alkonyattól pirkadatig

Anikónak egyetemi éveire vett az apukája egy kétszobás lakást. A rezsi könnyítése végett egy barátnőjének kiadta bérbe az egyik szobát. Adél és Anikó barátnők voltak sok hasonlóság és különbség mégis feszítette az együttélésüket. Anikó egy végtelenül rendes precíz lány volt. Ráadásul etyke ami még nehezítette a másokkal való szorosabb viszonyát. Adél magas sudártermetű könnyedebb lány volt, cigizett, bulizott. Lelke mélyén ezeket Anikó megvetette. Egyik este felmentem Anikóhoz, gyakran voltam nála, és sokszor ábrándoztam arról, hogy mindkettőjükkel egyszerre legyek együtt. Érkeztekor harapni lehetett a sértődöttséget a levegőben. Mindkét lány a saját szobájában zsörtölődött. Behívtam őket a konyhába és kértem mindenki mesélje el mibántja. Csak úgy dőlt a harag, a régóta elfojtott düh és sértettség. Fél óra múlva a következőt mondtam nekik:
- Mindketten tehettek arról, hogy ez ide jutott. Ezért mától én leszek aki mindenben dönt, ha panaszotok van hozzám fordultok, és én döntöm el, hogy kinek miben van igaza. Én büntetek és én jutalmazok kizárólag.
Most pedig szépen nekiálltok és közösen kitakarítjátok a lakást, mindenki a másik szobájával kezdi. A WC-t ma Adél pucolja, holnap Anikó. Az összes ajtó, ablak fényesen ragyogjon, ha ez éjjel 2-ig tart, hát akkor addig. Utána mind a ketten kaptok 30-30 vesszőt a feneketekre.
Elsápadtak, de nem szóltak csak néztek maguk elé. Adélon láttam, hogy ezt nem akarja annyiban hagyni.
- Adél ha nem tetszik, akkor most összepakolsz és eltakarodsz, ahová akarsz.
Anikón láttam, hogy tetszik neki, hogy a zabolátlannak tartott Adélt valaki rövidpórázra fogja. Ezért ő halkan szepegve annyit mondott én elfogadom.
Adél még mindig ellenkezett: ehhez nincs jogod.
Felálltam és elővettem a bőröndjét és beleborítottam egy polcról a dolgait. Nem részletezem, de 20 perc múlva ott takarítottak, súroltak, ablakot pucoltak mindketten.
Nagysokára elkészültek.
Két széket vettem elő és egymás mellett de ellenkező irányba állítva leraktam őket.
Erősen odakötöztem kezüket lábukat. Kis terpeszben előrehajolva várták a büntetést. A fordított irány miatt a fejük a másik fenekénél volt.
-Anikó drágám a házigazda az első. Adél Te számolod!
Fakanál volt a kezemben, hosszú kemény, már az első ütésre felkelhettek a szomszédok.
A 30-30 ütés után mind a két lány sírt jajveszékelt és olyan volt a fenekük, hogy legalább 3 napig minden pillanatban az eszükbejuthattam. Ugyanakkor arra nagyon vigyáztam, hogy a bőr ne repedjen ki, maradandó sérülés ne legyen.
A vonagló kipirosodó popsik látványa, valamint az ütések csattanása, alányok sikítása, nyögése nagyon felizgatott. Odaléptem Adélhoz és alányúltam. Nedves volt, nagyon nedves. Két ujjammal felvettem annyi síkos lét a puncijából amennyit csak tudtam és a fenek belső részein elkentem. A mozdulatot még kétszer megismételtem, majd finoman beléhatoltam. Felnyögött, de a fara engedett és elmerültem a szűk lyukban. Egyre csak nyögött, mjd sóhajtozott is. Pár perc után márdurván keféltem a seggét. Hirtelen abbahagytam, kihúztam a nyársat és Anikó szájáoz illesztettem. Szopni kezdte érezhető ellenérzéssel. Mosolyogtam és rászóltam, hogy bő nyállal csinálja. Adél csak lihegett mellettünk és szaporán vette a levegőt. Ránnéztem és az ő száját is megkívántam. De elöbb Anikó husos feneke következett. Az eljárás azonos volt az előzőkkel. Csak Ancsi még szűkebb volt. Végülis Adél szája mellett döntöttem. Bőséggel kapta az ondót.
Lefeküdtem aludni a lányokat otthagytam egy kicsit pihenni a székekhez kötve. Reggel oldoztam csak el őket.