Dombi (67)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Beszámoló a II. Pixie Sportnapról (9)

2014. 06. 14. 09:08 | Megjelent: 801x
A bírók döntése és annak kihirdetése után hamarosan kürtszó jelezte a vesszőfutás kezdetét. Lassan, de csak felsorakoztak a dominánsok és az agarak két sorban, s a bírók rendezgették a sorokat s ellenőrizték a magukkal hozott csapásmérő eszközöket. Két agár kezéből kivették a rózsákat, s nem engedték meg azzal a róka-fiknak a vesszőzését. Ezen kisebb vita is volt, de a többség már a kezdést sürgette. Így végre kivezették a kiválasztott subrinák (akik ebéd előtt meglovagolhatták) a róka-fikat maguk után a motelból. Még hosszabb kötélen, szíjon. Azokon persze már semmi sem volt, lekerültek róluk a csipeszek, láncok, s a tangák is. Pőrén haladtak a saját subrinájuk mögött, lehajtott fejjel, behúzott nyakkal, szinte megrémülten, de mindenesetre eléggé morcosan. Egyedül az utolsónak elkapott róka-fi haladt büszkén, magát kihúzva, mondhatnám kidüllesztett mellekkel, hátrahúzott vállakkal, egyenesen, flegmán, felemelt fejjel. Ez tetszett a nézőknek, meg is tapsolták, de még - egyes sorban állók is - elismeréssel néztek rá, bár nem tapsoltak. A tapsot, elismerést hallva a másik két róka-fi is kihúzta magát és felemelte a fejét már. Felsorakoztak a vesszőfutásra a sorok előtt.
A bírók intettek az első subrinának, hogy induljon, azaz induljanak. Ekkor a subrina kiejtette a kötelet a kezéből, majd gyorsan lehajolt, megfogta, de már sokkal kisebb távolságra a róka-fi csuklójától. Lépett, majd már sietett, s a sor közepétől szinte futott s így húzta maga után a róka-fiát, aki ugyan kapott a hátára innen-onnan, ezzel-azzal, de nem sokat és erősen, így kibírta. Sorból kiérve következett a második futása is, majd utoljára a büszke róka-fi, Mester6van Subja. Látszott, hogy vannak a sorban, akik arra számítanak, készülnek, hogy neki alaposabban odasózzanak, fájdalmasabb helyre üssenek. Néma csend lett, mire elindultak. Nála is eljátszotta a subrina a kötél leejtését és próbálta rövidebbre fogni felemeléskor, de nem sikerült, mert a róka-fi hátralépett közben, így megmaradt a kötél hossza a felvétel után is. Már ezt is elismerő morajlás fogadta a nézőktől. A sorban elöl állók ütöttek, de nem másképpen, mint az első kettőnél. Annak ellenére sem, hogy több helyük és idejük volt erre, mert a róka-fi visszatartotta a subrináját a gyorsabb haladástól a kötelet visszahúzva, visszatartva. Ez is elismerő helyeslést, morajlást eredményezet a nézőknél.
Némelyek azért kihasználták a kínálkozó lehetőséget. Előre eltervezett szerinti, fájdalmas ütéseket helyezték el a harmadik róka-fin, aki elhaladt előttük. Különösen a sor vége felé, az utolsó ütések egyike, másika volt különösen durva. Nem elég hogy az ütést hosszabb ostorral adták le, de a végére – s ez csak akkor látszott, mikor annak végét a markukból kiengedték – ólomgolyók voltak csomózva. Ezek csattantak a róka-fin úgy, hogy azok alaposan el is találták az oldalát, farkát, golyóját mindkét oldalról. Erre összegörnyedt a fájdalomtól, fel is kiáltott s pár lépést csak tántorogni tudott, majd kínkeservesen mégis kihúzta magát és végighaladt a még hátralévők előtt is a sor végéig. Azonban már senki sem emelt kezet rá, nem ütött rá. Közben felhangzott, erősödött a felzúdulás moraja is, sokan fütyültek a nézők közül. Az egyik bíró odalépett az ütést leadókra. Kitiltotta a sorból és eltiltotta a további ütésektől őket. Ezt elismerő moraj, taps fogadta, bár voltak fújozók is szép számmal.
Kis szünet után visszafelé még egyszer végighaladtak a subrinák a róka-fiakkal a sor előtt, de már nem futva, sétálva. Az előző durva ütés után az addigi dühök lelohadtak. Megkapták azt a büntetés, amit még el kellett szenvedniük, de senki sem akart már erősebb ütést alkalmazni.
A vesszőfutás végén a Domjaik kezelésbe vették a saját róka-fiaikat. Csillapítva a vérzéseket, különféle kencével kenegetve bőrüket, elejét véve a későbbi duzzanatoknak. Én is odamentem segíteni. Subomat elküldtem már korábban, annál a durva ütéseknél, a szobámba, az eszközeimért. Nem csak Mester6van, de régebbi Domja és végül már én is ott sürögtem a harmadik róka-fi körül. Hamarosan azonban hozzánk lépett az az agár és a Domja, aki a „vesztét” okozta ötletével. Bocsánatot kért az agár. Jelezte, hogy ezt nem akarták/sejtették, erre nem számítottak. A Domja is hasonlókat mondott Mester6van-nak és a régebbi Domjának, mert nem tudta eldönteni ki is most a róka-fi Domja.
Én közben nem csak a róka-fit, de a 30 korbácsütés következtében szintén vérző agár hátát is elláttam spéci kenőcsömmel, majd hasra parancsoltam őket, hogy beszívódjon a krémem. Mivel ott tűzött még a nap a motel előtt, ezért engedélyt kértem, hogy felküldhessen őket a szobánk teraszára, mert ott már árnyék volt. Ott feküdhettek, pihenhettek tovább.
Ők elmentek, mi pedig a Domok, bevonultunk sörözni a motel teraszára. Jó pár rundót ittunk, s mivel én már többet nem akartam, így a szobatárs Dommal együtt elköszöntünk a többiektől és indultunk volna fel a szobánkba, mikor észrevettük, hogy egyesek megint a tegnap esti bdsm-játékot fogják játszani a bárnál. Ezért ott maradtunk ezt megnézni.
Ezt már az első alkalommal is játszották és bdsm társasjátékként vált ismertté a Sport Napokon. Most megint a bár előtt szervezték és rendezték meg. Sajna Analfan most nem volt itt, így emlékezetből kellett összeszedniük a játék szabályait, mely így hangzott:
Ez egy „páros” játék. Kell hozzá egy domináns fél, aki dob, irányít, bár nem mindenben dönt; valamint egy alárendelt, aki véghezviszi a dobás szerinti lépéseket a „táblán”, elviseli a büntetéseket és néha dönthet is (mikor egy cella ajtajában áll: belép és vállalja az ottani reá váró büntetést, vagy nem lép be és akkor azt kapja, ami a kihagyásért jár: 10 ütést).
A játék szabályai egyszerűek:
• a büntetéseket mindig a cella-tulajdonos domináns szabja ki és hajtja végre,
• az egyes cellákban más-más büntetési tétel érvényes, de ezt a „cella-tulajdonos” domináns fél határozza meg, viszont az első végrehajtásáig csak ő ismeri, hogy mi az, utána viszont már minden adott cellába belépő alárendelt ugyanazt a büntetést kaphatja csak,
• aki a cellába lépve eltűri a büntetést, az aranyszínű cellaszámot, aki be nem lépve tűri el a büntetést, az fekete színű cellaszámot kap,
• egy cellába minden alárendelt csak egyszer léphet be, de a belépést többször is megtagadhatja addig,
• a játék addig tart, míg az utolsó alárendelt is össze nem gyűjti az összes cella számát arany, vagy fekete színből,
• az alárendelt a dominánsa utasítása szerint lép előre, vagy visszafelé, de max. annyit, ahányat a dominánsa dobott, valamint mindig csak azonos irányban!
• ha egy alárendelt belép egy cellába, akkor maga és a dominánsa azonos (saját) színű golyót dob az urnába, a többi domináns pedig a saját színét, majd a cella tulajdonosa húz ki abból egy golyót. Amilyen színű a kihúzott golyó, az azon színű alárendelt szolgán hajtja végre a büntetést, amit előre kigondolt, leírt egy cédulára.
• játékszabályok minden domináns előtt leírva egy papírlapon ott találhatók a játék közben.
A játék elején kell meghatározni, hogy hány pár fog játszani, mert később már csak kimaradni lehet annak, aki az összes cella számát megszerezte, de újabbnak belépnie már nem! A párok dominánsai a rendelkezésre álló, különböző színű golyókból választanak 2-2 darabot maguknak, valamint a kapott papírra leírják, hogy a cellájukba belépő alárendelt milyen büntetésre számíthat tőlük. Ezt a papírt maguk előtt az asztalon lefordítják, s csak akkor fordítják fel és mutatják meg a játékvezetőnek, ha valamely alárendelt a cellájukba belépett. A játék kezdetén dobással határoznak arról, hogy ki, melyik cellának lesz a tulajdonosa.
A játék előtt még meg kellett rajzolni krétával a padlóra a cellákat, mikor már kiderült hány cellára lesz szükség. Először egy kisebb kört rajzoltak, aminek olyan nagynak kellett lennie, hogy abban az összes alárendelt elférjen induláskor, szorosan egymás mellett. Majd a belső körtől kifelé 3 lépés távolságra kellett a következő kört megrajzolni és a két kör közötti területet annyi cellára osztani, ahány pár játszik. Ezt követően már csak a külső körön kellett bejelölni a lépések távolságát, valamint az egyes cellák bejárati ajtajának helyét. A külső körön a cellák öt lépés szélességűek voltak és az ajtajaik a harmadik lépéshez kerültek.
(folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.