A Játék IV. második rész

Hát végre elérkezett az idő.
Az első naptól kezdve vágytam arra, hogy itt lehessünk ebben a helyiségben és most, hogy eljött, ki akartam élvezni minden pillanatát.
Úgy jártam körül az ágyat, akár egy indiánfőnök a totemoszlopot, miközben a szemem nem tudott betelni a látvánnyal. Micsoda nő volt! A legszebb, aki eddig megfordult a kezem között, fiatal, gyönyörű és vággyal teli, szinte minden porcikám borzongott, amikor ránéztem.
Aztán valami történt, ami megzavarta az idillt, a pincében világító egyetlen lámpa elkezdett éles hanggal zümmögni és egy pillanatra elment az áram, hogy egy lélegzetvételnyi idő múlva villódzó fénnyel remegve visszajöjjön.
Kíváncsian megkocogtattam az üveget. A lámpatest még nem adta meg magát, de nem sok ideje volt hátra, ahogy elnéztem.
Megvontam a vállamat és komótosan visszaballagtam az ágyhoz. Elővettem a zsinórt és ráérősen letekertem, miközben a térdemmel rátérdeltem a lány hátára.
- Most összekötözlek, nem fog fájni, de ne ficánkolj közben, különben kezdhetem elölről - azzal akár egy jó iparos ember, elkezdtem körültekerni a zsinórt először a csuklóján, mindkettőt hátratéve a háta mögé. Külön-külön kötöztem őket meg, aztán egybe a kettőt, szorosan egymáshoz rögzítve, de mégis hagyva benne kis holtteret a mozgásnak. Így nem fog szorítani és engedi a vérkeringést szabadon áramolni a kézben, de a mozgásban mégis akadályoztatva lesz.
Aztán mikor megvolt, következett a láb. A bokánál fogva ugyanúgy jártam el, de a végén felhúztam a zsineg szárát a kézhez és rendesen odakötöttem hozzá. Így ívben meghajolt a hát és szinte semmilyen mozgásra nem volt képes, még ha akart volna sem. Hátralépve szemügyre vettem a művemet és úgy ítéltem meg, mint aki jó munkát végzett.
De valami még hiányzott, valami amit odafenn felejtettem.
- majd jövök - mondtam egykedvűen mosolyogva és kifelé menet lekapcsoltam a teremben a világítást. Szint egyből hallottam, hogy elkezd üvölteni, de rá se hederítettem. Vidáman fütyörészve visszacaplattam a lépcsőn és menet közben felmarkoltam a földre vetett ruhái közül kettőt, ami kelleni fog. Aztán megálltam a csapnál és ittam egy nagy pohár hideg vizet, jól kifolyattam a vizet, hogy hideg legyen és miután legurítottam, teletöltöttem a poharat újra.
Ráérősen elvégeztem a dolgomat a szomszédos mellékhelyiségben, majd visszaindultam, egyik kezemben a ruhadarabokkal, másikban pedig a vízzel teli pohárral.
Mikor benyitottam és felkapcsoltam a világítást, szinte azonnal észrevettem, hogy a lány nincs az ágyon. A padlón feküdt és megpróbált araszolva elvergődni az ajtóhoz.
- Te rohadt szemét strici, hogy mertél itt hagyni engem csak úgy?! - kérdezte gyűlölettől kisírt szemekkel és megpróbált leköpni.
Dühömben odamentem és egyenesen leöntöttem a kezemben tartott vízzel, amitől először teljesen meglepődött, majd zavartan összerázkódott.
- fogd be a szád - mondtam és a kezemben tartott bugyiját beletömtem a szájába. Először nem tudta, hogy mi az, azt hitte, hogy valami rongyféleség, de aztán megérezte az izzadtság és a testnedv keverékét és undorodva kiakarta köpni. De résen voltam, hátulról áttekertem a harisnyájával a száját és szorosan átkötöttem egy párszor, úgy, hogy az ajka szinte belevörösödött. A szeme szinte villámokat szórt, ahogy felnézett rám, de akárhogy is próbált beszélni egy szavát sem értettem.
- Így már sokkal jobb - mondtam, leültem mellé, majd kedvesen simogatni kezdtem a haját - na akkor figyelj ide rám. Ez az este csak a mienk és még nagyon hosszú, úgyhogy ne fáraszd magad ki mindjárt az elején. Először is szeretném, ha tudnád, hogy nálad érzékibb és gyönyörűbb nővel még soha életemben nem találkoztam. De ez nem jelenti azt, hogy elnézem neked, hogy kiabálj, vagy úgy viselkedj velem, mint ahogy azt a többi pasassal megszoktad. Itt én vagyok az úr, ezt ne felejtsd el, Szóval ideje lenne engedelmeskedned. Értetted, amit mondok? Bólints, ha igen - igenlő bólintás volt a válasz és rosszalló tekintet.
- Jól van, akkor most bekötöm a szemedet, hidd el, kiélesedik a többi érzékszerved tőle - mondtam majd megragadtam a hátán a zsinórt és megemelve egy mozdulattal visszatettem az ágyra.
Aztán elővettem egy keskeny fekete selyemsálat és rátekertem a szemére.
- most pedig bekenlek olajjal - súgtam a fülébe, azzal szép lassan, ahogyan a masszőrök szokták, elkezdtem bedörzsölni vele a testét, először a hátát, végig a gerince mellett, aztán szépen lassan jött a lába, majd megfordítottam és elkezdtem elölről is végigvinni a kezeimet. Miközben a melleit kentem, elkezdtem a fülébe súgva mesélni.
- Tudtad, hogy régen az eunuchok a háremhölgyeket egy éven át kenték különféle illatos olajokkal, amíg azok a király elé nem kerültek? A végén teljesen beleivódott a bőrükbe az a sok finom anyag és teljesen megszépültek tőle. Akár a virágok, amikor kinyílnak tavasz idején, akkor is illatoztak amikor éppen izzadtak - a lába közéhez nyúlva éreztem, ahogy kéjesen megrándul az alteste. Nedves volt és forró, ahogy megérintettem, égetett,akár a kovács parazsa. Kis simításokkal kezdtem körbe-körbe, majd benyúltam az egyik ujjammal. Jól fogadta, a feneke megkeményedett és ahogy rácsaptam egyet az olajos kezemmel, a selyemsálon keresztül felnyögött.
- ez jól esik, ugye? - kérdeztem és folytattam, most már a másik ujjamat is bevonva a játékba. Fojtott hangú morgás volt a válasz én pedig haladtam egyre beljebb és gyorsabban, miközben a fenekére célzottan leadtam pár ütést, hogy ott maradt az ujjam nyoma az olajos bőrön.
Aztán ráhajoltam a lábára és bekaptam azt a kis féregnyúlványt, amely már úgy izzadt és remegett, akárcsak valami begerjedt hernyó. Nem engedtem el, még ha az életem is múlt volna rajta, hanem végig rajtatartottam a nyelvemet, miközben az ujjammal felnyúltam, hogy kitapintsam azt a bizonyos pontot, amelytől meleg hullámokban fogja elönteni a gyönyör. Aztán egyszer csak megéreztem azt a semmivel sem összehasonlítható érzést. Mikor átvágják a gátat és lezúdul a víztömeg, úgy rázkódott a vulva összehúzódva újra és újra a teljes kielégülésig.
Szívem hölgye beteljesült és nedvesen rángott a kezem alatt, szinte alig tudtam elhinni, oly hosszan élvezett el. Büszkeség és a nő iránti csodálat futott végig rajtam, mert nem mindig sikerült elsőre. De nem hagyhattam abba, mert a java még hátravolt. A füléhez hajoltam és belesúgtam
- rendes lány vagy, megérdemled a jutalmadat- azzal szétnyitottam a fenekét és belefolyattam a nyílásba egy kis olajat. Amikor behatoltam az ujjammal feljajdult, de aztán átvette a fájdalom helyét a kéjes élvezet. Meglepően jól tágult, talán már nem az első voltam, aki ott járt ebben az életben, nem tudhattam, de folytattam, amíg csak el nem értem a célomat.
Elvettem a fémkampót és óvatosan beleillesztettem a fenekében tátongó nedvesen fénylő lyukba és betoltam, ameddig csak tudtam, aztán a kötelet, amire rá volt akasztva felhúztam egészen a hajáig és ott olyan rövidre kötöttem, amilyen rövidre csak tudtam. Nemsokára hallottam, ahogy fájóan felnyög és szenvedő hangot ad ki a selyemsálon keresztül.
A fejét hátravetette a kötél, így tartania kellett a nyakával, de ahogy fáradt és előrehajolt, úgy vágott be a kampó a popsijába, ami viszont nem volt rossz érzés, inkább izgató.
Elővettem egy kis kis korbácsot és párszor ráhúztam vele a fenekére, egyből megjelentek rajta az apró vörös csíkok és felnyögött fájdalmában.
- Tudom, hogy most utálsz, de sajnos meg kell neveljelek, mert még mindig szemtelen vagy- mondtam és a dildóért nyúltam, amikor egyszer csak minden előzetes bejelentés nélkül elment a világítás.
Bosszúsan álltam fel és két kézzel botorkálva előkerestem a gyertyát, amit az ágy mellé helyeztem. Míves kézműves munka volt, különböző méretekben, a legnagyobb akkora, akár egy ló szerszáma.
Meggyújtottam, aztán a másodikat és a harmadikat is és egymás után letettem őket a földre.
- Kiment a lámpa úgy hogy édes gyertyafényes éjszakánk lesz, nézd milyen romantikus! - mondtam és levettem a szeméről a selymet - ha pedig lecsöppen pár csepp, hát hagy menjen, nem érdekes, igaz? - azzal felemelve az olvadt viaszt a legnagyobb gyertyán, végigfolyattam a hátán és a fenekén. Mereven összerázkódott és beleüvöltött a harisnyába.
- Jól van, nem kell félni, itt vagyok - mondtam és hevesen megcsókoltam a nyakát. A második adag már nem érte annyira váratlanul és telibe terítette a pináját. A megolvadt viasz szinte azonnal megdermedt egy kis füst kíséretében és olvadt kis tócsát képzett a bőrén.
Vergődött és vonaglott, de menekülni nem volt hova, ráadásul a korbáccsal most már elkezdtem megdolgozni a hátát is, amitől nemsokára olyanná vált, akár egy középkori elítélt. Már nem üvöltött és nem harcolt, megadta magát és beletörődött a sorsába, hagyta, hagy történjen vele meg, aminek lennie kell. Letettem a gyertyát és a korbácsot és megsimogattam a haját, mint, amikor a gazdi megsimogatja kedvenc ebét.
- jól van, azt hiszem mára ennyi elég lesz - igazság szerint nem mertem tovább vinni, a kezdőkkel vigyázni kell, ismerni kell a mértéket, különben épp ellenkező hatást váltunk ki, mint amit szeretnénk és soha többé nem veti magát alá mégegy ilyen tortúrának. Azonkívül láttam, hogy kezd teljesen elgémberedni a teste, a feje előre billent és a kötél, amely a haja és a feneke között feszült feszes volt, akár a zongorahúr.
Nem sok időm maradt hátra, már kezdtek elnehezedni a szemei,.
Óvatosan kivettem belőle a kampót, majd a szájából a ronggyá gyűrt alsóneműjét, majd kioldoztam a zsineget és hagytam hagy elernyedjen a kezeim közé. Olyan szép volt így meztelenül, ahogy a karomban tartottam átizzadt testtel és összekócolódott hajjal, hogy szinte beleborzongtam, amikor lenéztem rá.
- nagyon jól viselted, ezért jutalmat érdemelsz- mondtam, azzal elővettem a táskámból egy üveg pezsgőt és hagytam, hagy fojjon szerteszét a padlón,amikor kibontottam.- gyere igyál - azzal odatartottam a szájához. Mohón kortyolt belőle párat, amíg a testén szét nem folyt az isteni nedű.
- hagyjál nekem is- mondtam nevetve és én is alaposan meghúztam.
- Igen, gazdám - mondta és tehetetlenül a lábamnak dőlt.
Hazafelé vezetve csendben ült mellettem, kissé részeg volt és kába is, szinte teljesen megkukult és ez eléggé aggasztott, mert nem tudtam, hogy ez mit jelent. Mikor kitettem a ház előtt akartam még mondani valamit, de nem jött ki hang a torkomon. Életem egyik legszebb éjszakájával ajándékozott meg és nem akartam csak úgy elengedni, mégis, hagytam, hogy egy szó nélkül elmenjen.
Csak bizakodni tudtam benne, hogy nem csak ennyi volt az egész.