Cikkek idő szerint
2024. 11. (46)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A döntés

Törölt felhasználó
2014. 03. 06. 16:47 | Megjelent: 840x
A városfényei beszűrődtek az irodába, lassan sötétedett. Judit lekapcsolta számítógépét, szétnézett az irodában, egyedül volt. A falon lógó hatalmas tükörben visszatükröződött alakja, elégedetten nézett bele. Bár elmúlott negyven, jól tartotta magát, rendszeresen sportolt, egészségesen étkezett. Hosszú haját kontyba fogta, szemüvege szigorú üzletasszony voltát hangsúlyozta. Ismét nehéz napon volt túl, a cég irányítása egyre nagyobb kihívásokat támasztott vele szemben. Megigazította a kosztüm zakóját, kicsit lejjebb húzta az ujját, hogy eltakarja csuklóján a halványkék nyomokat. A tegnapi estén gondolkodott. Férjével lassan elhidegültek egymástól, békésen éltek egymás mellett, de semmi érzelem, semmi intimitás, gyengédség nem maradt házasságukban. Így azután könnyen elcsábult az esti partin. Egy sosem látott, magas, fiatal, göndör hajú férfi meghívta egy italra, és ő lepődött meg a legjobban, mikor elfogadta. A férfi legalább tíz évvel volt fiatalabb, mégis olyan természetességgel, magával ragadóan bánt Judittal, mintha régóta ismerték volna egymást. Egész életében határozott, irányító típus volt, az egyetem után gyakorlatilag rögtön vezető pozícióba került, mindig irányított. Most azonban teljesen kiürült a feje, úgy érezte remegnek lábai, a férfi pusztán a nézésével irányítja, hatalmába keríti. Sokat beszélgettek egy kis asztalnál ülve, de Judit inkább csak megbabonázva ült, nem tudta levenni szemét a férfi arcáról. Mikor az megérintette kezét, szinte azonnal elolvadt. Tudta ma este megtörténik, odaadja magát ennek a sosem látott férfinak. Csak arra vágyott, hogy használják a testét, azt akarta, hogy megalázzák, brutálisan megdugják. Ezt a férfit akarta, most. Mikor a férfi felállt szó nélkül követte, beszállt elegáns autójába. Szó nélkül autóztak át a városon. Judit növekvő izgalommal figyelte saját magát, nem értette mit csinál, mit keres itt egy idegen ember autójában, azt sem tudta hova mennek, mégis bizalommal tekintett a mellette vezető férfira. A hegyek között egy kis félreeső utcában álltak meg. A sötétben nem lehetett látni a házat, a kapu automatikusan nyílik, az udvart erős fény árasztotta el. A férfi megkerülte az autót, kinyitotta az ajtót és kezét nyújtotta. Érintése ismét áramütésként érte Juditot. A ház szerényen bújt meg a hegyoldalban, a nappali berendezése kedvesen meleg, mindenhol puha szőnyegekkel, az egyik falon nyitott kandallóval, fa gerendás mennyezettel. A férfi hátulról átölelte, ő neki dőlt. Érezte a férfi erős izmait, melegét, hihetetlen módon biztonságban érezte magát, bár tudatos énje sikítozott, de ezt csak halvány suttogásnak érezte. Teljesen átadta magát, a ruhák akadálytalanul siklottak le testéről, Ott állt egy vadidegen férfi lakásán éjjel, teljesen meztelenül. Fejét hátrahajtotta, arcán érezte a férfi borostáját. Szemére puha selymet borítanak, bekötik. Kezeit a levegőbe emelik, hideg fém érintését a bilincs kattanása követi. Valamihez kikötötték, karjait lazán a feje felett tartja a fém karperec. Csodálkozott, hogy ő a határozott nő, akinek mindenkivel szemben előítéletei vannak, aki mindig óvatos volt, most itt van, teljesen kiszolgáltatva, kikötözve, meztelenül, mégis biztonságban.
Valami suhant a levegőben, és hihetetlen érzés fogta el. Fenekén valami puha csattant, nem volt fájdalmas, de a meglepetéstől hangosan felsikoltott, önkéntelenül megrántotta kezeit, a bilincs éles széle belevágott csuklójába, az fájt, nagyon fájt. Nem volt ideje gondolkodni, a puha bőrszíjak ismét lecsaptak fenekére. Égő érzés volt, de nem elviselhetetlen, és újra és újra lecsapott. Judit megalázottnak, kiszolgáltatottnak érezte magát, nem értette mi történt vele, agya üvölteni akart, segítségért kiáltani, de testében egy régóta nem érzett vágy kezdett feléledni. Míg agya menekülni, akart, csípője önkéntelenül a várható csapások felé mozdult, puncija érezhetően nedvesedett, a combján érezte, hogy nektárja finoman csorog. Idegszálai felborzolódtak, érzékennyé váltak, míg a feje lassan kiürült, teste a szexre vágyott. Az ütések, melyeknek fájdalmat kellet volna okozni, úgy hatottak rá, mintha a világ legtökéletesebb szeretőjével lett volna. Minden csattanás után összerándult, és rögtön elöntötte az izgalom, a félelemmel vegyes kéj, mellyel várta a következőt. Feneke lángolt, mintha tűz égetné, mégis jó volt... A következő ütés a punciját érte, ahogyan a puha bőrszíjak belemartak az érzékeny résbe, elöntötte az orgazmus. Maga sem értette, hogyan lehet, teste mégis mindent elsöprő elektromos viharral reagált. Izmai remegve megfeszültek, keze a bilincset rángatta. A férfi hátulról átölelte, hozzá simult. Szorosan átfogta remegő testét, egyik kezével mellébe markolt, másikkal csiklóját izgatta.A durva érintéstől ismét és ismét elélvezett. A régen nem érzett kéjtől hangosan sikoltozott, csípőjét a férfinek nyomta, fenekének lángoló bőre a nadrág puha anyagához dörgölőzött.. Érzései lassan csillapodtak. Az erős karok szorosan tartották, biztonságban érezte magát. Nem tudta mennyi idő telt el, lehetett egy-két perc és félóra is, mikor érezte, hogy kioldják bilincsét. Óvatosan elengedték, alig állt a lábán, remegő kezével levette szeméről a kötést, hunyorgott a fényben.
-Öltözz, és menj haza! Holnap este hétkor légy itt! Szólt rá a férfi, majd otthagyta az idegen nappaliban. Judit zavartan körülnézett, megkereste ruháit és csöndesen elhagyta a házat. Azt sem tudta hol van. Mobilján kellett megnéznie merre van, hová hívja a taxit. Fél óra alatt hazaért.
Este van, becsukta az iroda ajtaját, sietősen vonult végig a folyosón, a takarító utána fordult, de Judit ezt nem vette észre. Még mindig bizonytalan volt, nem tudta elmegy-e ismét oda, abba a budai házba. Józansága tiltakozott, vágyai mégis hajtották egy új, furcsa, fájdalmas érzés felé. Beült a kocsijába, és úgy érezte, hogy az szinte magától fordul a Lánchíd felé. Megállt az utcán, felnézett az ablakokra, melyekből halvány fény szűrődött. Megteszem! Határozta el magát, és ez volt az utolsó döntése aznap este.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa