Beszámoló a III. Pixie Sportnapról (6 )

A Dommá vált Bandita és Tib Subom a szobánkban éppen Marssal foglalkoztak, próbálták szóra bírni. Minden eszközt, módszert bevetettek, de látszólag hiába. Erre érkeztem meg a megbeszélésről. Ott feküdt gúzsba kötve a szőnyegen Mars, Tib éppen csavargatta a mellbimbóit, Bandita tanácsokkal, utasításokkal látta el, mit és hogyan tegyen. Mivel – szerintük – nem volt közreműködő, ezért alaposan el is akartál páholni, amihez már kikészítették az általam vitt eszközöket: a bőr korbácsokat, fa paskolót, pórázt és a mogyorófa botot. Erre és ekkor léptem be. Megörültem Marsnak, főleg, hogy ilyen hamar ide ért.
Annak azonban már, ami fogadott, vagy is, ahogy a többiek őt fogadták, annak nem. Parancsomra elengedték Marst és mind a hárman szépen egy sorban térdeltek már, egymás mellett, lehajtott fejjel előttem a szőnyegen, várva döntésemre. Igen dühös voltam, elsősorban Banditára, mert Neki lehetett volna a legtöbb esze. Ezért úgy döntöttem, hogy Tib mégiscsak megkapja a már többször is elhatározott, de mind ez ideig elmaradt kúrását, büntetéséül. Odaparancsoltam az ágy sarkára, mellé térdeltettem Mars-t, egészen közel, így szinte semmit sem látott, de ott volt s ez volt a fő! Banditát meg utasítottam, hogy szopassa meg magát majd keményen hatoljon belé, de ne benne menjen el, mert azt látni akarom, ami kijön belőle!
Így is történt. Tib nyafogott, öklendezett már a szopatásánál is, s mikor Bandita belé hatolt, feljajdult. Bandita iparkodott gyorsan végezni, így elég erős tempót tartott s hamarosan el is durrant, kirántva és Tib hátára juttatva, amit még tudott magából kilőni. Nem volt sok.
Tib-et elküldtem zuhanyozni Marssal, akinek a feladata volt, hogy alaposan szappanozza, majd dörzsölje mindenhol le, így érve el a tisztaságát, de közben – még kelletlen azt is el kellett végeznie – amivel megbíztam: le kellett Tibet strapálnia, szexuálisan. Ez azt jelentette, hogy vagy háromszor egymás után addig ingerelte, húzkodta a szerszámát, míg csak jött valami is belőle. Ez volt a büntetése utolsó tétele, no meg egyben lehetőség arra, hogy egymással foglalkozzanak, s ne tudjanak arra figyelni, ami közben a szobában fog történni.
Bent a szobában alaposan lehordtam Banditát. Elmondtam mindennek, felhánytorgattam azt is, hogy ő magát 75 % Domnak és csak 25 % Subnak tartja, de ebből most semmit, hanem fordított arányt mutatott. Nem volt észnél, ha azt gondolta, hogy ő is úgy bánhat a Subommal, mint én. Büntetésképpen gúzsbakötés következett a la Félix módra. Jó szorosan és zsibbasztóan. De nem volt elég, hogy alaposan meg is kötöztem, de előtte még a térdei alá és kezei fölé egy rudat is tettem, így már addigra végzett és behívott másik két Sub segítségével akasztottam ki hintázni a terasz korlátjára. Azzal sem sokat törődtem, hogy látható-e ez.
A két Subot elküldtem, fussanak egy kört az erdőig és vissza, míg én alaposan végigvertem Banditát. Kapott a talpaira is, de jutott a feszülő fenekére és még a hátára is. Szépen kipirosodott ettől, no meg, hogy le ne égjen a késő délutáni Naptól, így egy pokrócot is rá terítettem. Bemenve a szobába leheveredtem s elnyomott az álom.
Subjaim visszaérve nem mertek felkelteni, ezért így, ott térdeltek mellettem, csendben. Egy idő múlva Bandita nyöszörgött a teraszon, így Mars kiment hozzá és visszatérve vitt vizet, óvatosan megitatta, sőt még pár kocka étcsokoládét is megetetett vele. Arra ébredtem, hogy bejőve belerúgott az egyik székbe. Felriadva álmomból igen zokon vettem ezt az ébresztést és magamhoz intettem Marst, aki már térdelt is elém. Nyújtotta a két szíjkorbácsot. Magamban ezen nevettem, de megőriztem komolyságomat és alaposan elnáspángoltam őt, mert tudom, hogy ezért él-hal, bármikor szereti ezt a büntetést. A végén még gondom volt arra is, hogy pár hirtelen csapást helyezzek el rajta és a korbácsok végeivel megcsikizzem a hasát, mellkasát, belső combjait, aminek látható jelei is lettek. (Mostanában mindig pár számmal nagyobb slipet hordott, derekánál igen laza gumival, így abból is ki tudott bújni, mellette a duzzadt farka.) Most nem kellett, mert nem volt rajta ilyen sem. Tib hozott bőrbilincseket, azzal felszerelte Marst és hátul összekapcsoltam. Így ült mellettünk, megfeszítve, bilincselve. Tib pedig fém bilincset kapott, szintén a hátratett csuklóira, melyekkel a nyakához is felhúztam.
Ekkor kopogtattak s lépett be Mester6van, Subjával. Mazo köpcös azonnal észrevette Mars pirosló bőrét és vágyakozva nézett gazdájára. Az elnevette magát erre és a kölcsönkapott korbácsokkal ő is alaposan ellátta Subját, míg csak nem kezdett már nyöszörögni a fájdalomtól. Tib behúzta a nyakát, mert ő nem szerette a korbácsolást.
Mester6van körbenézett és kérdőn rám, mire én a terasz felé intettem. Odament, kinézett és mosolyogva jött vissza halkan mondva:
- Leégni nem fog, de biztosan megjegyzi egy életre. Jól bírja? – kérdezte még meg.
- Igen, meglepően jól, Dom létére. Miért kérded?
- Azért, mert úgy gondolom, hogy Player_1 el lesz foglalva az esti játék előkészítésével, amiben nem kért segítséget, így tehetnénk egy kis kirándulást a Subokkal, terepfelderítés végett.
- Jó ötlet, de egy kicsit hagyjuk pihenni előtte. – intettem a terasz felé, majd kimenve még párat csaptam Banditára, hogy felébredjen, mielőtt leoldoztam a rúdról.
- Mozogj, szaporán! – kiáltottam rá, majd bent már különféle mozgásokra utasítottam, például magas lábemeléssel futásra, fekvőtámaszra, ráültetve Tib-et is a hátára, végül pedig a fekvőtámaszozást úgy végeztettem vele, hogy az ajka éppen odaérjen, de el ne érje Mars már merev farka végén a makkját. Az tabu!
A mozgás után minden Sub ihatott, végezhette dolgát, majd kisorjáztunk és le az emeletről. A hallban még páran csellengve megbámultál kis csapatunkat. Kint kocogást, majd futást rendeltem, s mi is szaporáztuk utánuk. Nekünk is jót tett a mozgás.
Mester6van célirányosan haladt az erdei úton, majd arról letérve vezette a kis csapatot a csalitosban, a domboldalon át. Több helyen megállt, s mutatott erre-arra. A Subok megértették, ha róka-fiak lennének, itt-ott lehetne elbújni, megkushadni az üldözők elől, vagy agárként itt kell keresni a róka-fikat.
Már a Nap lassan elbúcsúzott, kezdett alkonyulni és hűvösödni is. Ezért Mester6van megállt, s megparancsolta a Suboknak, hogy fekvőtámasozzanak a harmatos fűben, miközben mindketten az elővett gyertyákból csepegtettünk a hátukra. Mikor már szép pettyesek voltak, akkor híd-állást vezényelt. Ezt mazo köpcös és Tib nehezen abszolválta, így kimaradtak ebből. Mars és Bandita megkapta a magáét így s pár csepp Banditánál a farkára is került, no meg a golyókra. Mazo köpcös is kapott a makkjára a gyertyákból, de Tib nem. Kis szünet, szikkadás után, széttett lábakkal kellett támaszban állniuk s ekkor történt a sztearin leverése róluk, a bőrükről. Volt ki tűrte, de volt, aki sziszegett közben. Mikor minden lekerült róluk, akkor Tib kivételével a többiek még alapos pirosításban is részesültek tőlünk. Addig Tib szaladgált egyik fától a másikig, át az aljnövényzeten, ami itt-ott megkaristolta.
A verések végén, mikor a Subok már eléggé pirosnak ítéltettek, maszturbálás lett parancsolva nekik. Eléggé nehezen sikerült, mert több körön is túl voltak. Ebből Mars maradt ki, mert vele más tervem volt. Mazo köpcös rimánkodott egy meg kúrásért, amit Bandita akart végrehajtani rajta, de ezt Mester6van nem engedte, hanem maga tette meg. A Subok addig futva megkerülték a dombot, visszaérve jelentették, hogy a gyülekező zászló már lobog a motelnél.
Így mindannyian arra vettük az irányt, de jó tempóban futva. Leghamarabb Bandita ért célba és csobbant a medence vízében, majd sorban mi is. Tib volt a legutolsó. Még bent a vízben fröcskölés csata is dúlt, nem nézve ki a Sub, vagy Mester. Utána azonban már sietni kellett, mert a vacsora tálalva volt, s az étterembe nem lehetett ruhátlanul bemenni. Szaladtunk fel-, vagy átöltözni és utolsóként érkeztünk le az étterembe.
Ott a főszervező már köszöntötte az eddig megérkezetteket, röviden elmondta a napok várható programját, majd a mai esti programot. Jó étvágyat kívánt s már csak a kanalak és egyéb evőeszközök zörgése, poharak csendülése és egyenletes zümmögés hallatszott.
(folyt. köv.)