Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Smaragdrózsa 16. rész

Törölt felhasználó
2009. 12. 18. 11:42 | Megjelent: 781x
Ada korán ébredt. Még az elmúlt nap és éjszaka hatása alatt, némileg összezavarodva. Racionális énjét magára erőltetve mászott ki az ágyból. Vik kisimulva, mélyen aludt még, egyik melléről lecsúszott a takaró.
Ada halkan zuhanyozni osont, aztán feltett egy kávét. Sebtében felöltözött és hálás volt, hogy ma már munkába kell mennie, talán ott kicsit kilúgozódnak a gondolatai.
Gondolt Vikre is és egy bögre kávét az éjjeliszekrényre készített. Lágy csókot lehelt a lány fedetlenül maradt mellére és menekülésszerűen elhagyta a lakást.

A munkahelyén eszelős tempót diktált. Megcsinált mindent, amivel elmaradt, darálta a napi aktuális teendőket, csak ne kelljen arra gondolnia, hogyan tovább. A feje is fájni kezdett. Belenyúlta táskájába, de a tabletta helyett a nyakörv simult a tenyerébe. – Ó, te jó ég…. Ákos! – sikoltotta magában. A fejfájásról nyomban megfeledkezett és már a férfitől kapott telefon után kutatott. Sehol. A táska egész tartalmát az asztalára zúdította – csak most ne jöjjön senki az irodába -, de a telefon nem volt benne és már rajzolódott is a fejében az éjjeliszekrény képe, tetején a telefonnal. Nagyjából ugyanebben a pillanatban a város másik végén a lakásában…
- Halló… - szólt egy álmos női hang.
- Itt Ákos. Nem a munkahelyeden kellene legyél, kedvesem?
Zavart csend a vonal két végén. Ákos elbizonytalanodott, Vik pedig próbálta összeszedni magát, ha már így reflexből felkapta barátnője telefonját. – Hogy ebből mi lesz…. – gondolta.
- Nos, engem nem ismer, Vik vagyok, Ada barátnője. Ada dolgozik.
- Ön pedig a kedvesem ágyában aludt, kisasszony??!! – Ákos hangja már-már bosszantóan érdeklődő volt.
- Igen, mert …
- Mert?
Fura egy helyzet, Vik mindent tudott a férfiról, Ákos talán azt tudta, hogy ő a világon van. Vik azzal is tisztában volt, milyen kétségek dúlhatják most barátnője lelkét. És most itt van, Ákossal a vonal másik végén. – Csak ügyesen Vik, határozottan! – mantrázta magában.
- Igen, nála aludtam, mert este eléggé rossz hangulatban találtam és úgy gondoltam, nem hagyom magára.
- Hm… rossz hangulatban? Mikor beszéltem vele…. És megtudhatnám, hogy is volt pontosan? Nála aludt, vagy vele aludt?
Vik úgy gondolta, szeretkezésüket még fedje jótékony homály egy ideig. Így egy támadással hatékonyan csapásirányt váltott.
- Miután beszélt vele, történt még egy és más.
- Ezek szerint Ön, kisasszony, többet tud nálam. Felvilágosítana?
Vik úgy gondolta, Judit nem fog beszámolni a kis magánakciójáról a férfinak, Ada pedig talán félne elmondani, hátha a férfi nem hinne neki. Ezért összefoglalta a történteket. A végén pedig – ha lúd, legyen kövér alapon -, kifejezte nemtetszését az üggyel kapcsolatban. Végtére Ada volt lelkének másik fele, hosszú-hosszú évek óta és nem utolsó sorban már a szeretője is.
Ákos csendben hallgatta végig a lányt.
- Köszönöm, hogy ezt elmondta nekem. Azt is, hogy nem hagyta őt magára, bármi módon is vigasztalta meg. Mit gondol, a telefont szándékosan hagyta otthon?
- Nem hiszem, pusztán feledékenység lehetett, nyilván sietett reggel.
- Kérem, adjon át neki egy üzenetet! Hatkor hívni fogom, legyen nála a telefon.
- Rendben. – válaszolt Vik de már csak a néma telefonnak, Ákos ugyanis bontotta a vonalat.
- Szóval te vagy az! – mormolta Vik a telefonnak – érted van úgy oda ez a lány.
Vik teljesen megértette a barátnőjét. Most, hogy már a férfi hangját is hallotta, pontosan tudta, hogy nem voltak túlzók a róla szóló elbeszélések.
Ada négy körül érkezik haza, neki meg mára úgysem volt semmi különös dolga, így ráérősen nyújtózkodott. Majdnem leverte a kávéspoharat. A kávé közben teljesen kihűlt. Sebaj, mindezt feledtette, hogy Ada a kedvenc, szívekkel díszített bögréjében készítette Vik keze ügyébe.
Zuhanyozni indult, aztán egy szál törölközőben megágyazott és eltüntette az előző este maradványait a nappali asztaláról.
Keresett Ada szekrényében valami kényelemeset, amit magára húzhat, lévén nem készült itt alvásra.
Körülnézett a konyhában, készített magának egy bögre teát, pirítóst, feltérképezte a lehetőségeket, mit is lehetne összeütni mire Ada hazaér. Ismerte a barátnőjét, tudta, hogy most robotol, mint egy gép és a legutolsó, ami eszébe jut, az lesz, hogy enni elfelejtett.
Befészkelte magát a kanapéra és bekapcsolta a tévét. Nem tudta lekötni. Egyetlen dolog foglalkoztatta… a vágy, hogy ismét Adával ölelkezhessen…


Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.