Az első találkozás

Éva, a 40-es évei elején járó vidám alaptermészetű és mosolygós teremtés izgalommal telve válogatta össze ruhadarabjait az esti találkozásra.

Nagyon csábosan és szexisen kívánt megjelenni a férfi előtt, aki újra elhitette vele, hogy méltó a testi – lelki gyönyörök átélésére. Sok idő telt el a legutolsó kapcsolata óta, ami szenvedélyes és viharos volt. Csak néhány hónapig tartott, ám újjászületett benne. Megtalálta önmagát, a helyét a szeretett férfi lábai mellett. Igen, ott, mert a sikeres és az emberek által megsüvegelt, egyedülálló nő kapcsolataiban az alárendelt szerepben érezte igazán jól magát. De a kapcsolatnak vége lett. Kirugták és eltaszították. Hirtelen, minden előzmény nélkül.

Évekig tartott, míg feldolgozta a csalódást. De most már túl van rajta.

Néhány hónapja érezte először, hogy talán ismét készen állhat egy kapcsolatra. Ám elvesztette a bizalmát a férfiakban ezért nagyon nehezen haladt a kereséssel. Inkább csak nézelődött vés élte a szürke mindennapok taposómalmát. Mindene megvolt, de hiányzott az irányítottság, a használat és a kiszolgáltatottság semmihez sem fogható érzése. Be kellett vallania magának, hogy a kéjjel kevert fájdalomra elmondhatatlanul epekedik. Teste megőrült egy alapos helybenhagyásra és újjászületésre a gyönyör karmai között.

A férfi, aki találkozóra hívta úgy 3 hónapja szólította meg az egyik fórumon. Többszöri levélváltás, beszélgetés és fényképcsere után döntötték el a randit. Mindketten kíváncsiak voltak a másikra. Érezni kívánták egymás illatát, testük játékát.

Éva tudta, hogy Zoltán imádja a finom fehérneműket. Nagy harisnya és és harisnyatartó rajongó. Oda van a finom anyagú bugyik és melltartókért. A legjobb és legszexisebb kollekcióját választotta ki, hogy elkápráztathassa vele a férfit. Kékes árnyalatú színben pompázott a költemény. Ahogy egymás után felvette a darabokat és a teljes alakot mutató tükre elé állt a szobában égő gyertyafényben megállapíthatta, hogy kitűnő formában van. Bőre makulátlan és fényes a jó minőségű testápolótól. 85 B méretű keblei impozáns látványt nyújtottak a sejtelmesen átlátszó csipkekosarakban. Gyümölcs illatú parfümöt választott, amit még provanceból, a parfüm hazájából hozott. Könnyen levehető és vajszínű egybe ruhát választott ki magának, rubint színű nyaklánccal és arany rózsa medállal koronázta meg kinézetét. Hosszú és szőkésbarna haja frissen mosva omlott vállaira. A toalettet a ruha színéhez illő cipő és kistáska tette teljessé.

A megbeszélt helyen és időben találkoztak. Zoltán nyomatékosan felhívta a figyelmét a pontosságra. Néhány pillanatig ugyan eljátszott a késés gondolatával és az ezzel várható büntetés számbavételével de gyorsan elhessegette magától a gondolatot. Nem kívánta megvárakoztatni a férfit, aki vacsorázni viszi és utána, esetleg….

A vacsora fenséges volt. Fokhagymával megtűzdelt, vörösborral és kakukkfűvel megsütött camambert sajt volt az elétel. Főételnek kijevi jércemellet csodálatos vegyes salátával választott ki Zoltán, hozzá illő száraz fehérborral. Desszertként vaníliaöntettel szervírozott epertállal és tokaji aszúval kényeztették magukat.

A vacsora után táncolni mentek. Tetszett Évának, hogy nagy hatással van a férfira. Imponált neki a sok és változatos bók, amivel elhalmozta Zoltán. Kölcsönösen jólérezték magukat. Az első csók a 4. szám lezárásaként és a határozott valamint férfias markolás fenekén végérvényesen meggyőzte Évát, hogy jól döntött a randi elfogadásával.

Menni készültek már, mikor Zoltán így szólt:

- Drága, arra kérlek, menj be a mosdóba és vedd le a bugyidat. Hozd ide nekem a boxba és add át az asztal alatt a ruhadarabot. Azt akarom, hogy bugyi nélkül gyere fel a lakásomba.

Éva egy pillanatra megdöbbent de forróság is elöntötte.

- Igen drágám, boldogan megteszem kérésed. – válaszolta és jókislány módjára lesütötte a szemét.

A Zoltán lakásáig tartó 30 perces út egyszerre volt izgató és kényelmetlen a nő számára. Még sosem mászkált csupasz puncival és fenékkel a városban. Amíg hazaértek, Zoltán elmesélte nagyvonalakban a felizgult, boldog és minduntalan megremegő nőnek, mi vár rá az éjjel. A hallottak épp annyira tüzelték vágyát, mint korbácsolták elméjét.