Bizalom
2014. 12. 10. 14:46 | Megjelent: 1037x
Hazatérésem után be kellett ismernem, hogy az a világ amire vágytam már pár éve amúgy is a lábaim előtt hevert. De azt is be kellett látnom, hogy a bdsm játékokban a bizalom teljesen más fogalom, nem úgy ming egy rendes kapcsolatban. Alárendeltként a bizalom egy különleges és gigászian erős kapocs.
Hónapok munkája és átjátszadozott éjszakák tömkelege volt már a hátunk mögött. Igaz, hogy a ragaszkodásomat gyengéd érzelmek okozzák, de ettől különleges az egész.
Átmentem. Vacsorával és borral kínált. Fényekben úszott a félhomályos kis házrész - ami az Én otthonom is. Ritkán ilyen kedves és törődő, leginkább én szoktam ezekről gondoskodni.
A zuhanyzás után már csak törölközőben jöttem ki, ahogyan szoktam. Leültem a kanapéra, ahol összekuporodok, mikor beszélgetünk. Persze nem maradok ott sokáig, mert hamar leültet az ágy szélére, hogy kínozzam a farkát. Igen. Ezt is szeretem. Előkerül egy ragasztószalag. Próbálkozok ezzel-azzal, szórakozok, nézem a reakcióit, megmutatja és elmagyarázza a saját elképzeléseit is.
Visszabeszélek, provokálom végig. - Egy ideig tűri.
- Be fogom tömni a szád - mondta. Azonnal a csiklómba tolult a vér. - Aztán elverem a melleidet.
Mostmár aztán nem volt nyughatásom.
Elvette a sálam a kabátom ujjából és odahajította nekem.
- Kösd be a szemed - mondta. Értetlenül néztem, hiszen a számról volt szó, de tettem, amit mondott.
Megvàrta míg végzek.
- Feküdj hanyatt - folytatta.
- Még ne - kértem és odakúsztam a hangja irányába. - itt a ragasztó?
- Persze.
Megfordultam és hátratettem a kezeimet. Megkötözhet, megbízom benne. Tehet bármit, nem akarok megakadályozni semmit.
Körbetekerte a ragasztóval a csuklóimat, aztán hanyatt feküdtem. Megigazított, majd a farkát a számba tolta és nekiesett a mellemnek. Időnként mélyen a torkomba döfött és nekem egy-egy ösztönös vonaglásnál nem futotta többre.
Aztán már a torkomat markolva baszta a számat, végül néhàny kisebb de fürgébb mozdulattal beleélvezett a számba.
Sose nyelem le, tudta jól. Tartottam tőle, hogy nem szabadítja ki időben a kezem, de újfent kellemesen csalódtam. Kiköptem az anyagot, lemostuk magunkról az összes izgalmat, majd összebújtunk, elég későre járt már. Elalvás előtt azon töprengtem, hogy ez vajon minek is a kezdete...
Hozzászólások (0)