Hol van ? - 8.

Nyolc

Kivételesen most nem kötözték oda sehova, szabadon mozoghatott a cellában és rajta hagyták a ruhát is, amit a kihallgatás előtt kapott. Hagyták gondolkodni. Közben hallotta az ajtók nyikorgását, a lépteket a folyosón és időnként női sikolyokat. Ezek szerint nem ő volt az egyetlen „vendég”. De az is lehet, hogy csak felvételről szólt és ez is része volt megtörésének. Nem tudta eldönteni.

Vologya jött érte, és Dokihoz vitte. Le kellett vetkőznie és felmászni a vizsgáló asztalra. Négykézláb, mint egy kutya várta a folytatást. Doki egy állványt húzott oda, rajta egy nagy, felül nyitott műanyag tartállyal, az alján egy hosszú műanyag csővel. Egy beöntő készlet volt. A cső végét mintegy 30 cm hosszan feltolta a fenekében egészen a rajta lévő csapig, majd megnyitotta. Ahogy a langyos folyadék lassan elkezdett áramlani, kellemesen megnyugtató volt. Doki azonban nem hagyta kiürülni a tartályt, hanem folyamatosan töltötte hozzá a folyadékot. A kellemes érzés kezdett elmúlni és helyét átvette egy nagyobb feszítés odabent, ami csak nőtt és nőtt. Azonnali kényszert érzett, hogy megszabaduljon tőle, de Doki csak öntötte belé. Amikor végre elzárta a csapot, úgy érezte, szétpattannak a belei. Könyörgött, hogy engedjék el a vécére, de Doki nem hagyta, élvezette figyelte kínlódását. Mikor végre lemászhatott és futva éppen hogy csak időben elérte a rendelőből nyíló WC-t az sem zavarta, hogy a nyitott ajtón keresztül két férfi is figyelte, amint a dolgát végzi.

Amikor végzett és megtörölte magát, a vizsgálószékhez kísérték. Doki egy katétert vett elő, melyet nagy szakértelemmel illesztett az egyébként alig észrevehető és laikus számára szinte megtalálhatatlan húgycsőnyíláshoz és felvezette a húgyhólyagba. Egy műanyag edénybe leengedte az összegyűlt vizeletet, majd egy nagy fecskendőt illesztett a cső végéig és annak teljes tartalmát belenyomta a hólyagba és elzárta a csapot. Iszonyatosan feszítette és folyamatosan pisilnie kellett, de így a katéterrel esélye sem volt, hogy megszabaduljon tőle. És abban sem volt biztos, hogy csak tiszta víz volt a fecskendőben, mert valami égő, csípő érzés is volt. Várta, hogy Doki kivegye a katétert vagy legalább a csapot kinyissa, de hiába.

- Készen van, átviheted – hallotta Dokit.

Eloldozta a szíjakat, melyek a vizsgálószékhez rögzítették és Vologya megindult vele a folyosón.