Kisbabám II.
2014. 05. 20. 16:10 | Megjelent: 1042x
Miután rajtakapott minket a barátnője a törzshelyünk hátsó kertjében, volt pár szép hét amit együtt töltöttünk, de kiütköztek a korosztálybeli különbségek. Visszatért a régi kapcsolatához, a csaj megbocsátott neki hiszen szerelmes volt, drágámnak is hiányoztak azok az élmények, amiket csak egy normális kapcsolat adhat. Felnőttebb lett mellettem, megtanult férfiként viselkedni és beszélni, a nőiségem segített megtalálni és előhozni a belső domináns énjét. Volt valami azonban, ami nem klappolt, a korából adódóan sosem tudott annyira felülkerekedni rajtam, hogy egyenlő félként, vagy magasabb rangúként tekintsek rá. Lennie kellett benne még valaminek, ami nem tört felszínre. Az ágyban romantikáztunk, csókolóztunk, amikor kattant a kezén a bilincs, hirtelen az ágyhoz láncolva találta magát.
- Nagyon rossz vagy, de szeretem... - édesen mosolygott.
- Nem fogsz sokáig vigyorogni, ez ma nem a te napod drágám.
Ritkán van kiszolgáltatott helyzetben, nehezen tűri ha korlátozva van, de nem próbált szabadulni. A testbeszédemmel és a szavaimmal domináltam mindig, nem kutya ő, akit verni kell.
- Kis hülye vagy. Mindig behúzlak a csőbe. - ráültem és simogattam közben.
- Nem vettem észre, hogy mit csinálsz, olyan gyorsan történt! - mentegetőzött.
- Hát ez az! Nem figyelsz rám! Hagyod magad, mert azt hiszed ezt akarom, hogy elterülj nekem. - hegyes körmeimmel végigszántottam a mellkasán, át a mellbimbóin, mire felszisszent.
- Hé, ez fáj! - próbálta elhúzni magát.
- Leszarom, maradj csendben. - mintha mi sem történt volna folytattam tovább.
Elidőztem a bimbóinál, kevésbé érzékenyebbek az érintésre mint az enyémek, de a kínzásuk közben néha odahajoltam és körbenyaltam őket. Amikor elég nyálasak voltak, rájuk fújtam, a hűvös leheletemmel be akartam biztosítani a keménységüket. Nem finomkodtam, azt akartam, hogy fájjon. Közben beszéltem hozzá, kioktattam, lehülyéztem, szidtam milyen béna.
- Hagyd már abba ribanc! - rámkiabált.
Azzal a lendülettel egy hatalmas pofont kevertem le neki. Megdöbbent, az arca egyből színt váltott, a szeme ködös lett.
- Hogy beszélsz? Egyelőre még te vagy az, aki ide van kötözve, én a helyedben megválogatnám a szavaimat! - mint egy jó tanácsként.
- Engedj el, most! El akarok menni! - már üvöltött, nagyon ideges volt, sosem láttam még ilyennek.
- El fogsz menni drágám, nyugi... - nevettem.
A higgadtságom még inkább felbőszítette, közben kezeim felfedezőútra indultak az alsója felé. Lejjebb csúsztam, közelebbről szemügyre vettem félmerev farkát. Kis kézi beavatkozással külön életre kelt, amin roppant jól szórakoztam. Még mindig el akart szabadulni, de ahogy a nyelvemet megérezte a heréin, heves légszomja támadt.
- Szopj le ribanc! - volt a hangjában egyfajta él.
- Nem jöttél még rá, hogy most az van, amit én szeretnék?
Nyalogatni kezdtem farkát, alaposan minden centimétert megkóstoltam. Ő közben abban az alpári stílusban biztatott, amit egyszer csak eluntam.
- Be kell fognom a szád, a gondolataimat nem hallom baszd meg! - mondtam flegmán.
A fiókhoz sétáltam és előkerült a szájpecek.
- Azt tuti nem rakod rám! - úgy mondta, mintha tehetne ellene valamit.
Kis küzdés árán a szájába erőltettem, jól állt neki a piros golyó. Megcsókoltam a gömböt, majd megfordultam felé pucsítva, és így folytattam a játszadozást. A feltáruló puncim látványa sokat dobott a farka állapotán, kőkeménnyé merevedett. Tudtam, hogy majd' belehal, hogy a nyelvét megmártóztassa bennem. Élvezettel szoptam, gyönyörű szerszáma van, ahogy mozogtam, puncim hozzáért a labdához a szájában. Rájöttem, hogy ha a csiklómat nekinyomom, az fergeteges érzés, csúszkáltam rajta fel és alá. Az helyettesítette a nyelvét, de isteni pótlék volt. Az állán csillogott a nedvem, biztosan szenvedett szegény, hogy nem kóstolhatja meg. Közben eszembe jutott valami. Lepattantam róla és a ledobott ruhái felé vettem az irányt. A telefonját kerestem, gondoltam ha már játszunk, játsszunk rendesen!
- Biztosan hiányzik már a csajod. Nincs kedved felhívni? - incselkedve lóbáltam neki a telefont.
Válaszolni ugyan nem tudott, de egy elfojtott hörgést hallatott és rázta a fejét.
- Ezt igennek veszem!
Visszaültem az ölébe, benyomtam a hívás gombot és vártam, hogy felvegyék.
- Addig tartod, amíg el nem élvezek, különben ismét lebuktatlak. Remélem világos.
A füléhez tettem a telefont és kihúztam a szájából a nyálas pecket. Esélye nem volt visszaszólni nekem, a lány csicsergő hangja robbant az éterben. Ahogy beköszönt, lassan rácsúsztam a farkára, szépen tövig beleültem és a belső izmaimmal masszíroztam a farkát.
- Igen kicsim...nemsokár...ah végzem igen. - begerjesztett a szakaszos légzése és ahogy próbálta tartani magát.
A szemeit becsukta, igyekezett koncentrálni a kérdésáradatra.
- Igen eh, elhozom a ruhát, de már megbessssz...ééééltük. - ritmusosan lovagoltam rajta, sziszegett, de ügyesen kivágta magát.
Közel jártam, a mellbimbóiba kapaszkodtam, körmeimet újra beléjük mélyesztettem. Mimikája felismerhetetlen volt; egyszerre vegyült a fájdalom, a kéj, a koncentráció. Legszívesebben sikítottam volna az élvezettől, de visszafogtam magam. Annak ellenére, hogy órákig elhallgattam volna ezt a beszélgetést a farkán, nem akartam kellemetlenebb helyzetbe hozni. Megérezte az orgazmusom, rövidre zárta, pont a legszerelmesebb résznél öntött el a forróság.
- Szeretlek, ah, én is... csók kicsim... hm...
Végszóra sikerült elélveznem, imádtam minden másodpercét. Még pihegtem rajta egy darabig, aztán elindultam a fürdőbe tusolni.
- Szemét kurva! Ezt hogy magyarázom ki majd? - még a háttérből hallottam ahogy ki van kelve magából. Ha elengedsz, szétbaszom mindened!
- Na végre, pont ez volt a cél, kisbabám. - elégedetten, mosolyogva álltam be a zuhany alá.
Hozzászólások (4)