Cikkek idő szerint
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Első szeánsz

Törölt felhasználó
2008. 08. 03. 17:52 | Megjelent: 1451x
Egyszer csak ott álltam a szálloda halljában. Szinte semmit sem tudva akkor még erről a csodálatos világról. Hetekig tartó chates beszélgetések és egy személyes találkozó után – akkor azt hittem felkészülve – vártam egy férfit, akinek csak a keresztnevét tudtam. De ismeretlenül is akkora hatással volt rám, hogy megbíztam benne.
Nem vártatott sokáig, csak addig hogy a rám szegeződő férfi tekintetektől kezdjem zavarban érezni magam. Ehhez mindig is értett, a határon táncolni..
Végre megérkezett. Mikor megláttam lenyűgözött, hogy csak a létében, abban ahogyan jár mennyi dominanciát érzek. Ahogy rám köszönt meg kisebbnek éreztem magam, mint előtte.
Felmentünk a szállodai szobába. Becsapódott mögöttem az ajtó, féltem, igen ekkor már féltem. Ott álltam egy sötét szobában egy idegen ffi-val. Ekkor tudatosult bennem, milyen bártan mentem el, erre a találkozóra. Semmit sem tudva róla.
Pár pillanattal később, fény gyulladt a szobában. Oda vezetett az ablakhoz. Háttal álltam neki, szemben a nyitott ablakkal. Várt. Én feszengtem.
Egyszer csak megszólalt:
- Vetkőzz.
Igazán kedves volt a hangja, ekkor még. Én meg csak álltam, mintha nem hallottam volna. Közben zakatoltak a gondolataim. Az ablak nyitva, bent világos. Az utcáról bárki ide lát…
Nem mozdultam. Majd jött a felszólítás:
- Vetkőzz!
Még mindig nem mozdultam.
- Vetkőzz!
Hogy nyomatékod adjon mondandójának, úgy tett, mint aki fel akar kelni az ágyról. Persze én nem vártam meg, hogy oda érjen. Amilyen gyorsan tudtam ledobáltam a ruháimat. Immár meztelenül álltam az ablak előtt, egy idegen férfi előtt. A szégyentől égett az arcom. Azonban ez csak a kezdet volt. Jött a következő parancs:
- Gyere ide és feküdj a térdemre!
Elmondani nem lehet mit éreztem, de ekkor már az agyam félig kikapcsolt és tettem amit mondott. Átfogta a lábával a lábam és a kezével a kezem. A 150 cm-el, szinte eltűntem az „ölében”. Aztán egyszer csak hatalmasat csattan a keze a fenekemen. Felsikoltottam, annyira váratlanul ért. Ez a jelenet még 26-szor ismétlődött meg. Persze egyre nehezebben viseltem a tornyosuló fájdalmat. A végén már zokogtam. Annyi még eszembe jutott mikor befejezte, hogy megköszönjem, bár akkor már én valahol máshol voltam. Talán nem is abban a szobában. Jött a következő utasítás:
- Feküdj az ágyra hason, tett szét a lábaid és a karod.
Olyan határozottan és gyorsan kerültek a csuklómra és a bokámra a bilincsek és azokra a kötelek, hogy szinte fel sem fogtam. Pár perccel később, már kifeszítve feküdtem az ágyon, mozdulni nem bírtam. A popsim még fájt a fenekeléstől. A popsimra krém kerül, hogy enyhítse forróságát. Igazán gyengéd volt velem.
A szememre kendő kerül, az Ő kezére krém, és igazán gyengéden kezdett el játszani a testemmel. Már vonaglottam, már amennyire a kötelek engedték, üvöltöttem volna legszívesebben, hogy hagyja abba, és csináljon végre valamit, mert megőrülök. Ő persze tudta, látta. Nedvesedő ágyékom, keményedő csiklóm. Biztos vagyok benne, hogy élvezte kínlódásom, mert igen sokáig játszotta velem játékát. Elvitt a határig, de elélvezni nem hagyott. Kaptam mindig pici kis fájdalmakat, hogy tudjam, hol vagyok.
Mikor meghallottam az ismerős „berregést” igazi boldogság fogott el. Eloldozta egyik kezem is. Most így játszott velem tovább. A vibrátor bekerül, majd kikerül.
Már fájt mindenem a bokáim és csuklom a kifeszítéstől, az ölem pedig a használattól. Megtettem, amit pedig megfogadtam, hogy nem teszek meg. Neki is megmondtam: könyörögni nem fogok! (én a szájhős :o) ) Persze a végén könyörgőre fogtam, engedje, hogy elélvezzek, vagy engedjen haza, mert ez nem bírom tovább.
Látni ugyan nem láttam, de éreztem, hogy mosolygott.
Betört! A fájdalom és kín olyan elegyét kaptam Tőle, amiből pontosan tudtam, hogy nincs menekvés. Menthetetlenül az Övé vagyok. Ekkor még gyengéd volt, nem tudhattam, hogy a java még hátra, és az amit azon az estén történt, csak a kezdete egy olyan kapcsolatnak, ami kínnal van kikövezve, de amit mindennél jobban fogok élvezni.
Tudta, amit pedig én nem mondtam el Neki, hogy ez volt az első szeánszom.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa