A lány a szomszédból XV. rész

Gondolatban végignéztem ahogyan Krisz zuhanyozik. Soha nem vártam ennyire azt, hogy egy lány végezzen megszokott teendőivel. Most tőle függött sorsom alakulása. Nagyon szorított már hólyagom is, a kialvatlanságtól és az éhségtől pedig nyomorultul éreztem magam.
Mikor ismét kinyílt az ajtó, annyi erőm sem volt, hogy a lábaira nézzek. Teljesen megtörtem. A hangja lassan hatolt el tudatomig.
- Kaptál egy sms-t szolga. Felolvasom neked: "Ma jelentkezz munka után. Elvárom, hogy este 8-kor kopogj az ajtómon. Tamara" Azt hiszem válaszolnod kellene.
Nem tudtam megszólalni sem. Csak sóhajtottam egyet.
- Oké. Sportszerű leszek veled. Most elengedlek. Ne bízd el magad, de Enivel megbeszéltük, hogy korrektek leszünk ami a játékszabályokat illeti. Eredetileg terveim voltak veled erre a hétvégére, de most megengedem, hogy összeszedd magad.
Eloldozott. Járni is alig volt erőm. Elvonszoltam magam a fürdőszobába.
- Menj és szedd rendbe magad. Szabad vagy. Zuhanyozhatsz és pihenhetsz is a szobámban a földön. Hagyok neked ennivalót is, azt megeheted, mást nem. Most válaszolj az üzenetre.
- Köszönöm, Krisz.
Alig találtam el a betűket: "Igenis Tamara, ott leszek! Üdv Zoli"
Nem tudom hogyan telt el a napom. Emlékeim szerint bőségesen ettem, majd aludtam a földön. Mikor felébredtem délután hét volt. Krisz rugdosott finoman a lábával:
- Ébredj szolga! Átaludtad a délutánt. Menj és szolgáld Tamarát, tedd a dolgod. De ne felejtsd el, hogy tartozol nekem. Most menj!
- Igenis Krisz, mindent bepótolok amint lehet!
- Ne ígérj semmit, hisz senki vagy. Majd elkaplak én ne félj. Most igyekezz, nehogy elkéss.
Az evés és az alvás jót tett nekem, ismét elememben voltam. A kimerültséget még éreztem, de már teljesítő képes voltam. Megérintett a bánásmód, amit Krisztől kaptam. Jól esett, hogy nem egy lelketlen, önző lány, hanem érző lény. Még akkor is, ha élvezettel szívatott amikor lehetett. De felelősen viselkedett, amikor a kötelességeimről volt szó. Ezért tudtam, hogy bármikor rábízhatom magam. Ez fontos felfedezés volt. Eléggé kiszolgáltatott helyzetben voltam többször is. Ezek a lányok még eléggé fiatalok, néha nem bíztam abban, hogy tudják mit csinálnak. Eddig kibírtam valahogy, de nagyon kemény lecke volt.
Hazaértem és még maradt 20 percem. Átöltöztem, ettem valamit, majd 8 előtt pár perccel odaálltam Tamara ajtaja elé. Pontosan 8-kor kopogtattam.
- Gyere! Hangzott Tamara hangja halkan.
Beléptem és torkomban dobogott a szívem. Mit tegyek, ha érdeklődik az elmúlt napokról? Képtelen vagyok hazudni. Szerencsére másképp alakultak a dolgok ebből a szempontból. A nappali ajtaja csukva volt, onnan szóét Tamara:
- A konyhaasztalon találod a teendőket. Nincs kedvem hozzád, csak dolgozz és kussolj!
- Igenis Tamara!
Mennéztem a listát, ilyenek voltak rajta:
* mosogatás
* fürdőszoba takarítás
* wc pucolás
* felmosás konyhában és fürdőszobában
* reggel korán piacról vásárlás: friss zöldségek, gyümölcsök, kenyér, tojás, sajt, szalonna, kolbász. Találd fel magad, ne kérdezz. Reggel 9-kor legyél itt és készíts reggelit: 3 tojásból rántotta, saláta, kávé ahogy szeretem, narancslé. Pótkulcsot vidd magaddal.
Engedelmeskedtem, felszabadultan, boldogan végeztem a dolgom. Ez csak házi munka, meg sem kottyan. Oda kell figyelnem, de menni fog, tudtam. Rendetlenség volt a konyhában, szanaszét volt minden. A fürdőszobában mindenütt ott volt Tamara haja, helyenként szálanként szedegettem fel. A szennyes kosár mellett elhajított zoknikat találtam, önkéntelenül megszagoltam, majd elszégyelltem magam. Egy nőnek az intim szférájában voltam és nem szabad visszaélnem ezzel. Elvégeztem minden feladatot, majd csendben bezártam az ajtót és távoztam. Tamarával nem is találkoztam. Éjfél előtt hazaértem. A piac reggel 6-kor nyit, 5:30-ra állítottam az órát. Rég aludtam ilyen jól. Frissen és üdén ébredtem. A hűtőmben alig volt ennivaló, maradék kenyerem teljesen száraz volt. Ezért magamnak is bevásároltam, majd megvettem mindent úgy, ahogy jónak láttam. Tamara listája eléggé tág teret adott nekem, dönthettem sok mindenről. Egész hétvégében gondolkodtam, ezért gazdagon vásároltam, a legjobb minőségből. Gondoltam otthonülős és kirándulós, vagy strandolós hétvégére is. Leves zöldséget is vettem és csirkét is. És sok salátának való paradicsomot, paprikát, hagymát, stb. Roskadásig töltöttem a szatyrokat és időben hazaértem ahhoz, hogy magam is bőségesen reggelizzem.
9-kor beléptem Tamara ajtaján és azonnal nekiláttam a reggeli készítéséhez. Amikor kész lett, a kávét tálcára helyeztem és bekopogtam a hálószoba ajtaján. Morcos, kényeskedő, de nem bosszús hang válaszolt:
- Gyere be!
- Jó reggelt kedves Tamara! Készen van reggelije. Behozhatom kávéját?
- Ühüm, hozzad.
Beléptem és letérdeltem ágya mellé. A tálcát előre nyújtottam.
Felült az ágyban és elvette a kávét. Hallottam, ahogyan belekortyolt, de lehajtott fejjel vártam.
- Látom figyelmes vagy. Pont olyan a kávé, ahogy szeretem. Hozd be a reggelim is.
- Igenis Tamara.
Elhelyeztem mindent a tálcán, egy perc múlva ismét a helyemen térdeltem. Egy darabig csak evett, nem foglalkozott velem. A vége felé szólt:
- Minden pasi megbízhatatlan? Miért van ez? Megint hülyének nézett egy férfi. Pedig jól indult. Miért futamodik meg az összes, amikor komolyra fordulna a dolog?
- Tisztelettel kedves Tamara. Ön különleges Nõ, nem akármelyik férfi érdemli meg, hogy Öné lehessen.
- Ne nyalizz szolga. Majd nyalsz amikor kell. Megint csalódtam egy hímben és ez dühít. Hétvégére terveink voltak és utolsó pillanatban lemondta. Ezért most barátnőmmel leszek a hétvégén. Te pedig szolgálni fogsz és rajtad vezetem le dühömet is. Most engedj nekem egy kár vizet!
- Igenis Tamara!
Engedelmeskedtem és gondolkoztam a dolgon. Valóban, miért ilyen idióták a férfiak? Én nem tudnék így bánni egy nővel. És most én iszom meg a levét. Teleengedtem a kádat és jeleztem Tamarának.
- Mosogass el és vesd be az ágyamat. Majd állj a fürdőszoba ajtó előtt. Megértetted?
- Igenis Tamara!
Hogyne értettem volna. Már megbüntetett úgy, hogy életemben nem felejtem, el. Az ajtó előtt álltam és figyeltem. Csend volt, mintha ott sem lett volna. A jövőre gondoltam. Ez a lány nagyon kegyetlen tud lenni. Tényleg ezt akarom? A válasz belülről jött: IGEN. Egy lány aki tudja mit akar, aki szeret uralkodni és élvezi is. Erre vágyom, mindennél jobban.
- Gyere be!
Beléptem, Tamara a kádban pihent.
- Hozd ide a telefonom.
- Igenis Tamara
Azt nem mondta hol van, de hamar megtaláltam, a hálószobában volt.
- Parancsoljon, a telefonja.
- Most menj ki és várj!
- Igenis!
Próbáltam nem hallgatózni. Akaratlanul is hallottam pár szót, de a lényeget nem. Valószínűleg a barátnőjével beszélgetett. Időnként nagyokat nevetett.
- Gyere be!
Bementem és a telefont nyújtotta. Majd meg kellett törölgetnem, ami igen nagy akaraterőt kívánt részemről. Nagyon felizgultam, de rejtegettem. Később kivasaltam egy szoknyát és vártam, míg készülődik.
- Elmegyünk a barátnőmhöz, Annához. Majd lemegyünk a Balcsira. Te fogsz levinni és végig a kedvünkben jársz. Kemény hétvégére készülj. Barátnőmmel sokat beszélgettünk rólad, élvezni fogja. Az engedetlenség legkisebb szikráját sem fogom eltűrni. Most menj haza és pakolj magadnak: hozhatsz fürdőgatyát, törölközőt és napellenzős sapkát. Pénzről nem beszélgettünk eddig. Mennyi pénzt tudsz elkölteni rám?
- Kedves Tamara! A lakásomra és a kocsimra költenem kell, a többi költségemen spórolhatok, így marad annyim, hogy fedezzem átlagos költségeit.
- Jól van. A luxuskiadásaidat ezennel megtiltom. Csak alap ennivalókat vehetsz magadnak: olcsó párizsi, olcsó kenyér, csapvíz. Hétvégén fedezed minden költségemet: leviszel Balcsira és te fizetsz mindent amit megeszem és megiszom barátnőmmel. Te azt ehetsz, amit meghagyunk neked. Csap vizet majd kapsz eleget.
Hazaugrottam és bepakoltam. Kivételesen rózsaszínűnek láttam a jövőt. Ha vezetnem is kell, vigyázniuk kell rám. A Balcsit pedig élvezem, szeretek úszni. Mindent, ami vízzel kapcsolatos.
Az úton Anna felé szokás szerint kioktatott, hogyan kell majd viselkednem.
- Felmész majd a csomagjáért, természetesen a lépcsőn. Kilencedik emelet. Alázatosan köszönsz neki és megteszed amit mond. Lefele is gyalog jössz, de igyekszel, neked kell ajtót nyitni. Barátnőm kissé gyerekes, szétszórt, hirtelen haragú, kiszámíthatatlan. De bármit kér tőled, gondolkodás nélkül megteszed. Világos?
- Igenis Tamara!
Leparkoltam a bejárat előtt és felcsengettem.
- Igyekezz, már várlak! - Anna hangja olyan kislányos volt.
- Igenis, igyekszem!
Rohantam felfele a lépcsőn. Jóféle korlát volt, lendületesen haladtam, de mire felértem beszélni sem tudtam, úgy szedtem a levegőt. Egy mosolygós szőke lány várt egyik ajtó előtt. Rövid mini szoknyában volt és az óráját nézte.
- 52 másodperc. Ez nagyon sok, edzened kell még. Lefele gyorsabb legyél.
- Igenis, megértettem. Zoli vagyok.
- Kérdeztelek? Tudom hogy hívlak. Tamara azt mondta, hogy tudod a dolgodat.
- Bocsásson meg, nem beszélek többet, csak ha kérdez.
- Vedd a csomagot és tűnés!
- Igenis!
Megfogtam a táskáját. Nagy, színes csíkos és elég nehéz volt. Rohantam lefele, ahogy tudtam. Szerencsére még csak most hívta a liftet, így előbb leértem és kinyitottam az ajtót előtte.
- Helyes, de ezt még gyakorolni fogjuk. Nyomás előre!
A kocsiajtót is kinyitottam, ahogy kell. Míg Tamarával üdvözölték egymást, bepakoltam a csomagtartóba. Szó nélkül vezetni kezdtem. Anna megemlítette, hogy sokat jár a szám, bemutatkoztam, amikor senki sem kért rá. Tamara dühös lett.
- Te féreg! Még nevelésre szorulsz? Erről nem volt szó. Ezért megbüntetlek, de most csak vezess és figyelj oda. Majd számolunk ha megérkeztünk.
Az autópályán megálltunk egy pihenőhelyen.
- Kérem a pénztárcádat. Szereld le a távirányítót a kulcscsomódról. A kocsit hagyd járó motorral, a klíma maradjon bekapcsolva. Szállj ki. Itt vársz a kocsi mellett, amíg jövünk.
- Értettem Tamara!
Kattant a központi zár és a lányok vidáman mentek be a shopba. A benzinkútnak kávézója is volt, széles üvegablakain kicsit be lehetett látni. Nem sokára ott ültek egyik ablak mellett és ettek ittak. Néha felém néztek és nevettek. Lehajtott fejjel álltam és csak lopva néztem feléjük. A napon álltam és kezdett kényelmetlen lenni a hőség. Szomjas is voltam, mégis élveztem a helyzetet. Két lány szolgája voltam, akik éppen az én kontómra fogyasztottak és közben megaláztak azzal, hogy a saját kocsim mellett kell állnom a nyári hőségben, miközben ők hűsölnek, finomakat esznek-isznak, majd beülhetnek a hűvös autóba. Mikor megjöttek, mindketten nagyon vidámak voltak. Tamara nyitotta a zárat, de a vezetőüléshez lépett.
- Most én vezetek egy ideig. Te pedig szaladni fogsz a leálló sávon az első kilométer tábláig. Hogy edzésben legyél.
Ezen jót nevettek a lányok. Komolyan gondolták, mert elhajtottak, én pedig megalázva elkezdtem szaladni autóm után. Az első kilométer tábla még a pihenőhelyen volt, ezért egy kilométert kellett szaladnom. Végül is ez nem olyan sok. Élvezettel futottam, közben lehűtött a hűs szellő. Imádtam a lányokat!