Romlásba taszítva

Az erő, amit én képviselek vele szemben,
S libabőrös lesz, mikor vele remeg a testem
Bőre mint a porcelán s teste oly törékeny
Ó uram, igencsak nagy az én vétkem

Angyal volt, de megkísértett s én ezért megrontottam.
Vágyainak medrét, hangos sikolyban ki ontottam.
Kezei ki kötve, ruháiból egy késsel ki bontottam
Vétkeztem ó istenem, ugye hogy én megmondtam.

Haraptam, nyaltam, kis híján fel faltam, azt kérte: MÉG!
Karmoltam, finoman míg azt nem mondta hogy elég.
Majd megkapta a farkam, keményen, ahogy akartam
Nagy az én bűnöm uram, de kérlek a bírám te légy

A teste angyali, a vágyaiban kéj démonok ülnek.
Nem érdekli semmi, csak boldog, hogy velem repülhet.
Aprócska, törékeny nő, de lelke majdnem gyermek.
Megrontottam egy angyalt, istenem kérlek ne verj meg.