Miss Puncy Metamorfózisa

Tudnod kell, hogy vannak (nem is kevesen) akik ha jól felizgulnak, szeretnek „csúnya szavakat” használni és hallani is, holott máskülönben sose mondják vagy írjál le az obszcenitásokat.

Miss Punci Metamorfózisa

Nevem Miss Punci. Gazdám, pontosabban eltartóm, ápolóm és gondozóm Mrs Laura. Ő gyönyörű és ha meztelen akkor én is emelem szépségét. Rajta múlt, hogy jó ideje már boldogan és nyitottam létezem és habár fontos, mégsem törődöm a múltammal, amikor az életem még meglehetősen eseménytelen volt. Egy szép csupasz domb alatt, két feszes comb között lakom. Jó helyem van. Rejtett ugyan, de aki keres, könnyen megtalál. Sokan keresnek.
Bundácskámat rég levette rólam Laura. Azelőtt sűrű, vastag, göndörszőrű, meleg és illatos bundát viseltem. Jó volt elrejtőzni benne. Ma ez már nem divat. Laura átszabta egy kisebb fazonra és a szőrt rövidre nyírta, így már nem is volt göndör, szerettem. Most egészen sima a bőrkabátom van, még prémgallérja sincs. Nem nagy baj, Laura vigyáz rám, hogy meg ne fázzam, bár azt a takarót nem hordja, amit a nők bugyinak hívnak. Mindenesetre így szellősebb és jobban érzem magam.
A kabátom, ha zárt, jó vastag és védelmez. Ha kitárom, előkerül igazi énem. Először is a mellénykém két finom, többnyire puha redős szárnya. Köztük fent rejlik az, ami a legszebb rajtam. A Kincsem. Nem mindig látható, vigyázunk rá mert érzékeny. Ha jól bánnak vele megnő, keményebb lesz, szinte követelőző. Uralkodónk a Démon olyankor már nemcsak engem, hanem Laurát is irányítja, hajszolja fel, az Extázis Torony felé, ahol a Boldogság, a Kéj és a Gyönyör laknak. Szeretek oda járni, mert ott mindig jól bánnak velem.
Szeretem, ha illatos fürdetés után Laura jó meleg szellővel szárít. Olyankor a combok távolabb vannak tőlem, kabátom kinyitva, sőt mellénykém is. Alatta rejtőző Titkom, a Kéjbarlang is kinyílik ő is szereti a szellőt, különösen mivel ritkán jut levegőhöz, mert mellénykém és a kabátom nagyon védi, óvja, rejti. De a látogatóknak megnyílik, sőt szívesen fogadja őket.
Leggyakrabban Laura finom karcsú porcelán-körmös ujjai keresnek meg. Hol egyedül jön, hol párosával, néha hárman is együtt. Mellénykém simogatása, nyitogatása előtt Laura gondosan megnyalja őket, így csúszósan előcsalogatja velük Kincset is, akit az ujjak mindig gondosan üdvözölnek, mielőtt a Kéjbarlangba bújnának. Odabenn meleg van, minden síkos, kellemes, jól érzem magam, ha vendégem van ott.
Megesik, hogy Laura nem az ujjaival, hanem csipeszekkel jön. Legtöbbször a kabátom két szárnyára csippent kettőt, kettőt és úgy húzza szét, például ha meleg levegővel akar kényeztetni, vagy Démon parancsára inkább valami mást kezdeni velem. Ez a más nagyon fáj akkor, ha egy csipeszt a mellénykémre éppen a Kincs alá illeszt és úgy szorítja össze. Máskor szétnyitja a mellénykémet, de nem az ujjait, hanem valami mást, akármit dug be. Cipő sarkát, ezt azt a konyhából, egyebeket, sok mindent. Ebben Laura nagyon találékony mert ki akarja próbálni, hogy mi tetszik neki (meg nekem) és mi nem annyira.
Laura azonban a leggyakrabban egy rezgő izét küld látogatóba. Három is van neki, mindegyik sima és bár nem egyformák, de ha bekapcsolja őket, érdekesen rezegnek. Ezt szertejük, én is, Kincs és Kéjbarlang is. Csak Laura - meg persze a Démon - tudja, melyiket küldje hozzánk. Bár szoktam súgni neki, hogy inkább egy másikat, esetleg az ujjait küldje az helyett, amelyik éppen bennünk van. Megesik, hogy a látogató csak bejön, kimegy, de a rezgője nincs bekapcsolva.
Idegen ujjak is járnak hozzánk. Ők vastagabbak, erősebbek, körmük rövid. Néha nagyon finoman óvatoskodnak, máskor már otthonosabban, erősebben, forgolódnak – megesik, hogy durvák is. Szeretem, ha nedvesek, gyengédek, gondosan, alaposan kitapogatnak, mindenütt megérintenek, itt ott elidőznek. Különösen élvezem, ha Kincsemet kényeztetik. Ilyenkor már duzzadtak és nedvesek vagyunk és Démon uralkodik. Ideje nevet változtatnom, Miss Punci helyett Pina vagyok. Illetve teljes nevemen Nedves Pina. Pina koromban virulok, szebb, kívánatosabb, izgatóbb is vagyok, mint amikor csak Punci a nevem.
Gyakori vendégünk Nyelv is. Néha puhán betakar, máskor lustán sétál rajtam, megpihen, melegít és mindenféle jót ígér. Sőt nem csak ígér, hanem ad is, bőven. Némelyik lefetyelni is szokott, az nagyon izgalmas. Kincs imádja ha billegetik. Ujjak, nyelv, mindegy csak gyengéden tegyék. Nyelv sokszor nem puha takaró, hanem keményebb, óvatos, gondos tapogató, vagy megint máskor olyan kemény és hegyes, mint egy furcsa tőr, tolakodik, döfköd és a Barlangba furakodik.
Nyelv és Száj többnyire együtt jönnek látogatóba. Száj puszilgatni, csókolni szeret, meg szívogatni is. Olyankor cuppan, ha elenged. Szeretem a cuppogást, izgat, ahogy otthagy és érzem, várom, hogy vissza fog jönni. Sokszor kínoz, mert várom, de késik, várakoztat, izgat. Vagy Száj helyett Nyelvet, megint máskor Farok Urat láthatom vendégül.
Legkedvesebb vendégem Farok Úr. Ő mindig kemény és vaskosabb, mint az ujjak. A bőre mint a bársony! Imádom! Ha a Barlangba hatol – ahol különben szívesen látjuk és lelkesen fogadjuk - kellemesen feszülök, néha tágabb szeretnék lenni, máskor meg szűkebb, hiszen tudom, némelyik Farok, vagy ugyanaz, de máskor hol egyik, hol meg a másik formámban szeret bennem forgolódni. Farok Úr feje mindig puhább, mint a törzse, izgatóan tud érintgetni, furakodni, vagy elmenni és visszajönni. Először mindig lassan körültekintően jön, óvatosan furakodik be. Kicsit később már hevesebben tér vissza és kezd lökdösni, mélyre nagyon mélyre hatolni. Felnyársal. Szeretem, ha felnyársalnak! Akár mélyen, akár csak alig éppen van bennem, mindig szeretek mozgolódni, vonaglani rajta, úgy, ahogy Démon kívánja, diktálja. Farok Úr is megváltoztatja a nevét és Fasz lesz belőle. Mister Bunkós Fasz.
Néha, nem mindig és sosem hosszú időre, megint átalakulok. Nedves Pina helyett Lucskos Picsa leszek. Ilyenkor már forró vagyok, nedvem csorog, mozgásom heves, már inkább tánc és vonaglás, báj helyett hódítás, adakozás, követelés és uralkodás. Uralkodás, igen uralkodni akarok, legyen Fasz a szolgám, de azért én is szolgáljam őt, együtt megyünk a Bujaság ösvényén fel az Extázis Toronyba. Mindig együtt, ez fontos neki is, nekem is. Az út néha legyen lassú, nem kell sietni, máskor viszont igen.
Az Extázis Toronyban különös izgalmas, kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan események történnek. Fasz Úr néha bennem robban, lüktet, lövöldöz és ilyenkor vagyok igazán Lucskos Picsa. Vonaglom, görcsölök is sokszor, ez a kéj állapotom, amikor a legtöbb Fasz kedvéért Csurranó Picsa leszek és előre örülök, hogy majd szárazra nyalogatnak. Máskor Mister Fasz nem bennem, hanem például Laura szájában robban, arcára, vagy mellére fröccsent, én pedig csak a saját nedvemben maradhatok lucskos.
A Toronyból kényelmes, nyugodt út vezet vissza a békés nyugalomba. Van, aki ezt Nirvánának nevezi, ahol pihenésem közben lassanként megint Punci leszek. Boldog vagyok és elégedett, hisz szeretek változni egyik, vagy másik énemben megjelenni, de mindenekfelett gyönyörködtetni, hívogatni, izgatni és uralkodni, ahogy az Extázis Toronyban szoktam. Érdekes, hogy én igen, de Laura sokszor nem uralkodni, hanem éppen ellenkezőleg szolgálni szeret. Fasz Urat szolgálni – akiből különben ilyenkorra már megint Farok lesz. Sőt Kókadt Farok. Már nem is Mister, hanem csak Boy. Vagy éppen aranyos Fütyi, mint a kisfiúknak.
Nos, ennyiféle és ilyen változékony vagyok metamorfózisaimban. Jöjj, ismerj meg , meglátod szeretni fogsz, mert mindent megteszek majd, hogy úgy legyen. Légy a vendégünk és gyere vissza máskor is. Sokszor gyere és ne várakoztass feleslegesen. Pihenni szeretek, de várakozni nem, illetve csak akkor, ha tudom, hogy jössz, de készakarva késel.