Enyém, tiéd

A csuklóidat egymáshoz rögzítő kötél egyszer csak megfeszül, karjaid a hátad mögött a magasba emelkednek, te pedig kénytelenül dőlsz előre, hogy a vállaidról lekerüljön a teher. Semmit se látsz a szemeid eltakaró kendőtől, de érzed a közelségemet. Ahogy rögzítem a kötelet, mikor te már egészen mélyre hajoltál és a kezeid a mennyezet felé mutattak. Lssan és aprólékosan végigmérve csodásan kiszolgáltatott testedet. A combodon csillogó nedvesség elárul, hogy fájdalmasnak szánt nyögéseid a kéj tüzétől lobbant fel, mi lágyékodból serkent és most bár forrón lüktet ereidben a vér, mintha csak fáznál meg-meg remegsz.
A fehérneműd elfedi azt, amit annyira meg szeretnél már mutatni, de én nem sietek semmivel. Ujjaimmal megcirógatom a karod, halk kuncogás csalva ki belőled, majd a hajadba túrok és felemelem a fejed. Leguggolok melléd érzem a lélegzeted lágy szellőjét az arcomon, megcsókolom a tiédet. Résre nyílnak az ajkaid, csókomra szomjaznak ők is. Váratlanul ér a kemény pofon, szinte felperzseli a bőröd.
- Kérned kell! - emlékeztetlek ridegen. Te pedig nagyot nyelsz a torkod kiszáradt.
Szótlan maradsz, dacból nem kezdesz csókért könyörögni. Mosolyt csal a számra ahogy próbálsz dacolni a vágyaiddal. Feleemelkedek, vak tekinteteddel követsz amerre mozdulni vélsz, mögéd lopakodom és a kidomborított feneked simogatom. A térdeid úgy látszik alig bírják tartani a kényszerült pózt, amibe állítottalak. Sejmes bőrödön élvezkedek a a tenyeremmel, rácsapok és te elharapsz egy sikolyt.
Megint a hajadba kapaszkodom, imádom a hátad ívét mikor így megfeszülsz, ismét rácsapok, záporozni kezdenek az ütések, te vonaglasz halkan nyögsz és forgolódsz még a kötél és a kezem enged. Halványan piroslik már mindkét farpofád mire megelégszem az árnyalatával. Zihálsz és húzod a kötelet, ami nem enged felegyenesedni. Visszahanyatlasz és lenyeled a büszkeséged. Az ujjaim a bugyid félrehúzzák a csatakos puncidról. Simogatlak, te pedig végre megszólalsz:
- Kérlek, Uram! Csókolj meg!
Visszalépek és leereszkedem hozzád. Közel hajolok és ajkaim az az ajkaiddal forrnak össze. "Enyém vagy, és én a tiéd" gondolom magamban