Álmomban már megtörtént...

Felcsengettem. Morgó hang válaszolt a kaputelefonba,majd be is engedett.
Felcsattogtam az első emeletre.Ismét csengettem.
Kitárult az ajtó előttem és egy parancsoló hang határozottan rám szólt
- Gyere be,de gyorsan.-mondta kissé rekedt,de nyájasnak is tűnő hangon.
Beléptem a lakásba.Uram és parancsolom.Aki így mutatkozott be annak idején a telefonba,nem volt más mint egy talán 170 cm magas kopaszodó testes férfi.
Érdekes módon a feje tetején kopaszodott,de hátul a hosszú haját gumival fonta össze.
Bevezetett a nappaliba. Tágas ódon bútorokkal berendezett tágas szoba volt.
-Ülj le -mutatott egy fotelre a televízió előtt.
Leültem és vártam mi fog történni.A szívem ekkor már a torkomban dobogott.
- Mit iszol? -kérdezte,de meg sem várva a válaszom elém tett egy poharat.
A pohárban valamiféle citromos üdítő,vagy víz volt szemlátomást.
-Limonádé idd meg most,később nem lesz rá lehetőséged.- szólt rám és összevonta szemöldökét.
Nem kérdeztem semmit. Megittam szinte egy húzásra az egészet.
Ekkor ő leült a velem szemben lévő fotelba.Majd
Szemével méregetve mosolyogni kezdett.
- Szóval szolgálni akarsz? És mindent meg is teszel?- tette fel ismét a kérdést,amit egyszer már átbeszéltünk.
-Igen -válaszoltam kissé már remegő hangon.
-Nagyon jó! -volt a válasz és előrehajolva a térdemre csapott.
Kényszeredett mosoly ülhetett ki az arcomra és ezt ő is észrevehette.
-Tehát tetoválásaid is vannak?-kérdezte,vagy inkább mondta.
-Na ,de ezt majd később megtekintem.-és ismét rácsapott a térdemre.
Ekkor éreztem először ,hogy nincs velem rendben valami.A gyomrom émelyegni kezdett,majd elkezdett minden homályossá válni előttem.Megdörzsöltem a szemeim,végigsimítva homlokom is,de ez sem használt.
- Most pedig kezdjünk neki a dolgoknak.-hallottam hangját ,aminek hangszintje szintén megváltozott.
Elsötétült előttem ekkor minden és elvesztettem az eszméletem.Hátrahanyatlottam a fotelben.

Nem tudom menyi idő telhetett el,nekem óráknak tűnt.De fény gyúlt egyszer csak
sötétben és magamhoz tértem.
A padlón feküdtem oldalt fekvő helyzetben.Méghozzá a jobb oldalamon.
Bokáim egymást érintették.Lábaim valamiféle erős kőtéllel össze voltak kötve.
A kezeim a csukómnál szintén meg voltak kötve, a örömbe illetve talán még a húsomba is belevágott a műanyag gyors-kötöző.

Ruháim is eltűntek rólam,csak a tangám és a melltartóm volt rajtam.Fáztam és szólni,kiabálni sem tudtam a szájpecektől,ami rám volt erősítve.
Amennyire tudtam körbe néztem. Egy másik szobában voltam már nem a barátságos Tv-s nappaliban.

A parkettán feküdtem tehetetlenül.A szoba szinte üres volt.Egy író asztal két szék ,valamint az egyik sarokban egy leginkább fogorvosi székre hasonlító állítható nagy támlájú fehér szék volt a karfáiról szíjjak lógtak le.

Percek,órák teltek így el.de nem történt semmi.Próbáltam figyelni a szoba egyetlen ajtaját,de semmi.Szó szerint füleltem,hátha hallok valamit,de még neszezést sem véltem hallani.

Talán két-három óra elteltével nyílt az ajtó és belépet rajta.

Fehér köpenyt viselt.Mosolygott,kezében az ostorral.Felém közeledett
és csak ennyit mondott - Na te kis büdös kúrva,te kis rohadt transzszexuális ribanc,most megemlegetted a Magyarok Istenét................