III. rész.

'Folytatás'

Amikor aznap este haza vitt a sofőröm; az agyam lázasan zakatolt.
Tudtam, ez a lány kell nekem.
Nővel -subrinával kapcsolatban ritkán érzek ilyet, tetszik, nem tetszik, közöttük több a komolytalan, mint a pasi subok között; és több is a nyűg velük...tisztelet a kivételeknek.
Tudom, hogy ezt sok domináns nem vallja be, de épp úgy drukkolunk „ezen az oldalon is” ahogy a subok.
Csak más okkal, más indíttatással.
Tehát, agyaltam 1000el, izgatott voltam, de türtőztettem magam, ugyebár: egy Domina saját magán is uralkodik, ha kell.
Vártam a másnapot.
Korábban érkeztem, kellő távolságból figyeltem, késik – e.
Idő előtt odaért.
Egyszercsak odaléptem hozzá.
Láttam, miniszoknya-kiskabát: ami látszódott.
- Látom, itt vagy, tehát döntöttél! Emellett: pontosan érkeztél, helyes!- mondtam – Szállj be hátra!
- Jó estét. . .!- jött a kissé félénk válasz, és beszállt.
- Szoknyát feljebb húzod, lábad kissé szétnyitod, fejed lehajtod, s ha Velem vagy ez az alap. – közöltem.
S most beültem mellé.
Amikor a kocsi ülésén landoltam, a sofőrömmel megbeszéltek szerint indítottunk is.
Ebben a pillanatban egy villanás alatt benyúltam a lábai közé:
- Van rajtad bugyi??
- Van...- ebben a pillanatban kapott egy akkora pofont, hogy eldőlt mellettem az ajtó felé az ülésen.
- Hogy mondod???? Emellett: hogy mertél bugyit felvenni??
- Úrnőm…. Bocsánat….- s potyogtak a könnyei.
- Ez még egyszer ne forduljon elő, legközelebb nem úszod meg ennyivel!! - válaszoltam.
- Meglepetést tartogatok mára: elviszlek magamhoz, majd ott megkapod.
Ezután nem szóltam semmit, amíg meg nem állt az autó nálam, bent a garázsban.
Éreztem, vibrál a levegő körülötte, annyira izgul... ez tetszett :)
- Szállj ki, és vetkőzz le, itt azonnal!
Megtette, és lehajtott fejjel várta mi lesz.
Ezért dicséret járt, hiszen alakul még a lány.
- Helyes, lehajtottad a fejed, és csendben, kérdés nélkül vársz, hmmm még a végén lesz belőled egy megfelelő subrina. Ha ilyen ügyes vagy, még a végén az enyém is lehetsz! – mosolyogtam.
- Köszönöm... Úrnőm…- jött a felelet.
- Térdelj le elém! Meg tanulsz köszönteni!
Letérdelt, és várt.
Elkaptam a haját, lenyomtam a csizmámhoz és:
- Nyald körbe, fényesre, utána, ha kész halljam: „köszönöm Úrnőm, hogy Önnel lehetek ma, és foglalkozik velem!”
Kicsit bátortalanul kezdte le, de jó nagyot csaptam a meztelen fenekére:
- Lelkesebben ribanc!
Erre éreztem rajta: átlépte önmagát, és a gátlásait; s már odaadón, lelkesen tette amit kellett.
Lehajoltam, megsimogattam a seggét, és a punciját, ami nem kicsit volt nedves.
- Csak nem izgat a dolog kiskurva? –kérdeztem nevetve.
- De igen Úrnőm....de...ugye nem baj- jött a válasz.
Szó, válasz nélkül raktam rá egy nyakörvet, pórázzal, ami már elő volt készítve, és elkezdtem húzni.
Fel akart állni, visszanyomtam:
- Nem kaptál engedélyt, hogy felállj, négykézláb jössz szuka!

Elindultunk a lépcsőn felfelé....