A tánc...
2014. 11. 24. 14:39 | Megjelent: 1315x
Nagy fába vágom fejszém, ha visszaakarom adni ezt a kozmikus élményt.
Előre szólok, hogy szavaim botladoznak majd, képzelőerő nélkül ne is olvass.
Rácsodálkoztam egy társaságra az interneten... felszabadult, megbotránkoztatóan természetes viháncolásuk fricskázta minden felvett, belémnevelt jó ízlésem.
Na igen... és vonzott piszkosul... már jó ideje.
Imádtam, hogy nem kell szavakat, szóképeket magyarázni... már-már telepatikusan kommunikáltunk... lazán, félgázzal is 130 felett... IQval hajtott, hormonvezérelt szellemünk a cybertérben... félelmetes érzés.
Általuk raktam össze múltam elhagyott macskaköveit... és máris egy autópályán száguldottam, sebességkorlát nélkül...
már magáért az utazás élményéért... önmagam megtisztulásáért.
Naponta dőltek be addigi életem falai... annyi információ, mások által megélt tapasztalás a Nőről, Férfiről... kapcsolatukról...
amiért vannak... egymásnak... teremtve.
Akartam! Én is, én is! - kiabálta lelkem, mint egy ovis.
Egyre jobban nyíltam... virágba borultam.... annyit energiát szívtam magamba...
és utána adtam.... már áramoltattam át magamon az energiát...
Felfigyeltek... befogadtak... lassan központi elosztó lettem... mint mindenki... és tobzódtunk a végtelenben.
Összejártunk... titkos, zárt helyeken... lüktetve... dübörögve, ha lehet még vadabbul.
Ekkor történt...
Tudtam, hogy ott lesz hisz chateltünk... szavakkal már szeretkeztünk.
Nem is emlékszem mi volt rajta... hisz már rég, szem-telenül...
ezernyi érzékszervvel láttam... hogy elvesztem... benne.
Az aurájára viszont tisztán megmaradt... halványkék... meghökkentő... kézmeleg!
Vibráló... egész testét körbevette, nőiesen pulzált... sugározva befogadó egyszerre.
Be...szűkölt tudatom... AKAROM! - és elvettem... mert ilyen egyszerű... ha a tied valami... mert MAGADÉVÁ teszed... hisz te teremtetted... s ő tégedet.
Talán, ha 2 mondat hangzott el... táncbahívás... megénvagyokaz... Neked.
Az is lehet hogy más nyelven, így leírni sem tudom...
Nem érdekel, mert már ott táncolok vele a színpadon...
Most, hogy újraírom/élem is!
Nekérdezd zene ment... csak a ritmus ért el hozzánk, de az mesterien...
Átfontam... belém karolt... és elvittem... onnan messze...
testen kívüli testiségben... vonaglott lelkünk az élményben.
Szerelmeztük... másik auráját becézgettük a dübörgő csendben... elzárva... mindenki előtt.
Később megkaptam: hogy megdugtam ott a parketten... egy másik nőtől... persze rámvágyó féltékenységből.
Pillanatra el is gondolkodtam, rácsodálkoztam, hogy tényleg...
de az élmény sokkal több volt...
Pedig csak csókoltunk testben-lélekben... és sugároztunk olyan szinten... mit más csak a testiszerelemben képes.
4 évig tartott táncunk....
míg szólt a ritmus... és elhalkult...
visszatért a végtelenbe.
és nem véget ért... hanem megadatott! - hogy táncoltam.
Köszönöm Pixie.
Hozzászólások (0)