A dühöm levezetvén rajtad.

Rettentessen dühös voltam, az emberek szánalmas beszélgetése, nevetése és mindentől most a plafonra mászok,csak azt akartam, hogy nyugodtan legyen egyedül vagy kettesben veled, mert ha veled vagyok levezethetem rajtad a feszültségem.
Az amit ma átvészeltem le kellett, hogy vezessem rajtad.

Először befűztük egymást, aztán pedig elmentünk sétálni még kis kabátot is vettünk egyikünkön sem látszott, hogy fűző van, majd fél óra sétálás után, haza térve, falhoz löktelek és eléd guggoltam, elkezdtem izgatni először farmeron majd kis gatyán keresztül majd pedig csak az öves farkad izgattam. Már mire a gatyád is letoltam addigra teljesen kitöltötte, láttam a alsódon használod amit ajándékba kaptál tőlem, tisztasági betét, hogy ne legyen olyan az alsód.
Élveztem, mert ez egyben kicsit nőcis dolog is volt rajtad.

Tehát lent volt az alsó meg minden, ott álltál előttem bőr kabátodban, pólóban és alatta a fűző, rád parancsoltam mikor felnéztem rád rabocskám, hogy vedd e a kabátod és a pólód, a fűzős tested csodáltam miközben izgattam a nyelvemmel a makkod, más nem nagyon fért be csak a kis ujjam.
Amikor abba hagytam az izgatásod, akkor egy nagy adag elő váladék hagyta el az öved..

Felnevettem és a falhoz löktelek az arcod oda löktem teljesen eltorzult picit a faltól.
Közben a feneked paskoltam egyre csak pirult és pirult a seggre pacsitól.

Hajadba túrtam, az ágyhoz húztalak a hajadnál fogva, szánalmas volt ahogy még ellenkezni sem mertél ágyra löktelek és mivel csak tegnap este zártalak be, levettem az övet, hoztam a lavór hideg vizet és a intim lemosóval átitatott szivacsot és megtörölgettem az övből kibújt farkad.
Tegnap nem élveztél, de a mai sem lesz kellemes. Azért egy hónapja nem élveztél gyűlt benned az anyag rendesen.
Ilyenkor még az élvezés is fájdalmas. Nem csak az, hogy az öv lekerül.

Tehát megmostam a farkad, ezután felhúztalak a farkadnál fogva, nem bántam veled finoman.
Az állapotom nem is éreztette velem, hogy sajnálnom kellene, ha fáj akkor fájnia kell, nem számít hogy most mennyire fáj ez neked.
Mikor felhúztalak az ablakhoz álltam háttal neked, engedtem levegyél mindent rólam csak a fűző maradt rajtam is, kapkodtad már a levegőt, mert neked még nincs megszokva, kicsit puhánybab is vagy mint én. Mert már vennéd le, szex közben zavar téged, de összelakatoltam hátul, hogy még csak meg se próbáld levarázsolni magadról, tehát az első emeleten az ablaknak támaszkodva toltam ki hátsóm neked, amit nem nyalinthattál meg, szenvedtél nagyon.

Csak simogathattad kicsit még észhez tér a farkam teljesen, megbilincseltem kezed hátra és amikor beigazítottam a hím tagom a puncimba éreztem a lábaid megremegnek.
Ebben az évben ritkán engedtelek ki, csak akkor amikor nálad jártam. Különben is a farkad az én szolgálatomban van. Nem élvezhetsz, és nem fogdoshatod, mert ez az én kiváltságom senki másé még a tiéd sem.
Tudtad ehhez tartanod kell magad, ha azt akarod, hogy én foglalkozzam veled a farkammal.

Ezután elkezdtél ütemesen bennem ki- bejárni. Az ablakot kezdtem el fogni, egyre jobban kitöltöttél és én ezt egyre jobban kifejeztem a hangommal majd pedig az élvezésnek adtam át a testem. Eközben te mikor az élvezés útjára léptél, akkor ki kellett húznod és hagynod kellett, hogy csak kifolyón, nem foghattad és húzogathattad. Mert előre rád parancsoltam.
Nem is tudtad volna megfogni sem bilincselt kezeid hátra voltak rögzítve, megfordultam még időben láttam ahogy folydogál ki a nedved. Kacagtam a szánalmas kis szenvedésed láttán, megtöröltem a farkam és még kicsit húzogattam ezután pedig levettem a bilincsed, de most a földre löktelek azért figyeltem rád, be ne üsd valahova a fejed, az ágy lábaihoz igazítottalak, segítettél nekem ebben.
Aztán az ágy lábaihoz bilincseltem a kezeid.
Feléd térdeltem azt hitted nyalogattatni fogom magam, de nem a szádba pisiltem lassan, hogy a minden cseppje a szádba kerüljön, ezután le kellett, hogy nyeld a végét is. Azt már nagyon nem akartad, kinyalattam a pisis puncim, majd megtöröltem az arcodra dobtam a puncis papírt, majd rád zártam az övet és elengedtelek.

- Szánalmas vagy hozd rendbe magad! – ez volt a parancsom.
- Igen is Úrnőm…