Dóm Úr példaképem: Gyuri „bácsi”

Zalai nomád táborban,
Megtanultam a verselést,
Naiv kisfiúként,
A kislányokért versengést.

Huszon évekkel ezelőtt,
Volt egy tanárom, nem mohácsi,
A szép kislányokat – igen – szerette,
Ő – volt – a „pedofil” Gyuri „bácsi”.

Akkortájban kisfiúként,
Gyuri bácsi volt a példakép,
Minden „gyermek” Őt imádta,
Vagy tekintett rá példaként.

Eszes volt a Gyuri bácsi,
Jóképű, magas és fiatal,
Izmos – volt – mint a Winnetou,
Övé volt minden diadal!

Szerették Őt a Szilviák,
Szerette Őt a Kátya,
Mindegy mi volt a lapjárás,
Neki kedvezett a kártya.

Tanultam Gyuri bácsitól,
Számtant, vagányságot, csínytevést,
De legfőképpen mit megtanultam,
A Dóm Úrként viselkedést!

Gyuri bácsi azóta már,
Egy főiskolán professzor,
Engem mint „fiatal” Dómot,
Most segít a PC processzor.

Mint keresésben a „Gúgli”,
A berúgásban a Whiskey,
Szex rabszolga vadászatban,
A Megoldás: SMPIXIE!