Első BDSM kapcsolatom (5. rész)

Szokás szerint alig bírtuk kivárni a következő alkalmat, amikor találkozhattunk. Emese szokás szerint gyönyörű volt szűk fekete farmerében, fekete bőrdzsekijében, piros sáljával, kacér mosolyával, arcát keretező szénfekete hajával, amikor megérkezett. Csókokkal halmoztam el, feltüzelendő átfagyott testét. (Azért nálam találkoztunk rendszeresen, mert a párja majdnem mindig otthon tartózkodott, én voltam az, aki többször tudott helyszínt biztosítani pásztoróráinkhoz. Nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy túl lusta voltam, vagy hogy én nem lettem volna hajlandó örömest kimozdulni, ha úgy lett volna megoldható a randink.)

Szorosan egymáshoz simulva ölelkeztünk, csókolóztunk, egymás ruhái alatt matattunk. Ezek a felesleges göncök hamar le is kerültek rólunk. Emese most "jó kislány" volt, engedelmesen hagyta, hogy csuklóira helyezzem a bőrpántokat, aztán összelakatoljam őket a háta mögött. Van egy kampó a plafonban, ki tudja, milyen célt szolgált az előző lakónál, most mindenesetre jól jött, hogy nem távolítottam el. Fogtam egy darab kötelet, és átvetettem a kampón, majd Emese bilincsein, és elkezdtem szűkebbre vonni a hurkot. Egészen addig, amíg Emese körülbelül derékszögben behajlított derékkal előrehajolni nem kényszerült, karjai pedig hátrafeszülve a magasba emelkedtek.

Ekkor persze még nem fejeztem be az előkészületeket. Újra előkerült a sálam, amivel bekötöttem szemeit, így korlátozva érzékeit. Erre az alkalomra készítettem házilag egy újabb, kisebb meglepetést számára. Léteznek azok a vállfák, amelyek nadrágok tárolására szolgálnak, és csipeszek vannak a végükön. Két csipeszt leszedtem ezekről, és összekötöttem egy nem túl vastag, de azért kellően nehéz lánccal. Aztán odaólálkodtam a mit sem sejtő Emeséhez, és kislányos mellbimbóira csíptettem a szerkentyűt. Felszisszent a fájdalomtól, és ide-oda csavargatta testét, de természetesen semmilyen módon nem érhette el a bimbócsipeszeket. Viszont szörnyen izgató volt, ahogy vonaglott. Végül még a bokáit is összekötöttem, hogy ne tudjon rugdalózni, amikor elfenekelem...

Formás, hátrameredő popsija ugyanis szinte kínálta magát. Nem is késlekedtem tovább, rácsaptam néhányat, először gyengédebben, aztán egyre határozottabban. Emese is egyre határozottabban sikongatott, sziszegett. Csípte a fenekét a tenyerem, és gondolom, hogy a mellein himbálódzó súly is szokatlan volt számára. Hiszen azt mondta, hogy korábban ő is csak fantáziált a BDSM-ről, mindkettőnknek egymással voltak első ilyen irányú élményeink. Egyszóval alaposan elfenekeltem, jó piros lett a popsija. Ideje is volt abbahagynom, mert már nekem is elzsibbadt a tenyerem...

A fenekelés után fogtam magam, közelebb léptem, és hátulról tövig nyomtam a puncijába a szerszámom. Kéjes nyögés volt a válaszreakció. Nekem is nagyon jó esett ez az érzés, imádtam a punciját. Úgyhogy nem akartam elkapkodni, hosszabb ideig csak lassan, finoman dugtam, és csak miután alaposan kiélveztem a helyzetet, fokoztam az iramot. Megmarkoltam Emese derekát, és határozott mozdulatokkal rántottam magamhoz. Én is nyögtem az élvezettől, ő is egyre hangosabban sikongatott.

Amikor már éreztem, hogy nincs sok hátra, gyorsan megkerültem Emesét, és a szájába dugtam a farkam, ő pedig engedelmesen szopni kezdett, csípőm mozgatásával én is rásegítettem, néha jó mélyre a torkára szaladt a "szonda". Végül nem bírtam tovább, a lélegzetem is elakadt, amikor elélveztem, telespriccelve Emese száját.

Pár perce leültem a padlóra "pihegni", közben gyönyörködtem a még mindig kikötözve a plafonon lógó csodás szépségben. És ahogy az ajkain csorgott lefele a spermám azon része, amit nem sikerült lefele lógó fejjel lenyelnie. Igazán vadító volt. Ahogy kezdett száradni és kifehéredni a szája körül a sperma, kitaláltam számára egy új becenevet is: Tejfölösszájú... Ez mindkettőnknek eléggé tetszett és találó volt...

Egy idő után eloldoztam a kötelet a plafontól, Emese szintén leült a padlóra, eléggé elgémberedtek tagjai a hosszú ideig rögzített helyzettől. Szeméről még nem vettem le a sálat, csak keze ügyébe tettem a lakatkulcsokat, így vakon, tapogatva, hátrabilincselt kezekkel kellett kiszenvednie, amíg sikerült a megfelelő kulccsal a megfelelő lyukba találnia, és kiszabadítania magát. Én pedig néztem, gyönyörködtem, a szabadulási kísérleteit is hihetetlenül izgatónak találtam.

Amikor kezei kiszabadultak, levette a sálat, majd a csipeszeket a melleiről. Ekkor talán még jobban sziszegett, mint amikor feltettem az eszközt, vagy épp fenekeltem őt. Tudtam, hogy miért, hiszen szándékosan kipróbáltam előtte magamon, hogy milyen érzés a csipesz, nem akartam, hogy esetleg túl durva legyen. És tapasztaltam, hogy amikor levesszük, és visszatér a vérkeringés, sokkal jobban fáj, mint "menet közben"... Erről azt mondta, hogy mikor felcsíptettem, meglepődött, és fájt is, de utána elég hamar már alig érzett valamit. És emiatt gondolatban kissé csalódott volt. Nos, itt a végén megkapta az igényelt pluszfájdalmat...

De persze Emesét sem abból a fából faragták, hogy egy kis fájdalom bármiben meggátolja, négykézlábra állt, és fenekével erotikusan pucsítva lehajtotta fejét, és felnyalogatta a padlólapról a lehullott spermacseppeket, még nyávogott is közben, mint valami kiscica. Hihetetlen csaj!

Végül hosszú csókolózással vezettük le a játékot, ennek egyik szünetében Emese rebegő hangon megkérdezte: "Tudod hányszor volt jó nekem?" Kértem, mondja meg. Csak rám nézett nagy barna szemeivel és ujjaival mutatta, hogy: háromszor. Így már én is elégedett voltam, hogy sikerült titkos szerelmemnek is élvezetet okoznom.