Cikkek idő szerint
2023. 02. (5)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kéjes tortúra I.

Törölt felhasználó
2009. 09. 05. 13:38 | Megjelent: 716x
KÉJES TORTÚRA

I

A férfi az asztallapra nyomott a nyakamnál fogva, hátracsavarta a kezeimet és összekötözte. Roppant ereje volt, nem tudtam ellenállni. Aztán felsegített és egy enyhe lökéssel mutatta az irányt, amerre mennem kellett. Izgalommal vegyes, mámoros félelem lett úrrá rajtam. Nem mentünk messzire, rövidesen egy szobában találtam magam, és még mielőtt alaposan szétnézhettem volna, a férfi egy plafonról lelógó láncra kötötte a csuklóimat és elkezdett felfelé húzni. Előrehajoltam, ameddig bírtam, aztán lassan már csak a bakancsom orra ért le a földre, aztán már az sem. Térdeimet felhúztam, hátha így enyhül a feszültség a vállaimban és a hasamban. A férfi néhány másodperc múlva megállt előttem egy terpeszvassal a kezében. Elkapta a lábaimat, egyiket a másik után és rájuk csatolta a vasat. Lassan elsétált a szoba sarkába és egy vasdarabot emelt fel. Nehéz lehetett, mert oldalra kellett dőlnie, hogy cipelni tudja. A súlyon volt egy vaskarika, a terpeszvason középen pedig egy kampó. Ráakasztotta a súlyt, és nagyon lassan leengedte. Testem megfeszült, a vállaim ki akartak szakadni a helyükből, és szinte azonnal elkezdtem izzadni. A férfi elégedetten nézett, majd megsimogatta a combomat és megpaskolta a fenekemet.

- Ez az kislány, most jó kezekbe kerültél – mondta halkan.

Képtelen voltam válaszolni. Testemen patakokban folyt a víz, és minden izmom megfeszült. Mozdulatlanul lógtam, szemem időnként hosszasan becsuktam. Minden másodperc súlyos, véget nem érő percnek tűnt.
A férfi előttem állt. Bal keze a háta mögött volt, és tartott benne valamit. Jobb kezével a lábam közé nyúlt és a vaginámat kezdte el simogatni. A bőrnadrágomon keresztül is éreztem, ahogy nyomja az ujjait befelé. Felizgultam. Aztán lassan átölelte a csípőmet és a jobb kezébe vette, amit eddig a balban tartott. Egy villanásnyi ideig láttam csak, de ez elég volt, hogy felismerjem, egy vastag, barna bőrből készült, varrott fenekelőlapát volt. Ráhúzott vele a fenekemre, nagyot csattant, ahogy a bőr találkozott a bőrrel. Rögtön éreztem az enyhe fájdalmat, de nem volt elviselhetetlen. Az elsőt rögtön követte a második, majd a harmadik ütés. Az ötödiknél, már jól érezhetően égett a fenekem. De nem állt meg, tovább folytatta. A tizedik csattanásnál már a fogaim csikorgattam, a tizenötödiknél kezdett elnehezülni a légzésem. Lihegtem megállás nélkül, és abban a néhány pillanatban, amikor ki tudtam nyitni a szemem a csupa izom karját láttam, ahogy erőlködés nélkül tartja a csípőmet, nehogy túlzottan kilengjen a testem az ütésektől. A huszadik ütésnél kezdtem el nyögni-hörögni, és imádkoztam, hogy csak huszonötöt kapjak.
Nem bírtam ki sikítás nélkül. Úgy éreztem, rögtön elájulok. Levegőért kapkodtam, szédültem, a fenekem egy izzó tűzlabda volt. Akartam könyörögni, hogy engedjen le, de nem bírtam megszólalni. Másodpercekkel azelőtt, hogy elájultam volna, befejeződött a fenekelés, majd megemelte a súlyt és leakasztotta a lábamról. Leírhatatlan volt a megkönnyebbülés. Légzésem egyenletessé vált, fejem kitisztult, bár testem összetörve éreztem. Végre össze tudtam szedni magam annyira, hogy beszélni tudtam.

- Engedj le! Engedj le! – suttogtam elhaló hangon.

Mögém lépett, megragadta a terpeszvasat, és felemelte, amíg nem lett egy magasságban a csuklóimmal, majd egy láncra akasztotta a kampót. Arccal a föld felé, vízszintesen lógtam a végtagjaimon. Fáradt voltam, halálosan fáradt. A csípőmet emelgettem, majd visszaengedtem és homorítottam, amennyire csak tudtam, hogy egy kicsit átmozgassam meggyötört testem. A férfi ismét elém állt, és a copfomnál fogva hátrafeszítette a fejemet. Egészen az arcomba hajolt, éreztem férfias, vad szagát, ahogy beszélt hozzám.

- Rendben, eddig megvolnánk – mondta vontatottan. - Most pedig jó alaposan megbaszlak.

Amint kiejtette az utolsó szót, egy semmivel össze nem téveszthető bizsergés futott át a testemen. De a gyönyörig még sokat kellett szenvednem.

Hozzászólások (2)

A hozzászólások belépés után olvashatók.