simogatta a kis korbáccsal a rózsaszínű puncit, csiklandozta, aztán egy-egy erősebb csapást mért rá, aztán megint csak kisebbeket. A lány eleinte csak apró nyögéseket hallatott, néha kicsiket nevetett is, ahogy a korbács csiklandozta. Aztán, egy-egy erősebb csapásra aprókat sikoltott, kicsit rángatózott is a Margit kezei között. Aztán megint finoman nyögdécselt, míg egy erősebb csapás érte a punciját. Ekkor halkan feljajdult és ilyenkor összezárta a combjait, de a férfi szigorú tekintetére szét is nyitotta újra. Egy-egy ilyen combösszezárás után mindig kapott néhány erősebb korbácsütést: ilyenkor a férfi mindig a csiklójára csapott. A lány igyekezett fegyelmezetten elviselni a kis bevezetőt, de valahányszor a kis korbács gombos része rácsapódott a csiklójára, sikítania kellett. És egyre hangosabban sikított...

A férfi addig csinálta ezt, amíg a lány puncija síkosra nedvesedett. Újra érezte a lány nedvének kellemesen izgató illatát. A finom parfümmel összekeveredett punciillat őrjítően izgatóan hatott a férfira.
Nem csak a lány, ő is kellően felhangolódott.
Ekkor a férfi egy puha, bolyhos szőnyeget terített a fotel elé. És nemcsak azért, hogy a lány meztelen talpa ne fázzon... Megtörténhet, hogy elejti a hegedűjét előadás közben.
Vagy mert kiejtheti a vibrátort.
Mert elővett egy eléggé vastag csiklókaros vibrátort. A csiklókar végén apró, áttetsző szilikonharangocska volt, ami az asztalon lévő elektromos vákuumszivattyúval állt kapcsolatban. A vibrátort egy vékony vezeték kötötte vele össze.
Finom, óvatos mozdulattal tolta be a lánynak, miközben erős ujjának körmeivel összecsípte a duzzadó csiklóját. Réka előrehajtotta a fejét, úgy nézte, hogy mit csinál a férfi. Halk nyögdécselése kísérte minden mozdulatát.
- Most már elengedheted a kezét, Margit! Te is kérsz egyet?
- Szabad?
- Szolgáld ki magad! - és az asztalra mutatott.
- De te teszed be nekem, ugye?
- Ha így óhajtod... ide ülj mellém! De először Rékának...
A férfi bekapcsolta a vibrátort és ráhelyezte a csiklószívóját a lány korbácsolástól rózsaszínűből vérvörösre változott csiklójára.
A kis szilikontölcsér azonnal rászívódott a lány érzékennyé vált csiklójára, ami szinte azonnal nagyra duzzadt és izgatóan bizsergett.
A lány sikkantott. Megborzongott, karja alig láthatóan libabőrös lett. Aztán hátradőlt a fotelben.
A férfi pár percig hagyta, hogy a vákuum tegye a hatását. Aztán a legkisebb fokozatra állította a vibrátort.
- Tessék a hegedűje. Kezdheti!
A férfi óvatosan nyújtotta át a hangszert.
A lány kissé zavartan - a vibrátor ugyan már csak alapjáraton működött, de a hatása máris érződött - vette át a hegedűt.

- Mit fog játszani nekünk?
- Paganini 12. hegedűszonátáját.
- És mennyi ideig fog tartani?
- Talán három-n-négy pe-percig - válaszolt a lány. Hangja meg-meg remegett, néha el is csuklott, mert a csiklóvákuumozóval felszerelt vibrátor nesztelenül, de hatásosan dolgozott.
- Annyi kell is. Sőt, szerintem lehet, hogy egy kicsivel tovább is tart majd...
A közben mellé telepedő Margit szétnyílt pinájába erélyes mozdulattal, szinte durván nyomta be a vibrátort. A nő halkan nyögdécselt, combjait összeszorította, meztelen talpát a férfi combjai közé támasztotta. Lábujjaival megpróbált rámarkolni a férfi makkjára.
A férfi odébb tolta a nő lábát: nem akarta, hogy a Margit bársonyos lábujjacskái hozzáérjenek a hímtagjához, ami szinte fájdalmasan feszült.
A lányra akart koncentrálni.
- Húzd vissza a szoknyád! És ugye, csendben leszel, míg Réka hegedül?
Mert Margit a tüllszoknyáját egészen a csípőjéig felhúzta, hogy a férfi hozzáférjen a puncijához.

A férfi a kezébe vette a vibrátor távirányítóját. Nagyon óvatosan fokozta az ütemet: a lánynak nagyon nehéz volt egyszerre a zenére is és önmagára is koncentrálnia. Félt, hogy hibázik, és habár megalázónak, de mégis roppant izgatónak érezte a helyzetét.

A hegedű megzendült a lány kezében, a dallam felszárnyalt. A férfi hátradőlt a fotelben, átadta magát a hegedűszó és a látvány élvezetének, és közben a lányt figyelte. A fiatal, karcsú test a zene ütemére hajlongott, az apró, kerek, feszes mellek meg-megrezzentek, ahogy a vonó fel-le járt a a lány kezében. A hosszú, kecses ujjak sebesen ugráltak a húrokon. Szemét félig lehunyta, igyekezett a darabra koncentrálni és élvezte, ahogy a lába között finoman remeg a vibrátor. Kellemesen ellazult.
A lassú, nyugodt első tételt gond nélkül játszotta a lány. Néha meg-megrándult a teste és a férfi jól látta, hogy a melle kis bimbói málnapirosra duzzadnak...
A mű második tétele viszont az elsőnél sokkal gyorsabb volt, tele staccatókkal és vibratókkal. A lány játéka lendületessé vált. És a férfi intenzívebb fokozatba kapcsolta a vibrátort...
Réka önkéntelenül mozgatni kezdte a fenekét. Meg-megrándult kerek csípője is: egyszer fel is ugrott a fotelből. Érezte, hogy kétszer is hibázott, de remélte, hogy a férfi nem veszi észre. A mozdulatoktól a vibrátor kezdett kifele csúszni. Csak a csiklójába makacsul kapaszkodó vákuumos tapadókorong tartotta a helyén.
A férfi nem akarta, hogy kiessen a vibrátor és azt sem akarta, hogy a lány hegedülés közben elélvezzen. Az elélvezését akkorra szerette volna időzíteni, mikor éppen befejezi az előadást.
Margitra nézett.
- Told vissza! Gyorsan!- súgta.
Margit gyorsan, de óvatosan a lányhoz ment, elébe térdelt és visszanyomta a lány puncijába a kicsúszni készülő vibrátort. Kissé esetlen volt, ahogy összeszorított combokkal lépdelt, bal kezét a lába közé szorítva, mert a saját vibrátorát sem akarta elejteni.
Aztán visszatelepedett a férfi mellé.

A harmadik tétel nagyon hasonlított az elsőhöz: egy largó volt. Réka kissé megnyugodva, széles mozdulatokkal húzta a vonót, fejét félrehajtva, félig hunyt szemmel játszott.
A férfi feszülten figyelte. Pontosan akkor akarta elélveztetni a lányt, amikor az befejezi a szonátát.
És ekkor Margit lábujjait érezte birizgálni a hímtagján. A nő már nem tudta türtőztetni magát...
Újra odébb tolta gömbölyű, rózsaszín lábát, legszívesebben rá is csapott volna egy jó nagyot. De csak egy gyors, sokatmondó pillantást vetett Margitra, ami azt jelentette: "Ezért még számolunk!"

Zengett a szonáta harmadik tétele. A lány lágyan hajlongott, időnként a csípőjével köröző mozdulatokat végzett. A férfi árgus szemmel figyelte minden mozdulatát, kezében a távirányítóval. Nem akarta elszalasztani azt a pillanatot, amikor a lány már a szonáta befejező akkordjait szólaltatja meg. Ha pár pillanattal azelőtt a maximumra kapcsolja a vibrátor és a vákuumot, a lány nagy eséllyel elélvezhet.
De türelmetlen volt. izgalma, amit a meztelem, hegedülő lány látványa és Margit ingerkedő közelsége váltott ki belőle, a tetőfokára hágott.
A maximumra kapcsolta a vibrátort.
Réka meglepetten összerándult: a hegedőszó megszakadt. Még volt annyi lélekjelenléte, hogy óvatosan letegye a hegedűt, de aztán átengedte magát egy viharzó orgazmusnak. Szinte ugrálni kezdett a fotelben, dobálta magát, majd a vibrátort megmarkolva mozgatni kezdte és fehér nyakát hátraszegve, tágra nyitott szemmel, kitágult pupillákkal, zihálva-nyögdécselve elélvezett.
A férfi lélegzetvisszafojtva nézte.
Aztán csend lett, csak a lassan megnyugvó lány csituló lihegése hallatszott.