Tom Úr kisbabája 21.

Az álmokból csak valami halovány rossz érzés marad. Dünnyögve ébred. Egy puha, mégis határozott kéz simít rajta végig. Szemét kinyitva Tom mosolygó arcával találja szemben magát.
- Ébresztő kincsem elérkezett a nagy nap! –szól a férfi, boldog csillogással a szemében.
- Nagy nap? Mire? – kérdezi Greta aggodalmas kíváncsisággal.
- Oh oh! Aki kíváncsi hamar megöregszik! – paskol a férfi a fenekére kedvesen.
- Indulás a fürdőbe! – pattan ki mellőle az ágyból és kezét nyújtva kisegíti a lányt. Greta értetlen szemöldökráncolással néz rá, de nem ellenkezik. A tegnapi események után meglepő Tom úr jókedve és nem akarja ezt elrontani.

A fürdőbe toloncolja a lányt a szelíd erőszak, ahol már lassan gőzölgő forró fürdő várja.
- Még mielőtt elkezdődne a nap, meg kell tennünk valamit – hajoltatja Gretát a csapra, s húzza hátra csípőjét határozottan. A sarokból egy beöntő szett kerül elő állványostól.
- Maradj nyugton kérlek! – utasítja mosolyogva Gretát.
- Tudom a klubban átélted, de ez most nem lesz olyan megalázó. – ígéri halkan, kedvesen. Greta keze ökölbe szorul, de nm mozdul. Ha Tom ezt akarja, akkor tegyen vele bármit, míg mosolyog. Két félgömbje összerándul a hűvös érintéstől, ahogy Tom finoman széthúzva azokat, krémet ken a bejáratra. Egy ujja bekéretőzne, de nem erőszakoskodik, s a kudarc sem zaklatja fel.

- Lazíts kicsim! Lazíts kérlek! – kéri és óvatosan nyomja be a szűk kapun a cső végét. A kis csapot megnyitva, a víz áramlani kezd és egy idő után Greta felnyög, jelezve kezd kényelmetlen lenni a feszítés. Tom mögé áll és a hátára hajolva a nyakába csókol.
- Tűrj a kedvemért…- duruzsolja halkan, miközben két keze a lány hasfalát masszírozza lassan, érzéssel.
- Kérem…Uram! – leheli ép csak Greta, könyörögve.
A masszírozás abbamarad. A víz áramlása is megáll.
- Szoríts össze a kaput és ha kihúztam a csövet, igyekezz a wc kagylóra jutni, mielőtt kirobban! – jön az utasítás és Greta ügyesen végre is hajtja. Bensejéből hangos morranásokkal és erő sugárban távozik minden szenny.

Vöröslő arcát két tenyerébe rejti. Tom elé áll és nem érdekli Greta kiszolgáltatott helyzete, erővel fejti le a két, szégyent rejtő kézfejet az arcról és az álla alatt erősen megfogva, kényszeríti fel a lehajtott fejet. Megvárja míg a könnyes szemek ránéznek.
- Megmondtam az enyém vagy és én gondoskodok rólad! Nem lehetsz előttem zavarban! Ismerlek kívül, belül és mindened az enyém! Még a sugárban távozó szennyed is! – mondja komolyan és szinte fenyegetőn.
- Mindig az fog történni, amit én akarok! Megétetted végre?! – kérdezi majdnem dörgő hangon.

- Igen….Uram! – rebegi Greta, s két könnycsepp gördül le az arcán.
Tom lehajol és lágyan megcsókolja.
Kivár kicsit, majd saját kezűleg törli szárazra Greta fenekét és még kétszer hajoltatja a csapra, míg végül tisztának ítéli a távozó vizet. Greta megadón, de remegve tűr. A művelet végére kimerülten dől hanyatt a kádban, ahova Tom beemelte. Ura mosdatni kezdi, s élvezettel simít végig minden porcikáján. Tekintete gyakran téved a lemeztelenített vénuszdombra.

Greta élvezettel simul a kényeztető kezek alá. S hogy a forró fürdő után, a kipirult bőrét Tom finoman itatgatja le egy bolyhos törölközővel, nem átall a férfihoz simulni, aki átölelve őt, keményen, birtoklón csókolja meg.
- Az enyém vagy, s az is maradsz örökre - mondja rekedten, miután Greta kifulladva a csóktól, néz fel a ragyogó szempárba.
- Menj vissza a hálóba és rendezd össze az ágyneműt! Csak a lepedő maradjon! Majd hasalj el rajta! – utasítja a férfi és Greta sietősen tesz a kedvére. Mire végez és elnyúlva épp elszundikálna a kimerítő fürdő után, Tom forró keze simít végig a csípőjén. Majd fölé lendülve ugyanúgy átkrémezi, masszírozza a testét, mint elalvás előtt.

Látható. Érezhető az élvezete és Greta odaadón lazítja ki tagjait. Végül elfogy minden krémezetlen testfelület és Tom az ágy lábához állva, szelíden szólal meg.
- Akkor most elkezdődhez számodra a mai nap! – elegáns mozdulattal inti közelebb Gretát a férfiasságához, mely már mintha tudná, most végre megkapja amire vágyik, meg megrezdülve, éledezni kezd.
Greta mosolyogva hajol a szeretett férfi nemesb szervéhez és ajkai közé véve, lehunyt szemmel, élvezettel kényezteti. Tom a fejére fogva irányítja csak, épp. Hagyja, hogy Greta kifejezhesse az érintés által a szeretetét, a köszönetét is akár. Az eredmény nem várat magára és bár Tom pontosan tudja, hogy Greta vágyja az élvezetfolyamot, mégis finoman kihúzza ajkai közül a keményen állongó lényegét. Greta meglepve néz fel és Tom kis mosollyal kérdőn és várakozón néz vissza.

- Ne….! – rebben a halk riadalom Greta ajkáról, ám csalódnia kell, mert Tom lassan, de határozottan bólint.
- Fordulj meg kicsim! – kéri kedvesen a lányt és Greta kissé bizonytalanul, de a tegnapi nap vészjósló hatása alatt lévén, mégiscsak megfordul és négykézláb maradva, könyörgőn pillog hátra.
Tom egyik kezével a csípője alá nyúlva, azt felemelve, míg a tarkóját lenyomva a másik kezével, kényszeríti pucsítani a nőt.
Greta halkan felszűköl és két keze a lepedőbe markolva, tartja magát a pózban. Tomot nem érdeklik a kétségbeesett mozdulatok. Krémestubusból nyom jóadagot az ujjaira és Greta széthúzott félgömbjei közé keni be. Középső ujja kitapintja a szorosan záródó rózsát. Másik keze a lány hátát simogatja lágyan.
- Lazíts kincsem! Lazíts s meglásd még élvezni is fogod majd.- duruzsolja lágyan.

- Aligha…- leheli sírósan Greta és gondolatban felvállalja az ellenszegülés büntetését is akár, de most elmarad a megtorlás a szájalás miatt.
Tom ujjhegye finoman benyomakszik és kis erőkifejtéssel az ujjtörzs is követi. Majd megáll és csak kis idő elteltével forgatja körbe. Greta halkan felnyög, de mivel fájdalmat nem okozott a tett, lassan megnyugszik. A masszírozás ellazítja kissé és a következő pillanatban halkan kiált fel, mert még egy ujj társult az első mellé.
- Ne! – leheli és felemelkedne, de a hátat simogató kéz résen van és a tarkójára fogva, lenyomja keményen.
- Kértem kicsim, lazíts! – szól a szelíd hang és Greta megadóan próbál engedelmeskedni. A kéz újra simogat és az ujj körmei finom, rózsaszín csíkokat húznak a hát puha fehér bőrébe. Greta mélyeket lélegezve élvezi a figyelmet. Ám, hogy a harmadik ujj is kéretlenül benyomakszik, megugrik kissé. Megpróbálna elmászni, kisiklani a kényelmetlenné váló kézről. A három ujj egyszerre görbül be odabent és finoman megrántva a hátsó fertályt, nem kevés fájdalmat generálva, ébreszti rá Gretát, hogy nem tréfált az Úr!

- Kérem ..kérem! – könyörög, alázatosan visszakucorodva eredeti helyzetébe, ám Tom negyedik ujja is benne jár már. Finoman óvatosan tágítgatva, feszegetve a szűkizomzatú kaput. Greta halkan szűkölve tűr. S hogy ráérez arra, hogyha nem ellenkezik, ha nem szorít rá, a betámadó ujjakra, akkor kevésbé kellemetlen az érintés, úgy hallgat el és kezd figyelni önmagára. Tudatosan lazítva a gyűrűt. Tom elégedetten morran fel. Keze lassan finoman csusszan ki a szűk járatból és a következő pillanatban férfiassága az ami elmerül a közben észrevétlen lucskossá vált kéjbarlangban. Greta halkan felkiált a nem várt élvezettől. Ám a vessző nem marad sokáig a kertjének mélyén, épp csak síkosodni vágyván tért be oda. Tom kihúzza keményen állongó lényegét és Greta csípőjét megragadva, a hátsó kapuhoz illesztve a makkot, lassan, finoman áttolva azt a kapubejáraton, óvatosan tör befelé. Meg megállva, kifelé mozdulva. Greta rémülten szorít rá a feszegető férfiasságra, de a kezek oly keményen tartják a csípőjét, hogy nincs menekvés.

- Ne! Kérem! Ne! – kérleli Tomot, ám a férfi nem hallgat rá és tövig tolja lassan a lényegét, az azt elnyelő hátsó barlangba. S hogy teljesen bent van, hajlik Greta hátára és annak nyakába csókol.
- Csak élvezd kicsim! – kéri halkan duruzsolón. Greta felnyög és újfent lazítani próbál. Tom óvatosan mozdul és élvezettel felsóhajtva, teszi magáévá végre teljesen a szolgáját.
Greta élvezete is ébred, de inkább azért mert Ura boldog hangjait hallhatja. A szégyene lassan eloszlik és ajkára halovány mosoly kúszik. Engedelmesen tolja, tartja Tom felé a fenekét és a férfi már csak ellentartásként kapaszkodik a lány csípőjébe, majd egy utolsó kemény hosszú lökéssel felkiáltva, spricceli tele a meghódított barlangot. Mély sóhajokkal dől rá Greta hátára és csókolja lágyan ahol éri.
- Köszönöm…- leheli élvezettel. Lényege még lüktetve élvezi az új helyzetet és Greta sem rest, rá rászorít gazdája legnemesb részére.
- Lám lám…- nevet fel halkan Tom, megérezve Greta kis játékosságát. A lány hátáról felemelkedve élvezettel simít végig két tenyérrel a „birtokán”.

- S most szoríts egy jó nagyot és préseld ki, ami bent maradt! – utasítja Gretát. A lány megteszi és Tom halk kéjmorranással, lassan húzza ki, az egyre szűkülő gyűrűből lényegét.
Felsóhajtva lép hátra.
- Maradj így! – szól rá keményen a feltápászkodni kezdő Gretára. Az kissé megrettenve hanyatlik vissza a pucsító tartásba.
- Meg ne moccanj! – morran az utasítás és Greta csak lehajtja a fejét, megadása jeléül.

folyt. köv.