A Varázsló, memoár egy találka emlékére

Készültem lélekben már egy ideje. Kellemes férfi, talán így tudnám leírni. Egy ideig leveleztünk, majd személyesen is találkoztunk. Addigra már olyan volt, mintha egy régi barát lenne. Sok olyat tudtunk egymásról, amit mások nem. Jó volt együtt sétálni, kitárulkozni, kicsit a másikat felmérni. A bizalom azonnal megerősödött, tudtam szívesen találkoznék játszani is. Ennek is eljött az ideje. Készültem, töprengtem. A beszélgetésünk alatt kialakult, hogy piros-fekete legyen a "hangulat"
Átlagemberként találkoztunk, olyan randi érzésem volt. Kis izgalom, semmi félelem. Persze azért az arányok a helyszínre érkezve változtak. Egy csomó kétely, bizonytalanság. Olyan- béna vagyok -érzés kerített hatalmába. Azért megegyeztünk először én fürdök. Szerettem volna dívaként kilépni elé, de a zuhanyzó csöpp mérete, komfortnélkülisége arra kárhoztatott, hogy törölközőbe lépjek a szobába. Bután hangzik, de zavarba voltam, nem tudtam hogy öltözzek fel, hogy ne legyen illúzió romboló és maradjon valami tartásom. Megoldotta :). Elment fürödni, én addig felöltözhettem. Valamint az általa kért felszerelést is feltehettem. Piros combfix, fekete fűző, a kért gésagolyók a helyükön és szemkötő. Ezt kicsit sajnáltam, mert szerettem volna látni az arcát, szemét, mikor először lát lenge, szexi öltözetben. Erről lemaradtam.
A széken ülve kellett várakoznom. Csendesen a közelembe lépett, pontosabban a hátam mögé. Finoman, szinte légiesen végigsimított rajtam. Libabőrös lettem. Folytatta, egyre több helyen, egyre határozottabban. Bevallom nagyon élveztem. Nem csak kósza érintés volt, hanem foglalkozott a testemmel. Nem tudom mikor kerültem izgalmi állapotba, talán az elején már beindultam, talán mikor a mellemhez ért. Nem feledkezett meg róla, hogy az a gyújtópontom. Többször visszatért ide, különböző módokon. Hol kézzel, hol szájjal, hol kis vákuummal, hol csipesszel. Többször elélveztem és igazából nem is tudom, mikor került le rólam a tanga és hogy kerültek ki belőlem a golyók. Aztán az ágyon állva találtam magam, terpeszben, a kezeim fej magasságban egy rúdhoz rögzítve. Újra izgatni kezdett, bár állapotom szinte folyamatos volt, majd a felsőtestemet kissé előre kellett döntenem. A fenekemet simogatta, néha rácsapott, Ezeket nagyon élveztem, de jött a csavar és a hátsó kapumat kezdte simogatni. Kissé megrettentem, hisz az a pontom még szűz. Bár szeretem ha érintik azt a területet, de úgy éreztem ez most szándékot rejt. Kibillentem a lelki állapotomból, mert ugyan vágytam egy kis tapasztalásra, de féltem is. Volt már kellemetlen élményem és mivel nem volt szó erről, így nem voltam ott kimosakodva. Tulajdonképpen ez feszélyezett a legjobban. Nem tudtam megszólalni, nem tudtam szólni, hogy ez a legerősebb gát bennem. Mivel egyetlen szó sem esett köztünk, ezért a mozdulataimmal próbáltam jelezni, hogy nem kéne. Persze nem tudhatta az okot csak, hogy húzódozom. Abbahagyta, hagyott megnyugodni, de aztán visszatért a témához. Mivel bennem a vágy erősebbnek bizonyult a tisztátalanság érzésénél, hát nem "tiltakoztam" tovább. Amíg a kapu bejáratát síkosítóval kente az finom volt, aztán kis kellemetlenség, míg átjutott a belső kapun. Azért féltem, de nem folytatódott a rossz érzés. El tudtam lazulni. Mivel a másik kezével több helyen is járt egyre kellemesebb, izgatóbb lett az érzés. Már én toltam a faromat a nem tudom mi felé. A csiklóm és a hátsóm együttes izgatása elérte célját, elélveztem, de nagyon. Olyan kimerítően. Természetesen nem ért véget még a szeánsz, hisz a Varázsló ( közben így neveztem el) még nem kapta meg méltó jutalmát. Az ágyra döntött, felhúzott, szétvetett lábakkal,kitárulkozva. Újra és újra érintette túlérzékeny csiklómat, közben a fejem elé térdelt és számba adta lényegét. Test mellett tartott kézzel, csak a fejemet emelgetve kellett kedvére tennem. Nehéz volt, mert nem érinthettem és nem tudtam elég közel férkőzni. Aztán kaptam engedélyt a kézhasználatra, fenék markolászásra. Ügyeskedésem meghozta gyümölcsét és robbanásszerű élvezethez juttattam. Gazdagon ömlött magja a számba, egy részét lenyelni sem tudtam, lefolyt az arcomon. Annyira reméltem, hogy boldoggá, elégedetté tettem, de bennem volt a kétely, hogy nem eléggé. A beszélgetésünk során aztán megnyugodtam, mindketten el voltunk varázsolódva :) .