Margit XI. Feszültség.

Az elektromos gép csendesen zümmögött. A férfi óvatos mozdulattal ráhelyezte a csipeszt a nő csiklójából kiálló tű végére.
A tű megmozdult a csipesz súlyától és a férfi keze remegésétől és ez fájdalmat okozott a nőnek. Halkan felnyögött, majd aprót sikoltott.
A férfira izgatóan hatott a nő sikolya: a csipesznél fogva most már erősebben megmozdította a tűt. Játszott...
- Neeeee! Kérlek, neeeee!
A nő könyörgése nem hatotta meg a férfit. Ismerte már annyira Margitot, hogy tudta: ez még nem az igazi. Margit most még csak - a hatás kedvééért - megjátssza magát. Játszik...
Most elölről, a tű műanyag részét fogta meg és kissé megemelte, miközben a nő arcát figyelte.
Margit most már élesebben sikított, térdei összerándultak, felkötözött karja megfeszült. De a puncija szétnyílva, nedvesen vöröslött már és testén finom reszketés szaladt végig. A megmozduló tű tompa, enyhén csípős, izgató fájdalmat okozott.
"Hogy fogsz te remegni, ha rákapcsolom az áramot" - gondolta a férfi és ő is megborzongott a gondolatra.
Két másik fémcsipeszt vett el az asztalkáról, összekötötte őket a gép másik pólusával és a nő ágaskodó mellbimbóira helyezte őket.
Margit hangosan, el-elakadó lélegzettel lihegett. Arca kipirult. Alig hallhatóan megnyikkant, ahogy a csipeszek belemartak az érzékeny, rózsaszínű mellbimbóiba.
Kicsit hagyta még, váratta az egyre izgatottabb nőt, majd átnyúlt az asztalon, és beállította a feszültséget. De még nem adta rá az áramot.
Az asztalkán babrált: egy darab alumíniumfóliából mintegy hat centiméter átmérőjű, nagyjából kör alakú idomot vágott ki. Egy széles sebtapaszból pedig egy tíz centis csíkot.
Ráragasztotta a ragtapaszt a fóliára, úgy, hogy a szélén túllógjon. Majd óvatosan kettéjatotta és a sztaniol közepéből kivágott egy mintegy három centiméter átmérőjű kört. Belepróbált egy vibrátort a nyílás közepébe.
Talált.Félretette.
Majd még egy huzalt előkészített: ennek a végén is csipesz lógott.
Visszalépett a nő széttárt combjai közé, nézte a gyöngyházszínű, telt testét, élvezte a finom remegését.
Margit sejtette már, hogy mi készül. Látta a gépet, hallotta a transzformátor halk zümmögését, látta a mellén a csipeszek huzalait.
Félt. A férfi még sohasem kínozta árammal.
Elképzelni sem tudta, milyen érzés lesz. Érte már kisebb áramütés és nem volt kellemes.
És a férfi most egyenesen a csiklójába akar áramot vezetni...
A gondolatba beleborzongott, pupillája kitágult. Önkéntelenül is felnyögött. Most már jól láthatóan reszketett.
A férfinak feltűnt ez és mintha megérezte volna a nő félelmét, nyugtatóan végigsimított Margit meleg, fehér combján.
Pár perccel ezelőtt még arra gondolt, hogy megkorbácsolja Margit punciját, úgy, hogy a tű benne van. De látva a nő félelmét, elvetette ezt a gondolatot. Nem akarta túlfeszíteni a húrt.
"Majd máskor, amikor már hozzászokott..."
Kilépett a nő lábai közül, szótlanul átölelte a vállát, megsimogatta az arcát.
Majd megigazította a csipeszeket a mellbimbóin.
- Ne félj. Vigyázok rád, mint ahogy máskor is vigyáztam.
Még mindig átölelve tartotta a nőt, akinek a remegése csillapodott kissé. De jobb kezével átnyúlt az asztalkára és ujját a kapcsolóra tette.
- Kezdjük, jó?
Nem várt választ.
Lenyomta a gombot. Feszülten figyelte a nő reagálását. és arra is kíváncsi volt, hogy így, fizikai kontaktusban a nővel, ő érzi-e a feszültség hatását.
Nem érzett semmit.
A gép alacsony feszültségre volt állítva. Margit is csak annyit érzett belőle, hogy a csípős érzés enyhén erősödik a csiklójában. A mellbimbóin is hasonló, habár sokkal gyengébb bizsergést érzett.
A férfi elengedte a nőt és egy fokozattal fennebb állította a feszültséget.
Margit szája szétnyílt, halk nyögést hallatott.
Olyan érzése volt, mint amikor a férfi egy vonalzóval rákoppintott a duzzadó bimbóira. De ez az érzés valahogy állandó volt.
A csiklójában ugyanezt érezte, de a csípés is fokozódott. Az amúgy is duzzadt csiklóját hirtelen keménynek érezte, mint egy kavicsot: mintha a többszörösére nőtt volna. A tű fájdalmasan feszült benne. Izmai finoman összehúzódtak, halkan, szaggatottan nyögdécselt.
A férfi kikapcsolta az áramot.
A nő teste elernyedt, megkönnyebbülten sóhajtott fel. Puncija bőségesen nedvezni kezdett. Lihegett. Heves izgalmat érzett, szinte vágyott rá, hogy újra ráadják az áramot
A férfi nem is pazarolta az időt: szinte azonnal újra lenyomta a kapcsolót.
A hatás ugyanaz volt: kéjes nyögés, majd halk sikoly, ahogy erősödött a csípős, bizsergető érzés.
Megint kikapcsolta.
A nő finoman feszülő izmai újra elernyedtek. A szétnyíló punci vöröslött. A férfi most ráhelyezte a sztaniolkört a nő nedves puncijára, úgy, hogy a hüvelybemenet a kivágott nyílás alá kerüljön. A ragtapasszal rögzítette a fóliát és a vezeték végén lévő csipeszt rácsiptette a sztanioldarab szélére. A vezeték végét rácsatlakoztatta a gép másik pólusára. A gépet átállította úgy, hogy szaggatottan adja az áramot.
Majd hirtelen mozdulattal beletolta a vibrátort a nő puncijába, és eközben megint lenyomta a kapcsolót.
A gép körülbelül egy másodperces időközönként rövid elektromos impulzusokat adott a nő puncijára. A sztanioldarabon át az áramütések az egész puncit érték: az ütésszerű, bizsergető, ritmikusan ismétlődő ingerek hatására a nő pillanatokon belül az orgazmus határára jutott.
A férfi a vibrátort ki-be tolta, forgatta, mozgatta. A nő visítva, sikoltozva dobálta kerek csípőjét, nedvei szinte csöpögtek, tehetetlen ujjai a levegőt markolászták...
Egyszerre élveztek el, Margit hosszan, éles sikollyal, a férfi hangosan lihegve.
A férfi lerántotta a csipeszeket a nő testéről, kihúzta a tűt is a még vinnyogó, rángatózó nő csiklójából. Félredobta.

Aztán csend lett, csak jóleső, csituló sóhajaik és a gép halk zümmögése hallatszott.