Akarat

Anna csinos lány volt, de nem feltűnő, az osztályban sokkal kihívóbb lányok is voltak, mint Évi, vagy Eszti, akik már műkörmökkel és műszempillákkal szaladgáltak. Ő sosem kapott volna pénzt ilyesmire, a diákmunka honoráriumát is a nyaralásra fordította. Szeretett olvasni, a lányok az osztályban néha művésznőnek szólították, még Betti és Kata is, nem csak zongoratudására célozva. És valóban, volt is benne valami. Hosszú barna haja puhán omlott a két vállára, keretezve ovális, szép vonalú arcát, nagy álmodozó szemeit. A lányok sokat cukkolták, hogy nem jár senkivel, pedig sokaknak tetszett a felsősök közül, egypár neki is. Ádámmal járt is, le is feküdt vele, de nem volt jó, türelmetlen volt és kicsit fájt is. Mikor a srác tovább akart járni vele, elhárította, mire Ádám elhíresztelte, mekkora kurva. Fájt neki, mint ahogyan az is, hogy ezek után nemhogy csökkent volna, hanem nőtt a fiúk érdeklődése iránta.

De Anna valamiért úgy érezte, hogy nem a suliban és nem az osztályban fogja megtalálni a neki valót. Igazából sosem érdekelték a korabeli fiúk, de érezte hogy az idősebbeket érdekli, ám visszahúzódó természete még mostanra is csak annyit engedett meg neki, hogy néha viszonozza a pillantásaikat. Mindig azt gondolta, hogy esélye sincs egy elfogadható harmincas férfival megismerkedni, Apa egyik kollegájával sokat beszélt, viccelődtek is, de hiába érezte, hogy ez több, soha nem lett semmi a dologból.

Az egyetemet nagy izgalommal várta, a mai este az utolsó bulis este volt az évnyitó előtt. Anna felvette a kedvenc felsőjét, a kedvenc push-up melltartójával. Testhezálló nadrágja rásimult a tangabugyira. Sokáig sminkelt, ahogy nővére tanította. A lányokkal a Nyugatiban találkozott, Kata hozott egy kis bekevert vodka-narancsot, ami oldotta kicsit a gátlásait, hangosan nevetve értek le a tánctérre. A szórakozóhely tele volt, a fiúk érdeklődve húzódtak közel hozzájuk, de csak a szokásos: egyik sem volt elég bátor, hogy normálisan megszólítsa őket, pár beszólogatás, pár érdeklődő pillantás, de ennyi. Ekkor vette észre a férfit a tömegben, ahogy erős pillantását ráveti. A férfi középmagas volt, izmos, kemény teste feszült a póló alatt. Borostás arca, rövid haja volt, ami kicsit már őszült. A kidobókat ismerhette, azok tisztelettel beszéltek vele, amikor a közelébe kerültek. A férfi egyedül volt, ritkán kortyolt az italába, de egyre gyakrabban nézte őt. Máskülönben zavarónak érezte volna, de most, valamiért tetszett neki a férfi leplezetlen érdeklődése, amivel végigmérte a testét, feltérképezte arcát és a szemébe nézett.

Anna, talán a sok vodka miatt kíváncsi lett arra, mi fog történni, legyűrve maradék félelmeit elhatározta, hogy kipróbálja mi lesz. A lányoknak megmondta, hogy pisilnie kell, elhárítva Bettit, pedig hát a lányok sosem mennek egyedül a WC-re. Megindult a férfi irányába, látszólag érdektelen pillantásokat vetve rá. Mély csalódására a WC-re menet a férfi nem szólt hozzá, csak végigmérte, a szemébe nézett és egy félmosollyal kivillantotta fogsorát. Ő riadtan elkapta a tekintetét elsőre, de ahogy visszanézett válla felett, látta, hogy a férfi még mindig ugyanúgy nézi. Összeszedte a bátorságát és visszanézett rá, miközben nem tudott parancsolni kezének, ami a hajába túrt. A WC-n -hisz pisilnie nem kellett most - kijátszotta a tumultust és a tükörben megigazította magát, majd így indult vissza. Amikor kiért az ajtón, szembetalálta magát a férfival, aki egy poharat nyújtott felé, mosolygó szemekkel. "Azt hiszem szükséged lesz rá" - mondta erős, markáns hangján. Anna megállt és a szemébe nézett, eszébe sem jutottak azok a sztorik, amiket az ilyen kínálásokról hallott. Önkéntelenül is azt érezte, hogy ez a férfi AKARJA őt, sokkal határozottabban és mélyebben, mint bárki eddig. Elvette az italt, eszélgetni kezdtek, a férfi bemutatkozott, Csabának hívták. Mindig csak mosolygott és olyan természetes módon beszélt vele, annyira kézenfekvő módon bánt vele, hogy lassan Anna minden gátlása feloldódott. Az italban sem érzett semmi furcsát, egyszerű, rendesen kevert mojito volt. Csaba meglepetésre igen széles látókörűnek bizonyult, értett az egyetemi irányához is, leendő tanárai közül is ismert egyet. Amikor olvasmányélményeire terelődtek, Csaba meglepően más irányban elemezte Bulgakovot, olyan dolgokat mondva, melyekre ő nem is gondolt.

Az egyetlen zavaró tényezővé már Betti és Kata vált, akik egyre riadtabban figyeltek rájuk. Anna megígérte Csabának, hogy visszajön és hosszú, áldozatos munkával leszerelte a lányokat, akik - lelkére kötve, hogy telefonál nekik - hazaindultak. Kisvártatva Csaba is felvetette, hogy menjenek innen, hiszen alig hallják egymást. A körúton sétáltak, beültek egy török étterembe, ahol a férfi otthonosan állított össze egy menüt neki. És csak beszélgettek, beszélgettek... Más körülmények között visszautasította volna a férfi ajánlatát, hogy ugorjanak fel hozzá egy italra, de most meg sem lepődött és - nem tudta megmagyarázni miért - határozottan igent mondott. A taxiba beszállást megelőzően felhívta Bettit, ahogy megígérte, azt hazudta, hogy hazamegy.

A taxi fordulópont volt, mert Csaba, mikor kitárta az ajtót, hirtelen elé állt, mélyen a szemébe nézett és megkérdezte: "Ugye nem szállsz ki? Mert menet közben már nem lehet." Anna megértette mit üzen a férfi. Átfutott a fején eddigi, eseménytelennek mondható élete, aminek során csak álmodozásai jelentették a legnagyobb izgalmakat. Taxiban is csak a külföldi nyaralások után ült szüleivel, a reptér előtt, vagy után... Legyőzte azt az émelygő érzést, ami a nagy dolgok előtt mindig elfogta és bátran a férfi szemébe nézett, majd határozottan felelt: "kíváncsi vagyok az útra!" A férfi szélesen elmosolyodott, elállt az útból és amikor beült az ülésre, becsukta az ajtót utána. Mellé ült a másik oldalról és amikor a taxi elindult átkarolta Annát, magához húzta, majd megcsókolta. Ez a csók nem hasonlított a kapkodó, ügyetlen és viszonzást váró csókokhoz, amikben eddig volt része. A lélegzete is elállt amikor a férfi felderítette a száját ügyes, forró nyelvével, átszívta a szájába az övét, majd újra átlökte Anna szájába a nyelvét, belemarkolt Anna puha hajába és finoman arra ösztönözte, hogy szopja azt az izmos, nedves húsdarabot, amit újra és újra felkínált. Csaba másik keze sem maradt tétlen, gátlástalanul, de finoman és értőn tapogatta ki a testét, nyoma sem volt Ádám, vagy Dani esetlen, tétova mozdulatainak. Megszűnt a világ, máskor aggódott volna, akár a taxis miatt is, de most úgy érezte, hogy a férfi elragadja, magába rántja.

A taxi megállt egy lipótvárosi bérház előtt, Csaba gyorsan a taxis kezébe adta a viteldíjat és Anna már a ház kapujában találta magát vele. A liftben Csaba a faburkolathoz nyomta, a fejét nekitámasztotta, a keze pedig finoman, mégis ellenállhatatlan erővel csúszott Anna nadrágja alá. Kitapintotta meredező mellbimbóit, finoman megszorította őket, miközben végignyalta Anna finom nyakát. Anna ekkorra már ráeszmélt arra, amivel a taxiban is szembesült: ellenállhatatlan erővel folyik belőle a nedv, úgy, mint soha, semmikor még, eláztatva a fekete csipketangát.

Beléptek a lakásba. Nem volt nagy, de ízlésesen berendezett, erős fa bútorokkal, puha szőnyegekkel. Anna felfedezett pár fura berendezési tárgyat is, köztük egy fura, x alakú fa alkotmányt a nappali egyik sarkában. Mikor visszafordult, szembetalálta magát a férfival. "Szomjas vagy?" - kérdezte Csaba, amikor pedig nemet intett a fejével, a férfi leült az asztal melletti székre, mosolyogva ráemelte a tekintetét és természetes hangon csak annyit mondott: "akkor vetkőzz le." Anna csak egy pillanatra érzett késztetést az ellenkezésre, de ahogy a férfi szemébe nézett, minden ellenállása megszűnt. Lassan megszabadult minden ruhájától és anyaszült meztelenül állt a férfi vágyakkal teli szemei előtt. A férfi megfogta a kezét és az ölébe húzta, a hajába markolt, majd megcsókolta, újra, még nagyobb szenvedéllyel, mint eddig. Keze Anna lábai közé nyúlt, kikereste a lány csiklóját megnyálazott ujjaival és masszírozni kezdte. Anna egyre nagyobb izgalmat érzett, egyre forróbbnak érezte a méhét és érezte, hogy nedve már a combjain hűvösödik. Önkéntelenül egyre szélesebbre tárta lábait, miközben a férfi szilárdan tartotta hajánál fogva az ölében. Már most azt érezte, hogy elélvez, mindene felforrósodott. De a férfi hirtelen abbahagyta és felállt. "Ülj fel!" - mutatott az asztalra és Anna engedelmeskedett. A férfi felállt a székről és a sietség legkisebb jele nélkül ő is levetkőzött. Formás, izmos, erős teste volt, néhány fekete-fehér tetoválással és a mellkast mintegy kettészelő nagy forradással. Hímtagja nem volt hosszabb mint Ádámé, de vastag volt, amikor a férfi a kezébe adta, alig tudta átfogni finom ujjaival. A férfi tovább izgatta eközben, majd Anna szétterpesztett lábai közé állt, kezével Annát a falhoz támasztotta félig ülő, félig fekvő pozíciót rákényszerítve, vastag hímvesszejét pedig a lány megduzzadt és nedvekkel téli hüvelyébe nyomta. Anna felnyögött, amikor a vastag hímtag kitöltötte és megfeszítette. A férfi mozogni kezdett és egyre keményebben kezdte döfni. Anna úgy érezte, lefordul a kéjtől az asztalról, de a férfi mintha megérezte volna ezt, a hajába markolt ismét, másik keze pedig Anna nyakára kulcsolódott, még jobban a falhoz szorítva és kevesebb levegőt engedve neki. Amikor Anna megérezte mindezt, sikoltva élvezett el, de a férfi felkapta az asztalról bugyiját és a szájába tömte. Folytatta Anna módszeres baszását,a lány pedig az egyre fokozódó lökések miatt egyre többször élvezett el, nedvet bocsátva a férfi makkjára... Az utolsó élvezéskor úgy érezte, elájul. De a férfi haját fogva lekapta az asztalról, térdre állította és a szájába adta hímtagját, az ellenállásig tolva. Anna öklendezni kezdett, a férfi kihúzta a farkát, de amint megnyugodott, visszatolta a szájába, nem ütközésig, de folyamatosan lökve ki és be, szilárdan tartva a fejét... Anna nem tudta meddig tartott az egész, amikor meghallotta a férfi elfulladó parancsát "nyeld"! És megérezte, ahogy a férfi édes, sűrű ondója elönti a száját. Felnézett, szeme belefúródott a férfi kitágult pupilláiba és mohón, hálásan lenyelte az összeset....

.... Mikor Anna hazáért, Apa és Anya még aludtak. Visszagondolt mindenre, ahogy Csaba lekísérte a taxihoz, kifizette, elkérte a telefonszámát... Már nem volt ereje ahhoz, hogy gondolkodjon, de utoljára még az eszébe villant: akarja. Sokszor még.

(folyt. köv.)