Beszámoló a II. Pixie Sportnapról (5)

Végül a vegyes indulók készülődtek az újabb zsákban futás versenyhez. Mivel a subrinák kevesebben voltak, így kevesebb vegyes pár is indulhatott. A Domok egyezkedtek a Dominákkal és egymás között, hogy Subjukhoz subrinát találjanak. Mester6van előnyben volt, mert Neki nem kellett egyezkednie mással. Míg a többiek a társkeresésnél tartottak, Ő már felkészíthette vegyes párosát a versenyre. (Ezért sem engedte a subrináját az előbb indulni, pihentette.) Feltette a zsákot a lábukra úgy, hogy a Subja jobb és a subrinája bal lába került a zsákba, de előtte még bokáiknál össze is kapcsolta őket, sokak felszisszenésére, akik ezt észrevették. Végre összeállt az indulók mezőnye: hét párból.
Az első versenyrészen mindannyian jól szerepeltek. Igaz lassabban haladtak a vegyes párosok, mind a tiszta Sub versenyzők korábban. Csak egy pár esett ki ebben a részben, mert elbotlott a subrina. Mivel a társa segítette fel kézzel, így nem is folytatták már a versenyt sem. Mester6van vegyes párosa a második lett, a Domok párjai közé „furakodtak” be.
A második versenyrész már izgalmasabbra sikerült. A hat pár jól indult. Sokáig szinte együtt is haladtak, míg nem az egyik párnál megint a subrina esett el. Fel is kiáltott, mert a leeső zsák alaposan lenyúzta a csipesszel a mell-bimbóját. A mi három párunk haladt tovább, nem nézett vissza, míg kettő odanézett, így hamarosan ők is buktak s kiestek. Már mindenki a még versenyben lévő párokat bíztatta. Úgy nézett ki sokáig, hogy a Domok vegyes párjai nyerik a versenyt, egymás között eldöntve a sorrendet, míg nem a cél előtt az egyik pár szintén bukott, de nem esett ki, mert a Sub ügyesen lehajolt a subrina mellé, felsegítette és haladhattak tovább már, de így is csak harmadikak lettek. Mester6van párosa most sem nézett oldalra, így az „elbámészkodó” másik pár mellett elhúztak és szó szerint „beestek” a célba, azaz át a célvonalon. Így nyertek, bár vita kerekedett abból, hogy így szabályos volt-e a célba érésük. Végül őket hirdették ki győztesnek a másik kettő előtt ebben a versenyrészben.
A zsákban futás után pihenőt engedélyeztek a versenyzőknek a páros futás megrendezéséig, addig a focipályán férfi és női rögbi meccsre került sor. Sokan átmentek oda, azt nézték. Majd mivel egyre erősebben tűzött már a nap, így a páros futás megrendezését végre meghirdették. Nem sok versenyző gyűlt össze erre a versenyre. Ezért úgy indították el, hogy az előbbi hat pár a zsákban futásról, a hat Subból képzett újabb három pár, valamint két subrina egy párja, összesen tíz pár együtt versenyzett. A párokat bokáiknál kapcsolták össze igen rövid láncokkal és még a kezeiket is, de azokat már szorosan egymáshoz. Eléggé megnehezített lett így a mozgásuk. A nagy meleg miatt is akadtak gondok. Végül a tíz párból a fele kiesett a verseny során: a subrinák, három vegyes páros és egy tiszta Sub páros. A mi három vegyes párosunk és két Sub- páros teljesítette csak a távot. A két Sub páros mellett harmadiknak Mester6van vegyes párosa ért célba, majd utánuk eléggé kimerülten a Domok vegyes párosai. Nagy taps fogadta a beérkezőket, kaptak vizet is azonnal, mert kitikkadtak a versenyben. Erre-arra dőltek el a füvön. Mester6van és a Domok azonban talpra rángattál versenyzőiket és elcipelték a medencéig, hogy hűtsék le magukat, majd irány ebédig a szobákba. – hangzott.
Szívesen mentem volna én is velük, de a Domina kézen fogott és elvezetett az erdőbe, ott is a kilátóhoz. A Subját odakötözte a létrához és szigorúan meghagyta neki, hogy senkit sem engedhet fel. Mi pedig felmásztunk. Ő vidáman, reménykedve, én pedig lelombozódva. Fent egy ideig csak nézelődtünk, de mivel nem lehetett kitérni vágyai elől, így essünk túl rajta minél előbb, annál jobb alapon, hagytam a Dominát élvezkedni, fogdosnia a farkamat a sportnadrágomon át, míg nem felkeményedett végre. A Domina így lerántotta a gatyámat, majd még furulyázott azon hosszasan. Akkor átdöntöttem a padon, mögé lépve alaposan eldöngettem ügyelve, hogy mindenhol megtömjem. Élvezte nagyon, közben sóhajtozott, majd már hangosakat sikkantott. Végül folyamatosan sikoltozott, így be kellett fognom a száját a kezemmel. Túl hangosra sikerült ez a menet. – gondoltam. Lemásztunk fentről, de a Domina még ott a létrának döntve, alaposan elverte kézzel a Subját a hallgatózásáért. Nekem is felkínálta, de nem éltem ezzel a lehetőséggel, különben is én nem haragudtak a Subjára, nem volt miért. Visszafelé menve még néztünk egy keveset a női rögbi meccsből, majd mivel vége lett annak is és megszólalt közben a gong, mentünk ebédelni.
Ebéd után sziesztáztam, de szigorúan egyedül, bár a Domina felajánlkozott szieszta-társnak.
Már benne voltunk a délutánban, mikor arra ébredtem, hogy kopognak az ajtómon. Dühös lettem, hogy nem hagynak aludni, de az újabb kopogásra, csak feltápászkodtam és kinyitottam az ajtót felkészülve, hogy leordítom a zavaróm fejét. De nem tettem! Ugyanis a Subom állt ott mosolyogva, hogy megérkezett, kezében pakkjával. Felvidultam láttán, berántottam a szobába és már téptem is le róla mindent. Nem ellenkezett, sőt örült, hogy rendelkezésemre állhat. Mivel ez a pimasz mosoly meg is látszott a képén, így elhatároztam, hogy azonnal letörlöm. Lelöktem az ágyra, hasra. Csattogott a felkapott korbácsom a fehér, pucér, kívánatos fenekén. Mikor sziszegni kezdett, akkor belenyomtam egy golyós pecket a szájába. Miután gondosan X alakban kikötöztem, úgy folytattam, de már kézzel a fegyelmezését tovább. Alaposan megizzadtam, mire végeztem. Láttam ő is élvezte, amit kapott tőlem. Míg kipihente, addig gyorsan lezuhanyoztam s már jöttem is vissza a szobába, mikor újabb kopogtatást hallottam. Ez diszkrétebb volt, nem olyan követelőző, hanem inkább kérlelő-félénk. A Subomra néztem, de az felhúzta a vállát jelezve, hogy nem tudja, ki lehet az.
– Ki vagy? Mit akarsz? – kiáltottam ki, de nem nyitottam még ajtót.
– Bocsánat a zavarásért, de csak személyesen tudnám elmondani, ha lehet. – hallottam. Mivel nem volt ismerős a hang, kíváncsi lettem, így odaléptem és kinyitottam az ajtót. Egy jókötésű srác állott ott, kissé zavarban volt.
– Ki vagy? – néztem újra rá érdeklődőn.
– Bocs, nem ismerjük egymást, de nem lehetne bent inkább? Majd megindokolom. – szólt és lépett volna beljebb, mikor meglátta a Subomat hason fekve az ágyon, golyós pecekkel a szájában és bizony vörös popókkal. – Bocsánat, látom rosszkor jöttem! – került zavarba újra, még jobban, és már húzódott is el az ajtótól, de én utána nyúltam, megfogva az ingénél, behúztam.
– Nem zavarsz engem, őt meg pláne nem! – nevettem. – Csak azt kapta és kapja még, amit megérdemel. Büntetést!
– Igen, de, bocs, a cuccom, az kint maradt az ajtód előtt. – folytatta a srác.
– Húzd be s mondd mi járatban vagy! – szóltam s megvártam, míg megteszi. Mikor már minden bent volt, ott állt mellette, de zavara még nem oldódott. Tipródott. Egyik lábáról a másikra állt.
– Nyögd már ki végre, mi végre vagy itt! – szóltam nevetve hozzá, majd megfenyegettem: - Ha nem beszélsz, Te is kaphatsz ilyent! – mutattam a Subom lángoló, vöröslő fenekére.
– Az nehéz lesz! – szólalt meg végre a srác és kihúzta magát. – Én is Dom vagyok, szóval ezt nem teheted meg velem! – szólt már büszkén.
– Aha, rendben. Akkor ez ugrott, de hinni csak akkor hiszem, ha be is bizonyítod! – cukkoltam.
– Bebizonyítsam? Hogyan? – nézett rám értetlenül.
– Ha Dom vagy, tudod, ha nem, akkor bizony nem, de akkor tőlem kapsz! – szóltam.
– Rendben. – válaszolta, majd körbenézett a szobába. Mást nem találván hozzám lépett és a fürdőköpenyemből húzta ki az övemet, majd azzal a Subom lábait bokáinál összekötözte. Közben hátra húzott kezeit a csuklóinál is összekötözte és a kettőt alaposan összehúzta. Subom feljajdult erre. Rá sem rántott, felkapta az ágy mellől az egyik papucsot és azzal kezdte el verni a Subom talpait, felváltva. Az vonaglott erre, de én láttam, hogy gyakorlottan csinálja, amit csinál. Tényleg Dom.
– Jól van, elég! Meggyőztél, hogy Dom vagy.
– Huhh, azt hittem nem hiszed el és én kapok Tőled. Olyant! – szólt már nevetve.
– Azt mér nem, de mit igen? S mit szeretnél tőlem s miért tőlem?
(folyt. köv.)