Ne osztozkodj

Nemrég nagy csalódás ért, amiről úgy érzem, tanulságos lehet sokatok számára, ha hallotok. Mint általában lenni szokott a mohóság, a mérhetetlen kefélés és az újítási vágyban rejlő veszélyek előbb utóbb problémákhoz vezetnek, még a legkörültekintőbb Mesterek esetében is.
Két éve találtam, egy internetes oldalon. Szerencsés véletlen volt, a kereső dobta ki: tapasztalatlan, átlagos lányka, aki olyan volt, amilyet én akartam találni, és olyan akart lenni, amilyenné én tenni akartam. Szimpatikus volt, szubmisszív, gyenge testalkatú, behódoló, hegyes fenékkel, apró mellekkel, kislányos arccal. Átlagos egyetemista Szegedről, a könyvtárban gyakran látni ilyet. Amikor először szopattam le, magamra húztam a fejét és a nyelve a farkam tövét csiklandozta. Úgy éreztem, ebben a lányban van valami plusz. Végül megtartottam.
Nem voltak különösebb problémák vele, megfelelő mennyiségű foglalkozás mellett szépen fejlődött, gondosan nevelgettem, betanítottam amire kellett. Az első hónap végén büntettem meg először, mert akkor - igazi megismerkedésünk után először és utoljára - megengedte magának, hogy nem Gazdámnak szólított. A sarokban térdelt, szemfedővel, nyitott szájjal. Nem csukhatta be. Akármilyen erősen csavartam meg a mellbimbóját, akármilyen mélyre nyomtam a pinájába az ujjaim, nem csukhatta be a száját. Megmondtam, hogy azonnal szakítok vele, ha megteszi. Kidobom, mint egy kutyát, és soha többé nem lehet velem. Tartsa nyitva a száját, amíg meg nem mutatja, hogy érdemes rám. Végül, mikor már mindkét mellbimbóját pirosra csípték a rájuk tett csipeszek, megengedtem neki, hogy leszopjon. A szájába vágtam a farkam, és azóta sem szoptak le olyan mohón, olyan átéléssel és hálával, mint akkor az a kislány. Ekkor kapta a nevét is. Susy.
Az évek során az érdeklődésem csillapult iránta. Szerzetem még egy lányt, egyre kevesebbet voltam Susyval, nem képviselt már akkora értéket. Biztos voltam a hűségében, én voltam neki a Minden. Nemrég elkezdett érdekelni, hogyan cumizik, ha valaki hátulról döngeti, ezért visszaküldtem a netre a lányt, keressen valakit harmadiknak. Bár én voltam az Ura és ennek megfelelően viselkedett az idegennel, én hibáztam. A férfi túl domináns volt, önálló egyéniség, amit Susy is meglátott. Hiába keféltem szájba, miközben a másik dugta kutyában, és hiába raktam be ezután a lány seggébe, a srác meg Susy szájába, a kislányban felötlött a gondolat, hogy nem csak én tudnám neki megadni, amire szüksége van. Az aktus utáni napokban ez valahogy benne volt a levegőben. Egy rendes szolga nevelésekor az ilyen gondolatok megszületését is el kell kerülni.
Két hét múlva megkérdezte, akarom-e újra hármasban. A srác lett volna a harmadik. Hiába büntettem meg, rossz szájízem lett. Susy érdeklődési köre már nem csak körém, hanem az új fiúra is irányult.
Azóta eltelt 3 hét, ma már nincs Susym. Nem kell olyan szolga, amelyik nem feltétlen hűséges, nem rám vágyik. Jól tudta, mi jár a botlásért. Hogy a srác keféli-e, nem tudom, de valószínű. Susy szerint félreértettem a helyzetet. Könyörgött, sírt, kérlelt. Jó tapasztalat ez a későbbiekre.
Megtanultam, hogy ne kérjek olyat, amit nem tudok elvenni és ne adjam oda senkinek azt, ami csak az enyém.