Cikkek idő szerint
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Róma

Törölt felhasználó
2009. 12. 11. 22:01 | Megjelent: 977x
Róma
I.szín
Luciusz háza, Konviusz és Római katonák jönnek köztük egy rabszolganő

Konviusz: üdv háznak népe védelmet kér egy fáradt csapat egy éjre, kérnénk ételt vizet és egy békés nyughelyet.
Luciusz: üdv néktek Rómának serege, nyughely van ételt és italt szolgál majd a ház népe, jerr beljebb jó uram légy házam vendége.
Konviusz: holnap jelenésem van a Juntiusz szenátusi tag előtt. Lehet e házad része e rab míg a feladatom tisztázódik a nép tanácsa előtt.
Luciusz: Lássuk hát ki e szolga és mi volt vétke hogy római tulajdonba került.
Konviusz: bűne pont elég a lánchoz országa a császáré népe immár a birodalom kincstárának tartozik adóval és e gaz fizetni nem tudván birtokként került lajstromba.
Luciusz: A kincstárt megkárosítani bűn beszélek majd vele és e szerint licitálok hogy kárt a kincstár ne szenvedjen.

Konviusz és Luciusz el kapcsolódnak a távolban vigadó sereghez.

II. szín
Luciusz szobája rabnő láncolva Luciusz érkezik

Luciusz: Milyen munkát tudsz végezni szolga?

Lány hallgat Luciusz vizet tölt egy tálba megmossa az arcát

Luciusz: Kivágták a nyelved vagy büszkeséged köt béklyót szádra? Hát ha nem a korbács minden szolgát bő beszédre készet.
Rabszolganő: igen népem büszke gall, szavunk őszinte és gyűlöl minden rómait ki népem földjére tette be lábát és minden rómait ki békés otthonában zabálja fel a kizsákmányolt népek utolsó falaltjait.
Luciusz: (mosolyogva) őszinte beszéd meg kell hagyni. De a rend és fegyelem mely a birodalom alapja mely legyőz minden büszke gallt. Te is rendet fogsz tanulni így vagy úgy de azt fogod tenni mit én mondok.

Luciusz elővesz egy korbácsot és a levegőbe csap.

Luciusz: Látod a levegő is sikoltva menekül útjából, gondolj bele milyen sebet hagy ha a húsba mar. Az ember először úgy érzi a bőrét vágja és el kezd a terület lüktetni a seb környéke felforr tűzzel mint ezer és ezer csaláncsípés, és az ereje nem tompul és jön máris a következő és a következő.
Rabszolganő: Rómáig hosszú volt az út, ne hidd hogy te megfogsz törni engem.

Luciusz a lányra csap korbáccsal majd mint egy őrült újabb és újabb csapással sújt le, majd lassít és megáll fújtat egy nagyot, lassan a fáradtság józan eszéhez térítette rájött mit épp tett az sok pénzbe kerülhet. Nézte a lányt amint a földön zihál sír és összepréseli a száját a fájdalomtól. Olyan furcsa érzés lehet amint a ruháját korbács tépte szét a láncok mélyen a kezébe vágták magukat. De a lány nem szólt.

Luciusz: Miért nem szólsz. Sokat szenvedtél egy szónak a jogáért. Mond mire tudlak használni téged?
Rabszolganő: Semmire.

Luciusz dühös lett fel alá járkált, egyszer csak megáll és lekapja az asztalon lévő gyertyatartót. És a lány arcához helyezi közel a fény betölti a lány könnyes arcát most először látja a szemében a félelmet a rettegést és a végtelen szomorúságot. Nézte figyelte mint egy érzelmi vámpír, hosszú évek óta kiölték belőle az érzelmeket de most ismét kereste magában milyen is volt régen mikor még 14 évesen a birodalom messzire elküldte mikor még lelkesen forgatta a kardját mikor meg nem számított hány barbár hal meg a birodalomért mikor még volt szerelem az életében. Mohón kereste de csak mély ürességet talált, hiába kapaszkodna régi emlékek érzelmi morzsáiba mind kihullt a kezéből mint a sivatag homokja a homokóra felső részéből. A lány elkapja arcát Luciusz dühösen megmarkolja és vissza fordítja.

Liciusz: Ezt még egyszer ne merészeld
Rabszolganő: Ne bántson uram. Szolgálhatok a házában mosok takarítok és kertészkedem.
Luciusz: Mondhattad volna az első kérdésnél kicsi lány, mi van ha már nem érdekel a válasz. Ha már teljesen más a célom veled.
Rabszolganő: Ne bántson uram engedelmes leszek.
Luciusz: Ezt majd meglátjuk.

Luciusz letépte a lány ruhafoszlányait a lány melléről és a hasáról nekitámasztja háttal a falnak majd ismét az ostorért nyúl. El kezdte lassan élvezettel korbácsolni a lány mellét és a hasát. A lány minden egyes csapásnál felsikoltott. A távolból még mindig hallatszott a féktelen mulatozás zaja. Luciusz abba hagyta a korbácsolást majd odahajolt a lányhoz. A lány sírt és könyörgött.

Luciusz: Érzed a fájdalmat ahogy melledtől áramlik a szivedig? Milyen érzés? Tudni akarom.
Rabszolganő: Nagyon fáj kérem fejezze be. Mindent meg fogok tenni uram amit csak kér tőlem.
Luciusz: Akkor kérek még fájdalmat látni akarom hogy békém megleljem mára.

Luciusz a sebes mellre csorgat egy kis forró viaszt a lány fel síkit majd ismét és ismét. Amíg a viasz cseppkövekként megkövesednek a lány testén. A gyertyát leteszi a lány mellé nézi a kisírt szemét és látta a megtört lelkét látta benne a hogy feladta a büszkeségét hogy elvette megfosztotta már minden ellenállásától. Lassan letördelte róla a viaszt leszedte a megmaradt véres rongyokat közelebb hozta a tálat és egy ronggyal végig törölte a lány testét a lány halkan szuszogott nem maradt benne semmi erő. Kis vizet csurgatott a bilincs alá, megtörölte arcát. Majd megcsókolta a lány mellét…


Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa