Sportos játékok (4)

A kispályás foci megtekintése után a szabadban már újabb sportág küzdelmét nem látták. Távolabb a medencénél nyüzsögtek még sokan, de nem versenyszerűen. Ekkor hallottak egy sípszót, erre érdeklődően nézelődtek abba az irányba. Végre észrevették, hogy a parkolóból, a motel mögül, most kanyarodnak ki az első kerékpárok, nyergükben csupa fiúval, akiken szintén nem volt ruha, de előttük, a kormányaikon üllő és egyensúlyozó leánykákon sem! Egyre hangosabb lett a bíztatás, ahogy közeledtek a versenyzők. Volt felszisszenés is, mikor az egyik pár elveszítette egyensúlyát és felbuktak. Nagyobb baj nem történt szerencsére.
Visszaindultak a faházhoz, az ott térdeplő Subjukhoz. Az már nem térdelt, hanem a sarkain ült inkább. Mikor meglátta őket közeledni, próbált kiegyenesedni a térdelésben, de a lába, pontosabban térdei nem engedelmeskedtek akaratának. A Domina könnyedén felszaladt a lépcsőkön és fülön fogva a Subot, beráncigálta maga után a faház egyik, nagyobb szobájába. Ott jó pár pofon elcsattant már, mire a fiatal dom is belépett. A Domina éppen az emeletes ágy végénél lévő korláton lökte át a Subját és egy felkapott bottal hirigelte el, alaposan. Már kezdett a Sub feneke hurkásodni a kapott veréstől, sőt egy-egy ütés nyomán a vére is kicsordult. A Dom próbálta átvenni, elvenni a Dominától a botot, de az rárivallt:
- Ne sajnáld, megérdemli a köcsög! Nem adom!
- Rendben, kap még, de tőlem! – szólt rá határozottan a Dom.
- Nem, ne azzal foglalkozz! Hanem térdelj elé az ágyra, hogy közben leszopjon Téged a szolga, felállítva keményre a dorongodat, hogy alaposan meg tudd gyötörni utána, belülről is! – hörögte a Domina a Domnak és ütötte tovább a Subját erőből.
- Őt, vagy inkább engem akarsz látni?  - ugratta a fiatal dom a Dominát ezt hallva.
- Érdekelsz is Te engem! – vont vállat az. - Velem nem teheted meg! Én, nem kívánlak! Így marad, ez, neked! – szólt lesújtóan a Domina és rámutatott a Subja ánuszára.
- Aha, értem! Megértettem! – szólt halkan a Dom srác. – Jó szórakozást a továbbiakhoz! – szólt a Dominához. - Sajnállak! – tette még hozzá a Subnak, majd komótosan megfordult s amilyen halkan jött, úgy is távozott. Halkan betéve az ajtót maga mögött.
Lassan lelépdelt le a lépcsőkön és először a sportpályák felé vette az irányt, majd irányt változtatva az úszómedence felé indult. Annak partján lekapott magáról mindent és nekifutva fejest ugrott a mélyvízbe. Hamarosan tempózott már oda-vissza, váltogatva az úszásnemeket is. Mire kifáradt, meg is nyugodott közben. A medence végénél felhúzódzkodott s kiállt az egyik rajtkőre, megszáradni. Volt egy kis meleg szellő, így hamar megszáradt. Míg ott állt, meglátta az előbbi furcsa fogatot, mely felé tartott. Erre gyorsan odaszaladt, felrántotta a sportnadrágját, de a pólóját már nem volt ideje felvenni és éppen a cipőit kötötte be, mikor a fogat - közelébe érve - megállt. A kocsin üllő Dom odaköszönt neki, majd hozzátette:
- Látom egyedül vagy éppen. Most sem alkalmas? – kérdezte meg tőle érdeklődőn.
- De, most tökéletesen alkalmas lenne. – szólt rezignáltan vissza. – Hol? - tudakolta.
- Azt gondolom, ott az erdő mellett. Istállókat és csűröket láttam arra. Talán ott megfelelő lenne és nem is olyan forgalmas  - válaszolta és mutatott arra a kocsin üllő dom. A srác elnézett arra, merre a másik mutatott és rávágta:
- Megyek előre, gyalog. Ha intek, jó, akkor majd hajts oda velük! – indokolta elindulva.
Mikor meglátta a srác karját a magasban, odahajtott mellé. A fiatal Dom azonban javasolta az igavonókat megfürdetni a medencében. A hajtó erre leszállt, kifogta a human- ponykat és intett, menjenek. Ő a sráccal együtt belépett az egyik csűrbe. Nem sok idő után nyílt az ajtó. Megjöttek. Elöl a „kanca” és utána a „pej” is. A fiatal dom kezében már ott volt a slag vége. Rájuk irányítva a vízsugarat alaposan végigverette a testüket azzal. Majd mindkét markába szalmaköteget fogva, először a kancát kezdte ledörzsölni. Komótosan végezte ezt a műveletet, mindenhol, körkörös mozgással, de érzéssel, mert a kanca bőre nem pirosodott ki túlzottan ettől. Az arca azonban igen, mikor a mellei körül és a puncijánál járt a keze. Utána a pej is sorra került, azt is ledörzsölte, de annál már nem volt olyan könyörületes, ahogyan végezte, sőt. A pej fel-felnyihogott közben, mert a kancánál csiklandósabb volt. A vége felé nyihogásába sziszegés is vegyült, mert „szorongató” érzések is kísérték a pej ledörzsölését.
Mikor ezzel a művelettel végzett a fiatal dom, akkor újra átvetette a kancán a „hámot”. Annál fogva kötötte ki az egyik karám végéhez, majd egy bakot odavive ráhasaltatta arra. Szakértően megujjazta. Először csak egy, majd kettő, végül már három ujjával is benne járt. Nem hagyta ki a kanca barlangjának alapos benedvesítését sem a nyelvével, közben élvezve illatát is. Maga elé intette a pejt, letérdeltette és utasította, hogy szopja keményre, miközben ő élvezettel nyalakodott tovább a kancán. Bár nagyon élvezte a pej szopását is, de azért kirántotta annak a szájából a merev, kemény dorongját, s a kancába döfte. Élvezettel tombolt benne. Hol gyorsítva, hol lassítva, de arra ügyelve, hogy a végén rajta kívül spricceljen el!
A pej, majdnem kapott a magjaiból, de ügyesen félrehúzta a fejét. Most ő következett sorra. Le kellett takarítania a lassan lekonyulót, s tisztára nyalni a makkot, s alját körös-körül. Így az újra keményedni kezdett. Majd a pej már öklendezett kicsit, mert mélytorkos szopásra is kényszerítette. Közben utasította a kancát, aki elfeküdt a földön és kezelésbe vette a pejkóét. Ugyan a pej kapott néha a lovaglópálcával a Domtól, ha keményebben öklendezett, vagy érzékenyebb helyen, foggal szopott, de összességében mindahányan élvezték ezt, így.
Ekkor a fogatos Dom félhangosan megjegyezte, hogy a pej is szereti, ha „lovagolhat” valakin, a Dom srác hátranézett a másikra, mennyire mondja komolyan ezt. Mivel megbizonyosodott, hogy ez komoly, ezért elgondolkozott rajta, majd döntött. A kancát visszaállítatta, hajoltatta a bakra, majd a pejt utasította, hogy hágja meg azt hátulról. Közben maga is a pej mögé állt, szorosan. Így, mikor a pej teste visszafelé haladt a kancából a lökése után, már felnyársalta magát a fiatal Dom dorongján. Ezt is bírták egy ideig így. Helycsere után végül a Dom került legalulra, háton fekve. A pej beleereszkedett a dorongjába és úgy a kanca is a pejébe. Megint együtt „sportoltak” élvezettel. A pej azonban nem bírta sokáig, hamar eldurrant. A Dom most már újra felnyársalhatta a kancát közvetlenül, aki vígan lovagolt rajta. Alig vette észre, hogy másodjára, már benne ment el a fiatal Dom. A fogatos Dom nagyon élvezte az egész látványt és gerjedelembe jőve, magát is kielégítette közben. A fészerből a fiatal Dom sportcipőben, de mezítelenül, kezében lóbálva a sportruháit szaladt ki és el az úszómedencéig, ahol ledobva a ruháit és lerúgva a cipőit, szintén fejessel landolt a vízben. Iparkodott teljesen lehűtenie magát s felhevült testét, vérét. Sikerült is megnyugodnia a tempózása végére, több hossz után. Ki is fáradt az úszásban, így mikor felhúzódzkodott és újra, már most, kiült a rajtkőre, meglepetten kapta fel a fejét a hangra, amit hallott:
- Remélem jól esett? Kellemes volt a „lovaglás”? – hallotta a gúnyos hangot és a Domináéra ismert abban. Odanézett, míg válaszolt:
- Igen, természetesen. Több sportágat is ki kell próbálni, hogy dönteni lehessen, melyik a jobb és a még jobb! – felelte flegmán, s oktató hangsúllyal. Majd ránézett az elgyötört Subra a Domina mellett és még hozzátette szintén gunyorosan már: - Látom Neked elég, kielégít, ha „egyet” űzöl, de azt reggeltől-estig! 
A Domina nem válaszolt erre, ami meglepte a fiatal domot. Most rá emelte a tekintetét és látta, hogy a Domina erősen küszködik a könnyeivel.
- No, no, nem kell annyira a szívedre venni a dolgot! – sajnálta meg. – Gyere, menjünk! – kezdte volna mondani, mikor megszólalt a vacsorára hívó gong is. Elnevette magát.
- Pontos volt az időzítésem. Jót fog tenni az étel, most. Éhes vagyok, mint a farkas! S remélem italhoz is juthatunk utána. – nevetgélt a fiatal Dom. Elindultak az étteremhez.
Már közel jártak, mikor a Domina megrántotta a Dom kezét és hozzá hajolva megkérdezte:
- Ismered Őt, azzal a csinos subrinával? Ott. – mutatta.
- Őt? Persze. Ő Analfan. Régóta jól ismerem. Miért kérded?
- Csak nem Ő a szobatársad? – érdeklődött meglepetten a Domina tőle.
- Szobatársam? Nekem? Én egyedül érkeztem. Ő meg Vele jött. – mutatott rájuk.
- A motelban a szomszéd szobában van a doktor „rendelő”-je. Azaz, egymás mellett vagyunk, így „szoba-társak”, ha Te is így értetted. – nevetett ezen a fiatal dom. Kicsit töprengett, majd még hozzátette: - Ma délelőtt a tenisz-pályán is már találkozhattál velük, mikor mi megismerkedtünk. Ugyan később érkeztek utánam s tőlünk talán a harmadik, vagy negyedik pályán addig ütögető vegyes pároshoz csatlakoztak.
- Érdekes, nem rémlik. – gondolkozott el a Domina a hallottakon.
- Igen, biztosan? Te mással és „Más”-sal voltál elfoglalva akkor, ott. – cukkolta még a fiatal dom a Dominát. – Menjünk! – indítványozta. Beléptek utánuk az ajtón a házba.
(folyt. köv.)