"Mi történetünk..."

Belépve a lakásba az a kép fogad, amit mindig szívesen látok. Te vagy az előszobában Cicám, szolgám. Ott térdelsz egy aprócska tangában. Széttárt térdekkel ülsz a bokádon. Kezedben egy szép tálcán ott tartod magad előtt legszebb ékszereid. Nyakörved, csukló és boka bilincseid nyújtod felém szemlesütve.
„Örülök, hogy hazaértél Uram! Már nagyon hiányoztál.” -hallom kedves hangod.
„Szia Cicám!” -köszöntelek, miközben felcsatolom nyakadba a nyakörvet és rövid csókot nyomok arcodra.
Ezt követően a bilincsek is felkerülnek a csuklódra. Kezemmel fenekedet emelem, hogy hozzá férjek a bokádhoz is. Ott is felcsatolom a bőrpántokat. A tálcát leteszem a kezedből és a cipőm tartom eléd. Te érted. Leveszed, néhány masszírozó mozdulat és csók után a papucsomba húzod. Elindulok a szobába, te négykézláb követsz. Fotelomba ülve magam elé hívlak. Négykézláb, velem szemben állsz. Fejed széttárt térdeim közé kerül, előrehajolok és derekadra támaszkodom, hogy feneked jobban pucsítsd. Lássam szemből is az a formás félgömbjeidet. Ujjaim visszafele végighúzom gerinceden és hajadba túrok. Felemelem a fejed, hogy tekinteted is lássam. Tetszik a látvány, élvezem a pillanatot. Majd beszélgetni kezdek veled. Elmeséled mit csináltál, míg nem voltam veled. Elmondod milyen jó, hogy újra velem lehetsz, hogy vártad ezt a pillanatot.
Úgy gondolom ideje vacsorázni. Felállok és elmegyek feletted. Lábaim végig simítják közben az oldalad, majd csípődnél megállnak, megszorítanak. Kezem a lábad közé nyúl, te igyekszel, hogy jól feltárd magad. Ellenőrzöm, hogy mennyire vagy sima. Ez is jelzi, hogy mennyire vártál. Nem kellett csalódnom. Kicsit simogatlak, beléd markolok. Combodtól, a fenekeden át a csípődig jár a kezem. Majd tenyerem csattan a popsidon. Inkább csak a hang, az érzés kedvéért. Meg mert, hól esik…
„Gyerünk az étkezőbe!” -hallod
S már nem is érzed a csípődön lábam szorítását. Az étkezőben azonban meglepetés vár. Csak az üres asztal fogad, se terítés, se vacsora. Csak az asztal és a hat szék körülötte.
„Uram, még nem volt időm előkészülni.” -hallom a hangod a térdem mellől- „Ne, haragudj. Engedd meg, hogy kiszolgáljalak. Engedd meg, hogy felálljak, kérlek!”
„Hibáztál. Állj fel, de ne mozdulj, ne menj sehova! Most már majd én megcsinálom. Te csak tedd hátra a kezed! TEDD HÁTRA A KEZED!” -nyomatékul egy pofon csattan.
Nem is ellenkezel. Hátrateszed a kezed. Összekapcsolom a bilincseid a hátad mögött. Csakúgy, mint a bokádon. Így nézed, ahogy előveszem a vacsorának valót, kiteszem azokat az asztalra. Majd visszamegyek hozzád a vállamra veszlek és az asztal közepére teszlek. Szétkapcsolom a kezed bilincseit, majd határozott mozdulattal hanyatt fektetlek. Hosszában az asztalon, majd a kezeid a fejed felé húzom. Bilincseid újra összekapcsolom és egy kötéllel ebben a helyzetben szorosan az asztal lábához kötöm. A lábbilincseidet is szétkapcsolom, míg a bugyid lehúzom. Ezt követően a bilincseket újra összekapcsolom és a lábaidat is az asztal lábához rögzítem. Jól kifeszítem a tested. Mozogni nem tudsz. Az ételeket pedig elkezdem kipakolni. A testeden terítek. Ráteszek mindent, szépen elrendezve. A felvágott a melledre kerül, a kenyér a hasadra. A paradicsomot a szádra állítom. A vaj és sajt a combodon kap helyet. A gyertyát pedig a két lábad közé állítom. Pont oda. Meg is gyújtom. Leülök és nekilátok a falatozásnak. Néhány dolog hideg lehet, mert libabőrös lettél. Ezt éreznem kell, így megsimogatom tested. Ettől az megfeszül.
A vacsorám végén elpakolok rólad. Áttörlöm tested, tisztán akarlak érezni. Majd, később. A gyertyát is kihúzom és visszaállítom a tartójába. Lábad eloldom és hasra fordítalak azoknál fogva. Visszaigazítom egyenesre a tested és visszakötöm a lábad. Kezembe veszem a gyertyát és elkezdem a fenekedre csöpögtetni. Egy másikat is meggyújtok és azt is hasonlóan használom, mihelyst olvadni kezd. Abba sem hagyom, míg az egész feneked be nem borítja a viasz. A combod tetejére és a derekadra is csorog belőle. Hagyom, hogy megszilárduljon. Lekapcsolom a villanyt, magadra hagylak.
A távolból hallod, hogy megnyitom a vizet a fürdőben. Zuhanyozok, ha jól hallod. Igen, jól hallod. Jól esik a víz a testemnek. Miután végzek, a köpenyemben megyek vissza hozzád. A lépteim hallod, majd újra fény lesz az étkezőben. Mozdulatlanul fekszel tovább. Máshogy nem is tudnál. Egyszer csak valami érinti a tested. A pálcával simítom tested.
„Cicám! Látod, hogy el tudom magam látni. Mégis jobban szeretem, ha rendelkezésemre állsz, ha átadod magad. Tested, lelked számomra. Most ez nem történt meg teljes elégedettségemre. Ezért jön, amit megérdemelsz.”
A pálcának suhintását hallod. Majd érzed is, igaz tompábban. Hiszen a viaszos fenekedre csapok. Majd folytatom. Szisztematikusan haladok a testeden. A viaszt töröm fel szép rendben. Addig folytatom, míg az darabokban lejön rólad. Tudod, hogy mindezt neveletlenségedért kapod. Nem szigorúak azonban az ütések, de hatásosak. Látom és élvezem. A feltört viaszt kezemmel söpröm le rólad. Közben simogatom megpaskolt meggyötört hátsód, combod. Ujjaim a lábad közé is tévednek. Kicsit matatok, mert jól esik. Úgy érzem neked is. Csíkos feneked simítva izgalomba jövök. Eloldom köteleidet. A lábadnál kezdem, utána jön a kezed. Ott a bilincseket is eloldom egymástól. Addig húzlak, hogy a fejed az asztal széléhez kerüljön. Le is bicsaklik onnan. Köpenyem széttárom és farkam a szádhoz tolom.
„Kényeztesd Cicám!” -mondom
Te először kívülről csókolod, nyalogatod, majd aztán a szádba tolom. Nyelved játszik rajta, szívod, én pedig csak keményedek. Mélyebbre nyomom a szádban és ott tartom egy kicsit. Majd mozgatni kezdem. Heréim is az arcodhoz érnek közben. Jól csinálod, mint mindig. Kihúzom és utasítalak, hogy fordulj meg. Így a lábad kerül újra elém.
Szétkapcsolom ott is a bilincseidet és hanyatt fordítalak. Úgy igazítalak, hogy a feneked az asztal szélénél legyen. Az egyik lábad az asztal lapjára teszem, míg a másikat a vállamra. Végig simítja kezem többször is a hasad és a melleid. Majd lejjebb csúszik és újra a lábad közé téved. Izgatja a csiklódat, míg másik kezem a vállamon lévő combodon és fenekeden jár. Hamar nedvesedni kezdesz, így ujjam, majd ujjaim már benned járnak. Tenyeremmel időnként megszorítom azt az édes dombocskádat. Aztán az ujjaim szerepét farkam veszi át. Keményebben kívánlak, így a combjaidat ragadom meg, és úgy húzlak magamra. Beléd csusszanok és szorgalmasan ki-be mozogok. Ágyékommal nagyokat lökök rajtad. Jól esik és te is nyögdécselni kezdesz.
„Tágítsd a kezeddel a feneked!” -hallod hangom, melynek egyből eleget is teszel.
Én benned járok, míg te másik lyukacskáddal játszol. Hamarosan ott is nyitva állsz. Leteszem a lábad a vállamról és felhúzom a felső tested.
„Karolj át!” -mondom
S így felemellek. Kezem a feneked tartja és farkam is besegít, hogy ne csússz lejjebb. Tested hozzám simul és így viszlek be a szobába. Az ágyra teszlek.
„Fordulj hasra! Húzd fel magad mellé a két lábad, mint a kiterült béka!” -utasítalak.
Majd megragadom a jobb kezed és a csuklód bilincsét a bokádéhoz csatolom. Ugyanígy teszek a bal kezeddel is. Ebben a helyzetben hátulról közelítelek. Kitágított fenekednél érzed férfiasan dagadó szerszámom. Lassan kezdem egyre mélyebbre tolni benned. Ahogy bent vagyok teljesen mozgok benned. Közben testem a hátadra nehezedik. Csak a súlyos fenekem mozgatom, így mozgok benned. Felső testem a hátadon pihen. Mozdulni sem tudsz, csak lökéseim érzed. Gyorsítok a tempón. Már az egész altestem adja a ritmust. Izgalmam a csúcshoz közelít, hallod a légzésemen. Még néhány lökés és beléd élvezek.
Testem újra rá nehezedik a hátadra. Rajtad és benned nyugszom. Közben csókot nyomok a hátadra, nyakadra. Kihúzom szerszámom. Újra magadra hagylak.
Amikor visszajövök, melléd ülök. Megpaskolom a feneked. Simogatlak. Megdicsérlek. Eloldozom bilincseid. Végre meg tudsz mozdulni. Hova is vezethetne azonban első utad. Így van, hozzám. Felülsz és átkarolsz. Tested hozzám simul, megcsókolsz. Majd kezem után kutatsz és arra is forró csókot lehelsz. Ebbe mindig beleborzongok.
„Köszönöm Uram, hogy veled lehetek!” - mondod
Csók közben dőlünk az ágyra. Összesimulva kényeztetjük egymást. Érzem, hogy legszívesebben eggyé válnál velem. Érezlek. Élvezlek.
Jó éjt Cicám!