Beszámoló a II. Pixie Sportnapról (1)
2014. 04. 03. 16:15 | Megjelent: 931x
Nagyon sajnáltam, hogy személyesen nem lehettem ott az elsőn tavasszal. Egyrészt túlkésőn szereztem tudomást annak szervezéséről és megrendezéséről, másrészt meg mikor megtudtam a hírét, akkor már azt gondoltam, hogy az első döccenőkkel lesz teli, így ráérek, nem veszítek semmit, ha kihagyom. Kár. Mester6van és az óta Analfan „beszámolóit” olvasva jöttem rá erre. Ezért nagyon iparkodtam, hogy odafigyeljek, és időben tudomást szerezzek a második rendezvényről, hogy arról már ne maradjak le. Sikerült.
A II. Pixie Sportnap meghirdetése nem sokkal követte időben az első végét. Tekintettel annak sikerére, az arról elterjedt hírekre. Igaz közben haladtak előre a napok, így a másodiknál már igazi nyár, meleg kánikulai napok köszöntöttek a résztvevőkre, ami nem volt hátrány.
No meg az sem, hogy tanulva az első tapasztalataiból széles körben folyt megelőzően az ötletelés is. Sok új versenyszámot javasoltak, melyek közül számtalan elfogadásra került és a megvalósítását is megtervezték. Igaz annak árán, hogy egyes rendezőknek és segítőiknek már a 0. napon meg kellett érkezniük a helyszínre, hogy előkészíthessék az egyes versenyek lebonyolítását, kitűzzék a pályákat, elkészítsék és sokszorosítsák a végleges programot.
Mivel lehetett erre is jelentkezni önkéntesnek, így tettem és jöttem én is. Egyedül érkeztem, szolgáim nélkül. Azok éppen nem tudták magukat szabaddá tenni erre a hétvégére. Pontosabban a Subom csak csütörtök-péntekre nem. Így azt beszéltük meg vele, hogy utánam érkezik szombaton egyedül, s vasárnap, már együtt jövünk majd vissza onnan.
Én a 0. napon tíz órára érkeztem meg és foglaltam el szobámat a motelben, az első emeleten. Már a megérkezésem után sor került egy megbeszélésre a lenti étterem melletti bárban. Belépve már többen, mindegy tucatnyian voltak ott. Megismerkedtem személyesen is Mester6van-nal és a két Subjával, de a többieknek is bemutatkoztam. Arról beszéltünk, egyeztettünk elsősorban, hogy az I. Sportnapon már megrendezett versenyszámok /tenisz, asztalitenisz, férfi és női rögbi, férfi és férfi-női kispályás foci (Dom – Sub, Domina – Sub), futás, terepfutás, kerékpározás/ mellett a korábbi ötletelés során szóba került versenyszámok közül, melyek kerüljenek fel a mostani, II. Sportnap végleges programjába. Ami az ötleteléskor szóba került, az előzetes program-terv szerint mind meg lett hirdetve így:
- úszás (egyéni, páros, vagy csapat) „megbolondítva” kicsit,
- vízilabda (férfi, női és vegyes páros) „megbolondítva” kicsit,
- zsákban futás, vagy páros futás (Sub és vegyes csapat) összekapcsolt lábakkal,
- speciálisan nehezített kerékpározás, akár terepen is (egyéni),
- spéci asztalitenisz űzése (egyéni, páros),
- billiárd különleges szabályokkal, - más, vagy egyéni módon (egyéni és csapat),
- human- pony fogat-verseny,
- „agár”-verseny spéci szabályokkal (férfi és női Suboknak),
- „róka”-vadászat terepen,
- tenisz (egyéni, páros, vegyes páros) „megbolondítva” kicsit. A jelentkezések során arra is kértek visszajelzést, hogy a résztvevők mely versenyszámokban indulnának.
Itt, az előzetes visszajelzések feldolgozása alapján, csak két jelentkező jelezte a human- pony fogat versenyen történő indulásukat; szintén kevés jelentkezés történt a tenisz versenyekre, valamint a billiárd különleges szabályokkal meghirdetett versenyére. A jelenlévők közül többen arra céloztak, hogy ezek saját, spontán szervezésben és a hétvégén belüli, szabad időkben is lebonyolíthatóak, ezért töröljük azokat a hivatalos, végleges programból. Még erre a sorsra jutott később a spéci asztalitenisz űzése is hasonló érveléssel.
A megmaradt versenyszámok így is többen voltak, mint ahány napszak rendelkezésünkre áll a Sportnapon. Ezért arról is döntenünk kellett, hogy melyek legyenek azok a versenyszámok, melyeket különlegessége miatt egyénileg rendezünk meg; és melyek lesznek azok, amelyek párhuzamosan futnak, kerülnek sorra más versenyek megrendezésével.
Hosszas vita, egyeztetés után sikerült megegyezni a különlegesen érdekes versenyekről. Ezek:
• férfi-női kispályás foci (Dom – Sub, Domina – Sub),
• „agár”-verseny spéci szabályokkal (férfi és női Suboknak, valamint gazdáiknak), beleértve az „agár”- szépségverseny részét is,
• „róka”-vadászat terepen,
• zsákban futás, és páros futás összekapcsolt lábakkal (vegyes csapat).
Megállapodtunk a sorrendben is:
• péntek délben: zsákban futás, és páros futás összekapcsolt lábakkal (vegyes csapat),
• péntek délután: „agár”-verseny spéci szabályokkal (férfi és női Suboknak, valamint gazdáiknak), beleértve az „agár”- szépségverseny részét is,
• szombat délelőtt: „róka”-vadászat terepen,
• szombat délután: férfi-női kispályás foci (Dom – Sub, Domina – Sub).
A többi versenyek csak ezektől eltérően kezdődhetnek, de már párhuzamosan egymással. Megállapodás született még az egyes versenyekhez küldött bíró(k) személyéről, a tartalékokról. Ebéd után abban maradtunk, hogy két óra szabad pihenő után találkozunk újra a bárban, a további teendők megbeszélésére, a még szükséges előkészületek elvégzésére.
Ebéd után felmentünk a szobáinkba, melyek szomszédosak voltak. Tőlem balra Domina és Subja lakott, míg utána Mester6van Subjaival. Tőlem jobbra, a folyosó és az épület végén még volt egy sarokszoba, mely hatágyas berendezésű. Így azt is lefoglalták az egyik közös Mester-társunknak, aki fiatalabb társával és Subjaikkal (négy) érkeznek majd, holnap. Minden szobához tartozott egy kis terasz is előtte, ahova ki lehetett ülni pihenni, nézelődni. Viszont a sarokszobához sokkal nagyobb tartozott, mert ahhoz mindhárom oldaláról volt terasz.
Nagyon meleg volt és hétágra tűzött a nap, mégis Mester6van rövid futást javasolt a közeli erdőig és vissza, ledolgozandó a bőséges ebédet. Én és a Subja benne voltunk, de a subrina kimentette magát ez alól. Így hárman indultunk neki a távnak, de hamarosan mások is csatlakoztak hozzánk már. A befutó a medencénél volt, ahova hatalmas csobbanással érkeztünk meg mind a hatan, előtte ledobva ruháinkat. Páran már ott fürödtek, vagy napoztak.
Mikor már a parton szárítkoztunk, ért oda az egyik szervező srác hozzánk és kért meg minket, hogy legyünk segítségére: azt kellett lemérnie, hogy a holnapi úszóverseny előtt mennyi legyen az alap-idő, ha cicanadrágban történik az úszás, bokáknál összekötéssel; illetve ha ketten egymáson úsznak, valamint ha felfújt gumitömlővel a derekukon. Vegyes csapatokat alkotva mindhárom fajta megkötéssel elvégeztük a táv teljesítését és a kapott eredményeinket átlagolta a szervező srác és az lett az alap-idő holnapra. Már éppen megkérdeztem volna, hogy a negyedik különlegesség kipróbálására nem kerül-e sor, mikor a rendező srác megszólalt: - Végül, de nem utolsósorban azt kellene még kipróbálnotok, hogy a két úszó „összekötése” (Dom és Subja között) úgy történne, hogy a Dom csuklójához rögzített kötél másik vége a Subja farkára kapcsolódik. – kezdte mosolyogva. A többiek elsőre nem is értették, hogyan képzeli ezt el, majd meghallva tiltakoztak: - Így nem lehet úszni, nem fog menni! A rendező srác bizonygatta, s én is közbeszóltam:
- Megy ez! Megcsinálható. Figyelni kell így nagyon, együtt kell haladnotok, mert különben fájdalmas következményei lesznek, túl a verseny elvesztésén . Próbáljuk ki, és meglátjuk. – javasoltam és Mester6van Subjára néztem kérdőn.
Az először Mesterére nézett, mikor engedélyt kapott, akkor bólintott nekem, hogy megteszi.
- Gyerünk, állj mellé és megpróbálom feltenni neked! – utasította Mester6van a Subját, átvéve a rendezőtől a kötelet. – Te meg fogd és vigyázz rá! – kért meg.
Míg feltette, addig mások is felbátorodtak és követték példánkat. Végül négy pár vállalta a megmérettetést így. Nagyon óvatosan kellett a parton is mozognunk, hát még vízbe szállnunk és a rajtkőhöz felúsznunk. Tapsra indultunk. Egy-egy felkiáltás, hangos szisszenés jelezte, mikor a párok nem együtt mozogtak a vízben. A végére belejöttünk és teljesítettük a távot.
Nem mi nyertünk, de az ezüstöt azért megszereztük, mindkettőnk megelégedésére.
(folyt. köv.)
Hozzászólások (0)