Sportos játékok (5)

Ők hármasban egyenesen az étterembe mentek, de oda belépve nem látták Analfánékat ott. Viszont a fiatal dom észrevett egy még üres, hatos asztalt távolabb. Így oda ültek le. Annyira belemerültek a beszélgetésbe, hogy az étkezés végén észlelték, egyedül ettek csak. Indultak kifelé, amikor a bár előtt, összetalálkoztak velük. Kölcsönös bemutatkozás után – egy itallal a kezükben – ültek le és megbeszélték meg a nap addigi eseményeit. A két Dom elemében volt, mert fel-felidézték a jobbnál-jobb és emlékezetes eseményeket, történéseket, amit láttak. Abban megegyeztek, hogy sokszínű, változatos a Sportnap eddig. Analfannak a kispályás focimeccs tetszett, meg a rögbi a lányokkal, de megemlítette a saját tenisz partijukat is. Ugyan sajnálkozott azon, hogy nem szerveztek kispályás focit sub fiúk és dominák között, ezért ezt javasolta a rendezőknek. Segítek szervezni is. – tette hozzá. A Domina a kerékpáros verseny ötletét dicsérte, no meg malíciával a lovaglást, amin jót derültek, de Analfanék nem értették a dolgot, ezért elmesélték, mi történt. A furcsa fogat nekik is szemet szúrt, de ők nem törődtek azzal. Sok mindenről szó esett még, mikor Analfan subrinája félénken megemlítette az esti, különlegesnek ígérkező asztalitenisz és billiárd partikat. Megállapodtak, hogy ezt nem hagyják ki a megtekintendők közül, s inkább oda mennek, mint az étterembe társasjátékozni.
Már jócskán elmúlt kilenc óra, mikor ötösben átértek a közeli fedett sportcsarnokba. Annak nagytermében álltak az asztalok, melyek körül jó pár párost játszott már, de voltak egyéniben versenyzők is. Egy ideig elnézték a teremben zajló eseményeket a galériáról, azonban a külső szemlélők számára nem volt olyan érdekes, mint eredetileg gondolták. Ezért tovább keresték az emeleten lévő kisebb termeket, amikben zajlottak a billiárd verseny eseményei. Itt már többen voltak. Versengő csapatok, de érdeklődő, kíváncsi nézők is, mint ők. Alig fértek el.
Billiárdban lehetett párost játszani az asztaloknál. Ezeket főleg domináns és alattvalója játszotta, ahol a domináns Dom (Domina) is lehetett, de akkor az alattvaló subrina, vagy subfi volt. Természetesen itt sem volt feltűnő, ha a domináns ruhában, a subja a nélkül lökte a dákót. Arra is felfigyeltek, hogy ha egy parti végett ért, a nyertes, aki általában a domináns volt, vitte, vezette maga után, de már pórázon, láncon, kötélen (kinek mi jutott) a delikvensét a büntetése letudására a szomszédos szobába, ami erre szolgált. Ideiglenesen ide kerültek összegyűjtésre egy jobb kínzószoba kellékei, melyek bárkinek a rendelkezésére álltak most.
A billiárd verseny gyakoribb változatánál úgy játszottak, hogy két csapat küzdött egymással. Egy-egy Dom, vagy Domina vezetésével, s a csapat többi tagja (2-4 fő) subfi, vagy subrina volt. Egy olyan csapatot láttunk csak, ahol a 4 tag egyenlően oszlott meg nemileg is, de a vezetőjük Dom volt. Ezen játékban azonban megengedett volt az is, hogy ha a sub lökött, akkor a másik csapat vezetője, de csak az, megzavar(hat)ja lökésében. Például úgy, hogy rácsapott a lovaglóostorával a testére, popójára, vádlijára, de a karjait, fejét nem érhette ütés, valamint testtel sem lehetett megtaszítani például. Itt megengedett volt s érdekessé is tette a játékot, hogy lehetett alkalmazni tollat, fésűt, sőt még különféle fújásra használt eszközt is, mint kerékpár pumpa, vagy gumimatrac fel fúvó, de a száj alkalmazása sem volt kizárva . Megfigyeltük az egyik subot, a másik csapatban meg egy subrinát leginkább az zavart meg, ha a nyakába „lihegtek”, vagy a fülébe fújtak. Természetesen nagy kacagás, ünneplés kísérte, ha sikeresen zavart meg valakit az ellenfél csapatánál a domináns a lökés végrehajtásában. Elég nehéz volt követni a különféle asztalokon egyidejűleg zajló eseményeket, mert összesen 8 asztalnál folyt párhuzamosan a csapatjáték. Csak a padló szintről lehetett nézni, szurkolni, nem volt kiemelkedő dobogó, de a játékosoknak is helyet kellett hagyni az asztalok körül.
A mi Subunk semmit sem látott ebből, mert a Domina négykézlábra parancsolta és a hátára felállt. Onnan próbált többet látni, míg én kézen fogva biztosítottam számára a stabilitását. Egyszer le is esett a hátáról, mert egy figyelmetlen csoport úgy haladt el mellettünk, hogy többen a Subunk kezére léptek, megmozdult, így a Domina leesett róla. Kapott is alaposan ott már helyben is ezért, no meg ígéretet, hogy majd ha visszaértek, a faházukba, lesz nemulass!
Míg mi ezzel voltunk elfoglalva hirtelen zaj lett körülöttünk, azt vettük észre többen is egyfelé néznek, mutogatnak és próbálnak közelebb húzódni. Nem tudtuk az okát, ezért a Domina gyorsan visszamászott a Subja hátára, de mivel ekkor sem látott át a többiek feje fölött, ezért a Subját talpra parancsolta és a nyakába ült. Onnan kommentálta már, amit végre látott.
Szinte a terem másik végében lévő asztalnál zajlott az érdeklődésre számot tartó esemény. Ott játszott az a csapat, melynek vegyes páros sub tagjai voltak és Dom a vezetőjük. Hamarosan kiderült az is, hogy elveszítették a partijukat a másik csapattal szemben, melyet egy igen formás testű, melles-faros Domina vezetett és csupa szép, formás, izmos sub srác alkotott. Lassan az is elterjedt, hogy előre megállapodtak a vesztes csapat büntetésében is. Ezt nem a szomszédos kínzóteremben, hanem itt ejtenek meg nyilvánosan. A büntetés pedig abból állt, hogy a vesztes sub fiúknak fel kellett ülniük, széttárt lábakkal, a biliárdasztal végén lévő két sarokra úgy, hogy a sarkokon lévő lyukba lógjanak a golyóik. A nyertes csapat Dominája pedig addig lökhetett, célozhatott a sarkokra, amíg tartott a golyó-készletéből. Ő tetszés szerint választhatta ki, hogy melyik golyóval, melyik sarkot célozza meg s milyen erővel. Amelyik golyó azonban nem talált be a sarki lyukba, azt visszaguruláskor az asztalról kikapta a vesztes csapat Domja. Ha viszont sikeres volt a találat, akkor fájdalmas ordítás jelezte azt. A Domina ügyes volt, de így is a Dom 4 visszapattanó golyót felkaphatott.
A büntetés másik fele az volt, hogy most az asztal végére kellett az egyik Sub nőnek hajolnia és a mandiner elé tennie a melleit, majd a nyertes csapat négy Subja közül kiválaszthatta, melyiket akarja végrehajtónak. Annak a Subnak bekötötték a szemét és lökhetett bekötött szemekkel. Ha talált, amit az ováció, de a fájdalmas kiáltás is jelzett, akkor újrázhatott, míg csak talált. Ha nem talált elsőre sem, akkor majd neki kellett a sarokra felülnie, mikor a Dom a szerzett 4 golyóját felhasználhatja. Az első Sub nő rosszul választott, mert a kiválasztott Sub igen ügyesnek bizonyult, négyszer is eltalálta egymás után. A másik Sub nő szerencsésebb volt, mert az általa kiválasztott Sub nem találta el a melleit, igaz, alig ment mellé, de mellé ment. Neki kellett felülnie az egyik sarokra és a Dom következett. Lassan, ráérősen, s pontosan célzott, s telibe találta a Subot, fájdalmasan felkiáltott. Most a Dom dönthetett, hogy ezt a Subot célozza újra, vagy felültet olyant is a másik sarokra, akit nem választottak ki a Sub nők az előbb lökésre. A Dom így tett s azt is eltalálta. Újabb csere következett, a harmadik Sub is sorra került. A negyedik golyót, az egyik Sub nőre akarta elhasználni, de ebbe nem egyezett bele a csapatvezető Domina. Az utolsó találata már keveredett a nézők ujjongásával. Meg kell mondani, hogy a teremben a többi asztalnál is megállt a játék, míg a terem végében ez a furcsa büntetés végre lett hajtva. Viszont utána újult erővel és hévvel indultak tovább a félbehagyott játszmák. Több helyen is előtte pótlólagosan megállapodtak a játszó felek a most látott büntetés alkalmazásában a játékuk végén. Azonban ezek már újabb izgalmakat nem hoztak, így a nézők kezdtek elszállingózni a teremből. Páran még benéztek a szomszédos kínzóterembe is, de mivel nem volt ott senki, árván tátongott, így mentek tovább, mint mi is.
Visszafelé még lenéztünk a nagyterembe, de nem lett érdekesebb az asztalitenisz csata, így visszamentünk a főépületbe. Ott meg befejeződött a társasozás addigra. Inkább már beszélgetés, sörözés és táncolás folyt. Nagy volt a zaj, elköszöntem, s mentem lefeküdni. Már éppen elaludtam volna, mikor kopogtattak. Felriadtam, kikászálódtam az ágyamból, s ahogy voltam, úgy mentem kinyitni az ajtót. Az ajtóban az egyik rendező srác állt és zavarba jött, mikor meglátta, hogy már aludtam. Szabadkozott. Mondtam már nincs miért s beinvitáltam. Bejött és rátért jövetelére. Vállalnám-e másnap a bíráskodást a domok - subok focimeccsénél. Igent válaszoltam, s kérdeztem a szabályokat. Mondta, majd reggel kialakítjuk közösen. Elköszönt és távozott, én meg végre aludni tértem. Álmomban küszködtem sokat a másnapi meccsen alkalmazandó szabályokkal, sokat vitatkoztam a másik bíróval is, de végül dűlőre jutottunk a főbb elvekről. De arról is álmodtam még variációkat, ami a billiárd teremben történt. Különösen a különös büntetés egyéb, lehetséges részleteiről.
(folyt. köv.)