G.play.1.

Hetek , hónapok, évek teltek el, telefonok sora, röpke kávézások, elsuttogott kis cinikus és számonkérő megjegyzések, érdekes Úr, különös kapcsolat.
Alig tudtam róla valamit, mégis letaglózott.
A személyes jelenlététől valami kislányos zavar és báj kerekedett felül bennem minden alkalommal, mintha minden alkalom első lenne.......ha létezik soha nem múló zavar és pír, ami felöltözteti az embert figyelemfelkeltő mechanizmussal, akkor annak birtokában vagyok.
Úgy éreztem lecsupaszít a nézésével, no nem pőre meztelenségre gondolva, csupán mintha levetettem volna minden koromra, egyéniségemre jellemző külsőséget, és magatartásjegyet....visszalépve vagy 20 évet az időskálán...
Lélekben ,testben ártatlan kislány, aki mosolyogva lépi át a bűnbeesés kapuját.

Vágytam rá..néha meg gyűlöltem, nagyjából elérhetetlen volt, és anonim, akkor kommunikálunk amikor akar... mégis parázsként tartogatom a tenyeremben a telefonom mikor megszólal, és a vonal másik végéről meghallom a finom iróniával telített orgánumát.
Határtalan eleganciával bír....impozáns férfitagja a társadalomnak, mégsem ez a legfőbb vonzereje.

Szikrákat dobál a szél, ha meglátom, és minden porcikám azért esedezik rögtön, hogy a használatába kerüljön. Kimért közlésmodorú,olyan aki képes percek alatt finom falakat húzni maga köré, ha vmi nem nyeri el tetszését. Nehezen viseli ha szemtelenkedek, pedig néha csak a leplezetlen örömöm ad táptalajt ilyen gyarló dolgoknak....

Tegnap is velem volt......egy étterem asztalánál ültünk, lassú eleganciával szivarozott, miközben mellette feszengtem az étteremben.
Folyamatosan simogattam a pillantásommal, amolyan tetőtől talpig próbáltam körbeölelni a lelkemmel....
Az érintésére vágytam, testem vadul reagált a bennem örvénylő kéjes gondolatokra,a mellbimbóim önkéntelenül felágaskodtak , és a pinácskám finoman inzultálni kezdett a bedagadó csiklóm közreműködésével.
Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy akár hozzá is érhetnék. De nem..természetesen nem engedtem meg magamnak ezt az engedély nélküli mozdulatot, így maradt továbbra is a csendes ábrándolás.
Mindig figyelt és én imádtam lopva nézni a gesztikulációit , mintha mind nekem szólt volna.
Ekkor hirtelen átvette a bal kezébe a szivarját, és minden előzetes jelzés nélkül az asztal alá nyúlva pinácskámba tolta a kézfejét. Az arcomra varázsolt meglepődés ráncait gondosan rendezni próbáltam, amit elégedetten nyugtázott, de nem engedett el. Hideg-meleg érzet váltakozva tombolt bennem, és a gyorsuló lélegzetvételem így is elárult.
Letaglózott a tekintetével...a szája sarkában megjelenő kis gúnyos mosolyfoszlány egyértelműen tanúskodott róla, hogy élvezi a helyzetet. Az ujjaim vadul markolták az abrosz sarkát, mintegy fogódzkodás végett.......szerettem volna bekúszni az alája, finoman átölelni a térdeit, az ölébe hajtva a fejemet.
A mozdulatai intenzitásával gyermekkorom gyűlölt-imádott csellójához tett hasonlatossá, éreztem amint a hangolócsavarok tekerésével pattanásig feszülnek a húrok.

Rámeredtem...a pupilláim élénk tágulata , és a testemen keresztülszaladó hullámok impulzívvá tettek mozdulatlanul is.....
Pillanatra lehúnytam a szemem, és próbáltam csendesen élvezni a bennem zajló ördögien gyönyörű mechanizmust.
Finoman mozgott bennem, kínosan ügyelve arra, hogy az asztal feletti légtérben továbbra is a hideg sármőr képét biztosítsa. A kézfején a csuklója irányába eközben visszavonhatatlanul csorgott le az élvezet hatására belőlem távozó kéjlevem. Nem mertem Rá nézni, és nem mertem megmozdulni.
Az ajkaimat durcásan szorítottam egymáshoz, hogy az akaratlanul is előtörő kis élvezeti sikolyok ne hagyják most el a torkomat...nincs itt a helye.
Hiába próbáltam közönyösen magam elé nézni,nem ment. Lesütöttem a szemem, mégis bevonzotta a tekintetemet a derekán feszülő bőröve.
Igazán még sosem vert el, mindig valami sokkal kifinomultabb módszert választott a kinzásomra-élvezetmre...nem mintha bántam volna, de nekem is többet jelentettek a velem folytatott különösen cizellált testi-lelki játékai, mintha hetente vérvörös csíkokkal a hátsómon távoztam volna a kezei közül.
Fixálódtam a bőrövére... hirtelen a nyakamon kezdtem el érezni, és önkéntelenül is előre dőltem az asztalnál, mintha csak odanyújtanám neki magam...
Előttem volt a kép, amikor a nyakamra tekert öv akasztott ember képét mutatva rögzített a felettem lévő súlyos fagerendához, miközben a popsim az alattam lévő ágygombócát nyársként magába húzva fickándozott megdolgozva a kéjért.
Néma sikolyok torzíthatták el finoman az arcomat, mert váratlanul kihúzta belőlem a kezét.
Megtörölte a szalvétában, majd az állam élét megfogva kizökkentett a bezárt kis világomból. Utáltam érte.............visszakartam menekülni a képzeletemben fejemre húzott zsák alá, és tovább élvezni a fulladozás-felnyársalás különös kombinációját.

Zavartan körbe néztem, hogy ki mennyit konstatált az egészből, és meglepődve láttam, hogy a szivarját közben elszívta.
Eufória............percek kiesése az életemből. Idővesztő és élvezetnyerő zóna..ezt kaptam tőle.

-Itt hagyhatom Kedves? -kérdezte tőlem úgy, mintha semmisem történt volna. Valahonnét torkom legtávolabbi zugából valami "igenis Uram" -szerűt motyogtam magam elé, mire felállt, és a mosdó felé vette az útját...
Próbáltam rendezni a gondolataimat, és az asztal alatti színházban a szoknyámat a megfelelő irányba húzni...de nehezen ment, remegő ujjakkal ,további szétnyílásra erősen hajlamos térdekkel ficeregtem ott.....az orrcimpám kendőzetlen egyszerűséggel kifejtette minden szexuális vágyamat, miközben a nemlétező pókerarcomat keresgéltem a női eszköztáramban......
Mire visszaért, görcsösen megdolgozott látszólag kisimult arccal vártam, minden lépését végigkövetve a mosdó irányából az asztalig.
Alfahím volt...elemi dominanciával.......
Finoman a keze felé nyúltam, amit most nem húzott el, és ráemeltem a tekintetemet.
-Köszönöm Uram! -suttogtam megadóan, és teljes energiával magamba szívtam a homlokomra nyomott csókját......