Cikkek idő szerint
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Nevelésem (6. rész)

Törölt felhasználó
2014. 04. 03. 16:20 | Megjelent: 881x
Hogy mennyi idő múlva, nem tudom, de elmosódó hangokat hallottam valahonnan nagyon messziről és a láncon erőteljes rántást éreztem. Ezzel egy időben erős, ellenkezést nem tűrő kezek ragadtak meg a hajamnál fogva és rángattak ki a szekrényből. Megéreztem Istennőm csodálatos, semmihez és senkihez sem hasonítható illatát, melynél fenségesebbet elképzelni sem lehet. Végre kaptam valami információt a külvilágból és nekem ennyi is elég volt.

A szívverésem felgyorsult. Nem tudom, mennyi időt töltöttem el a szekrény magányában, összebilincselt kézzel, bekötött szájjal, a hallás és a látás képességétől megfosztva. De végre előjöhettem börtönömből. Meg sem próbáltam felkészülni, mi vár rám, sem testi, sem lelki értelemben. Tudtam, Istennőm jelen van és vigyáz rám. És ha az Ő oltalma alatt vagyok, nem történhet velem semmi, ami nem az én érdekeimet szolgálná.

Mikor kis segítséggel végre talpra álltam, megéreztem a láncon a feszülést, két erős kéz megfordított és a hajamat ismét megragadó marok jelezte, merre kell elindulnom. Pár lépés után a vállamon egy kezet éreztem. Megálltam. A lánc egy kis idő után megnyugodott. A lépések irányából és a megtett távolságból arra következtettem, hogy valahol a hatalmas, fekete lakkbevonatú franciaágy egyik lábánál lehetek.

Miközben szívverésem felgyorsult, vérnyomásom az egekbe emelkedett és a lélegzetem az izgalom hatására szaggatottá vált, megpróbáltam türelmesen várakozni. Nehezen ment, hiszen farkam már ágaskodott volna, ha az erényöv nem gátolja meg. Nem tehettem semmit, vártam a soromra.

A pofon váratlanul jött. Nagy volt, pontos és könyörtelen. A lakkmaszkon keresztül is megéreztem az erejét. A meglepetéstől hanyatt vágódtam. De háttal nekiütköztem egy testnek. Hirtelen fel sem fogtam, csak később tudatosult bennem, hogy a pofon feltehetőleg szemből jött és mivel a hátam mögött is áll valaki, rajtam kívül a hálóban ketten lehetnek. Vagy többen. De mivel nem láttam és nem hallottam semmit, a gondolataim lelassultak és csak kis késéssel fogtam fel a történéseket.

Eddig mindig láttam, mi történik velem, ez az első alakom, hogy teljesen el vagyok szigetelve a külvilágtól. A szívverésem még jobban felgyorsult, a fülem zúgni kezdett.

Két erős kéz a vállamnál fogva egy erős rántással visszahelyezett az előbbi pozícióba, így a másik személy újfent az ismeretlenbe veszett számomra. Aztán egy ideig semmi nem történt.

A következő pofon ismét a semmiből jött, ugyanoda, mint az előző. Megint hanyatt tántorodtam és megint nekiütköztem a másik testnek. De ezúttal megmozdult. Két kézzel megragadta a karjaimat és ellentmondást nem tűrően fogott le. Két kezem a bilincs, a karom egy ismeretlen fogságában. Teljesen elernyedtem. Megadtam magam a sorsnak. Még ha akartam volna, sem lett volna erőm az ellenkezésre.

Számolatlanul jöttek a pofonok. Közben a két kéz hátulról könyörtelenül tartott. Most már az arcom mindkét oldala kezelésbe lett véve. Az arcom, majd az egész fejem égni kezdett, majd zsibbadni. A következő pillanatban a tarkómon engedett a csat és a szájpecek kikerült a számból. Mély lélegzetet vettem. Az utolsó pillanatban. De nem eleget.

Az előttem álló nem hagyott időt, hogy friss levegő töltse el a tüdőm. Vasmarok fogta be egyszerre az orrom és a szám. Fuldokolni kezdtem. Az erőm elhagyott, térdre estem volna, ha a hátulról nem fogják a karjaim és egy marok nem kulcsolódik könyörtelenül a tarkómra. Kínzóm az utolsó pillanatban engedte el az arcom. De csak egy szempillantásnyira.

A következő pillanatban ujjak hatoltak a számba, egyre több, teljesen eltömítettek, egyre mélyebbre hatoltak, míg öklendezni nem kezdtem. A hideg lakk, mely az ujjakat rejtette és amely egyszerre jelentett gyönyört és kínt, ellentmondást nem tűrően töltötte be a számat. A nyálam folyni kezdett. Az ujjak elhagyták a számat, majd többször egymás után visszatértek. Ki–be jártak, sokszor egészen mélyen, csak az ismételten rám törő öklendezés hatására húzódtak vissza. De akkor sem mindig. Tovább és tovább tették próbára tűrőképességemet.

A hajamat megragadta egy kéz, kaptam két hatalmas pofont, majd megéreztem Istennőm leheletét és nyála belefolyt a számba. Ez a megváltást jelentette számomra az előbbiek után. Az erős kezek térdre kényszerítettek, majd egy műpénisz hatolt be a számba. A mögöttem levő átvetette egyik lábát a vállam fölött, majd erős combjai közé szorította felsőtestem, két keze a fejemet fogta teljes erőből. A pénisz mindeközben már a torkomban dolgozott. Az intenzitásból és a mozdulatból ismertem csak rá Istennőmre. A farok nem tűrt ellentmondást, csak az utolsó pillanatban hagyta el a számat, hogy visszatérjen újra. A szoptatás hosszú és mély volt, majd újra megragadtak a hajamnál fogva és arra kényszerültem, hogy leüljek. A hátam feltehetőleg a franciaágynak dőlt.

Két kéz markolta meg a fejem, a tarkóm az ágy szélének feszült, majd egy pénisz újra elkezdte dolgozni a számat. Mivel most felülről kaptam, a kín és a kiszolgáltatottság csak fokozódott. Majd a szoptatás kis időre abbamaradt, hogy megint újra elkezdődjön.

De most nem a bőrpénisz jól ismert érzete töltött el. A pénisz meleg volt, lüktető és egyre hatalmasabb. Majd egyre forróbb lett, ahogy a számban egyre keményebbé és hatalmasabbé vált. És amikor lejjebb hatolt a torkomba, majd még tovább, hogy mélyen legbelül dolgozzon bennem, jöttem rá, ki a másik Úrnő. Majd’ két hete nem láttam. De az a hétvége egy életre beleégett az emlékezetembe. Igen. Csak Ő lehet. Akkor kemény leckét kaptam és most itt volt megint, hogy – ezúttal másodmagával – használjon könyörtelenül.

A lüktető, kemény farok ellentmondást nem tűrően dolgozta meg a számat, majd a szoptatás abbamaradt. Az erős kezek talpra rángattak, rálöktek az ágyra. Kihúztak a széléig, csak a fejem lógott le róla. De csak egy pillanatnyi szusszanás következett, mert a meleg, kemény farok ismét bent lüktetett a számban, egyre gyorsabban. Istennőm alám nyúlt és altestemet kissé felemelte. A térdeimre nehezedtem, miközben Eszter Úrnő egyik kezével a torkomat, a másikkal a tarkómat szorongatva irányította a szoptatást.

Hirtelen egy ujjat éreztem a fenéknyílásom körül, majd egyre beljebb csusszant. Istennőm a szokott módon készítette elő a terepet. Az ujj, miközben megfelelően tágultam, egyre gyorsabb mozdulatokkal dolgozott bennem, majd a következő ujjat is megéreztem. Majd még egyet. Már elég tág voltam, a mozgás felgyorsult, immár akadálytalanul jártak ki–be a fenekemben.

Eközben az ágyon kissé beljebb húztak, az ujjak ismét eltűntek a végbélben, a fejemet pedig oldalra fordították. Két kéz a fejem tetején, egy lábat éreztem a tarkómon és a nyakamon, egy másikat a fejemhez simulva, arcom a lakkhuzatnak feszült, majd a szoptatás folytatódott, immár oldalról.

A következő pillanatban Istennőm kihúzta az ujjait a fenekemből, majd lenyomott az ágyra. A bőrpénisz utat követelt magának a testemben. A pénisz egyre mélyebbre hatolt, két erős comb préselte össze a lábaimat. Istennőm pedig egyre keményebb lökésekkel vette birtokba a seggem, súlya rám nehezedett, majd megmarkolta a torkomat és megszorította, miközben a másik farok vadul dolgozott a számban.

(folyt.köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.