Airbus X.

Ha egy csörgőkígyót enged szabadon a szobában – Peter azzal sem kelthetett nagyobb döbbenetet volna Vanda lelkében.
Ne lepődjünk meg, szegénynek ugyancsak nagy falatot kellett volna lenyelnie. Terepszínű udvariassági társalgásra készült, ilyesfajta kérdéseket várt, hogy

- Járt már Amerikában, kedves Vanda?
- Hogy tetszik Los Angeles, kedves Vanda?
- Mit szól a házamhoz, kedves Vanda?

Ehhez képest magánélete legintimebb részletei kerültek szóba – egy olyan férfi szájából, akivel összesen nem váltott öt mondatnál többet!
Vanda lélegzete elakadt, az arca pedig a mély padlizsánszíntől a falfehérig a vörös összes árnyalatát végigjátszotta.
Peter egy inkvizítor udvariasságával és türelmével várt a válaszra. A csend olyan mély lett és olyan hosszúra nyúlt, hogy már nekem magamnak is az volt az érzésem, napok óta ülünk itt egy helyben, sóbálvánnyá válva.

Vanda végül úrrá lett a vegetatív idegrendszerén és sikerült lélegzetet vennie. Mikor megszólalt, kicsit remegett ugyan a hangja, de bátran felvette a kesztyűt.

- Kicsit jobban informáltnak tűnik a magánéletemmel kapcsolatban, kedves Peter, mint várhattam volna – szólt és olyan pillantást vetett rám, amilyet a leopárd vethet a babuin majomra, mielőtt a karmaival felhasítja a hasát – ám, ha már így van, legyen!
- Tőlem telhetően a legalázatosabb, legengedelmesebb szubja vagyok Uramnak, lett légyen ő bármily pletykás és indiszkrét is! – ezt a mondatot újabb, gerincvelőig hasító pillantással kísérte.

- Értem, és igazán őszintén örülök, Vanda, kedves.

- Megkérdezhetem, hogy minek örül ezen, kedves Peter? – kérdezte kedvesem, nem is sejtve, hogy ezzel még jobban belegabalyodik a már amúgy is ráfonódott hálóba.

- Nagy öröm egy igazán alázatos és engedelmes szubbal találkozni és látni, amint tökéletes alázattal szolgálja Urát! Én még sohasem láttam olyan szub hölgyet, aki teljes és tökéletes alávetettségben élte volna meg a szerepét, így némiképp szkeptikus vagyok, ha nem veszi zokon tőlem – mosolyodott el Peter, aztán folytatta

- Roppant kíváncsi lennék például arra, hogyan reagálna Ön, ha az Ura megparancsolná, hogy teszem azt … - itt egy szándékosan elnyújtott hatásszünetet tartott – itt és most vegye le a bugyiját és adja ide nekem?!

A csendet ismét csak vágni lehetett volna.
Vanda szeme kikerekedett és az arca ismét olyan szín kavalkádot adott elő, amitől egy átlagos kaméleon egész életére szóló kisebbségi komplexust szerezhetett volna be – ha látja.
Ebben az időbe dermedt, döbbent pillanatban mindkettőjük pillantása rám meredt, tőlem várva a kínos helyzet feloldását.
Érezve a rám irányuló figyelem és a két oldalról is várt döntés súlyát, mély levegőt vettem, megköszörültem a torkom és az izgalomtól kissé rekedt, fojtott hangon megszólaltam …