Randevú 8 folyt.

- A legkisebb pisszenésed is figyelem! Most hősködhetsz, és bebizonyíthatod, hogyan tűrőd a fájdalmakat, mert fájni fog, azt ígérem!
Nincs idő válaszra, azonnal le is csapsz az ostorral az első kiszemelt csipeszre. Összerándulok, de egy hang sem jön ki a torkomon. Fölényesen mosolygsz miközben ismét ütésre emeled a pálcád, kiszemelve az újabb célpontot. Gondosan ügyelsz rá, hogy a sok csipesz közül csak egyet találj el. Mesterien kezeled a kedvencedet, és nem hibázol. Hogy le tudd ütni a csipeszt, erősen kell csapnod, persze az sem zavar, ha elsőre nem sikerül.
Még a másodikat is szó nélkül tűröm és továbbra is szenvtelen tekintettel figyeled a reakcióim. Nincsenek illúzióim, a testemen, bár nem számoltam, de legalább 30 csipesz van, és tudom jól, hogy nem fogom szó nélkül kibírni, hogy mind leverd rólam, de egyenlőre, elviselem a gyötrelmeket. A harmadik csipeszt ütöd le a mellemről. Sorban jönnek az ütések, és hullnak a csipeszek a melleimről, és bár remegek, de a fogaimat összeszorítva küzdöm a fájdalommal.
Továbbra is mosolyogva teszed a dolgod, és szemlátomást élvezed a küszködésem.
- Nem tiltottam meg, hogy könyörögj! Próbálkozz, ha nem bírod! Ordítani fogsz, akármennyire is próbálsz uralkodni magadon! Abbahagyom, ha könyörögsz, és beérem a korbácsolással, ahány csipesz most van rajtad! Gondold meg! A java most következik, és jó, ha tudod, egyre jobban élvezem, lehet, hogy egyre többet fogok mellé ütni… - mondod, a puncid simogatva a szabad kezeddel, majd hogy igazold a szavaid a számhoz nyomod a nedves kezed.
Lenyalom az ujjaidra tapadt nedved, de kuka maradok.
- Hülye szolga! Agyon foglak verni!- sziszeged, és folytatod a gonosz játékod.
A melleimen, már csak a fém csipeszek vannak, és még nem szólaltam meg. Gonoszul mosolyogsz a szemembe, miközben iszol a pezsgődből, és a pálcáddal megpiszkálod a nemi szervemen lévő csipeszeket. Az égető érzés egyre erősödik, próbálok nem gondolni arra, ami következik. Összeszorítom a szám, és várom a sorsom.
- Muzsikálni fogsz nekem, mert azt akarom! Hallani akarom a nyüszítésed és az ordításod, és élvezni a könyörgésed! Megértetted?!
- Igen, Úrnőm! - válaszolom, remegő hangon.
Nem várakoztatsz tovább, lesújtasz a nemi szervemre, pontosabb az egyik csipeszre. Azonnal könny szökik a szemembe, de nem mukkanok. Jön a következő ütés, és ezt már nem bírom ki anélkül, hogy fel ne szisszennék. Látom az elégedett mosolyod. Az újabb ütés még erősebb, és csipesz is érzékenyebb helyen van. Fájdalmasan nyögök fel, és a testem összerándul. Valóban élvezed a szenvedésem és gonosz játékod. Egymás után csapsz le és persze eléred a célod. A hatodik ütés után folyamatosan nyüszítek, és patakokban folyik a könny a szemeimből., a testem vonaglik. A hetedik ütés után feladom, a kín elviselhetetlen.
- Izgalom, Úrnőm, nem bírom tovább! - zokogom.
Kéjesen mosolyogsz, és ismét emelkedik a pálca a kezedben.
- Kérem, Úrnőm, kegyelmezzen! – esedezem, kétségbeesetten. Aztán még fájdalmasabban ordítok fel, mert a pálca ismét célba talál.
Szinte toporzékolok a fájdalomtól, nem kis gyönyörödre. A könnyeimen keresztül is látom, hogy a mellbimbóid duzzadtan meredeznek. Rettegve meredek Rád, várva folytatás.
Közelebb lépsz hozzám és átölelsz. A tested érintése nagyon jól esik és reménykedni kezdek. Szorosan húzol magadhoz, majd az arcomra hajolva belenyalsz a könnypatakba.
- Imádom a könny izét, olyan, mint a vér! Egyszerre sós és édes.- szólalsz meg mosolyogva. Még egy kicsit magadhoz szorítva tartasz, megvárva, hogy lecsillapodjon valamelyest a remegésem, aztán távolabb lépsz.
- Látod, az történik, amit én akarok! Ha jól számoltam hatszor adtál kifejezést a fájdalmadnak, mármint szóban. Lássuk, mennyi csipesz marad a faszodon, rabszolga.