Vadász
2008. 08. 02. 15:18 | Megjelent: 1164x
Találkoztál már Vadásszal?
Vannak subok, vannak Domok, vannak olyanok akik mind2oldalt szeretik. Vannak olyanok akik kezdettől fogva tudják mik, s vannak olyanok akiknek csak hiányzik valami és végül ott kötnek ki amiről azt hiszik, hogy jó nekik. Vannak olyanok akik már gyermekkorukban erről- hasonlóról álmodnak (sötét kamrák, láncok, fájdalom), s keresik mindezt, vannak olyanok aki fogékonyak minderre és összehozza a „sors” őket valakivel, aki megmutatja számukra az utat és vannak olyanok akik túljutottak egy ponton, akik mindent elértek amit akartak. Találkoztál már olyannak aki nem Dom, de Domináns, irányító, magabiztos? Akire ránézel és látod, tűz ég benne? Aki magának, a céljainak él? Aki mindent játéknak tekint, s játszótere az élet? Aki az élet nem megéli, hanem átéli?
Igen, talán vannak ilyenek, Ők olyanok, hogyha valakit, vagy valamit megpillantanak, s kell nekik, meg is szerzik. Érzik a másik felet, még akkor is ha nem látják, ritka pillanatokban az orrukban érzik a másik fél vágyait, bizsereg az ujjuk, agyukban a pillanat töredéke alatt átfut a másik fél, felmérik, elemzik. Azonnal terveznek, akarják a másikat és meg is szerzik, mert ha nem, akkor űr tátong bennük, de az ilyen emberek az önzőségük révén nem kitartóak, csak a megszerzés élteti, a birtoklás, a megtartás már kevésbé, hiszen arra már nem marad erejük. Aztán elfogy a játszótér, más akarnak, többet. A célok egyre nagyobbak, de vigyáznak, hogy túl nagyot ne kívánjanak, mert a nemteljesítés terhe alatt összeroppannának. Találkoztál már ilyen emberrel?
Nos néha előfordul, hogy a Vadász talál magának egy másik terepet, nevezetesen a BDSM et. Elvarázsolja ez a világ, akarja is meg nem is. Mint az életben is domináns HÍM, tetszik neki az irányítás, az alázat s az, hogy nincsenek határok, de… Számára a Nő a nagybetűs NŐ minden amiért eddig küzdött. A szépség, a gyönyör forrása, az amit Óvni, Tisztelni, Dédelgetni kell, amiért küzdeni kel. Ezeknek a Vadászoknak nehezére esik, a korábbi dogmnák átlépése, felülbírása, hiszen eddig a Tiszteletre nevelték, így szocializálódott. Aztán belép abba a világba ami számára eddig ismeretlen volt, rájön, hogy a Tisztelet itt nem kiérdemelendő valami, hanem „alanyi jogon jár” mindannak aki DOMnak nevezi magát. A rátermettség bizonyítása itt utólagos, előtérbe kerül a „szakmai” tudás, a referencia. A vadász pedig sodródik, fürdik a jóban, néz- lát- tanul- alkalmaz, mindeközben pedig korábbi éne felmorzsolódik, érzékei, az igazi érzékei eltompulnak, berozsdásodnak, majd szinte teljesen elvész. Magabiztosság? Irányítás? mindezek még mindig jellemzőek rá, de már teljesen másképpen, azok átalakulnak, megváltoznak, már nem az 1., hanem 1 a sok közül. Ha szerencséje van és tud alkalmazkodni, talán jó DOM lesz, de a motivációja teljesen eltérő, viszont az új „vadászmező” teljesen átalakítja életét, látásmódját. Mindennapjaira rányomja bélyegét ez az életvitel.
Dom, vagy sub? Lehetsz sikeres, lehetsz megalázott az életben, vágyhatsz az irányításra és az irányítottságra, kialakíthatsz új dogmákat, saját szemléletet, törvényeket. Lehetsz lázadó, lehetsz belenyugvó, de sohasem leszel az aki régen voltál. Ja hogy nem vágysz rá? És nem is fogsz? És ha igen, akkor mi lesz? Nem tudhatod... Egy burokban élsz, Te aki sub vagy, megvan mindened, nem kell döntened, a te urad, aki ha szeret, tisztel és figyel rád mindent érted tesz, vigyáz rád, segít neked. Tudja mi az ami neked kell, amire vágysz, néha irigyellek. Te aki domnak nevezed magad, gondolkozz el azon, hogy nem csak egy olyan alak vagy e, aki olyan szexre „hajt”, ahol hatalmaskodhatsz, az hogy a suboddal úgy bánsz, mint egy semmirekellő kutyával, az nem jelenti azt, hogy dom vagy, de a legnagyobb probléma az, hogy a subod a minősíthetetlen viselkedésed után hátrahagy mindent és a való világban próbál szerencsét. Itt utalnék vissza arra amit fent írtam, szerinted hogyan tud majd beilleszkedni? Fájdalmasan! A DOM figyel arra ami az övé, óvja, vezeti, dédelgeti, gyönyörködik a művében.
Én maradok Domináns…
Hozzászólások (0)