Randevu 6. folyt.

- Gyere közelebb! – parancsolod, kissé előre hajolva a fotelban, a pálcáddal megpiszkálva a nemi szervem.
Nem kell nagy fantázia, ahhoz, hogy kitaláljam, mi következik, és nem is tévedek, a csipeszekkel, először a heréimet díszíted fel, aztán a hímvesszőmet. Kicsit megnyugszom, mert rosszabbra számítottam. Nem számolom, de vagy húsz csipesz van már a nemi szervemen, mikor elégedetten dőlsz hátra a fotelban, és a lovaglópálcával megmozgatod a csipeszeket.
- Térdre!
Természetesen azonnal engedelmeskedem, mert nem akarok keményebb büntetést. Újabb csipeszeket veszel fel az asztalról., és most a melleimet díszíted fel. Mindkét mellem körberakod csipiszekkel, és csodálkozom, rajta, hogy a bimbóimat kihagyod. Persze, sejthettem volna, hogy nem véletlenül.
Amikor elfogynak a műanyag csipeszek, két fém csipeszt veszel fel az asztalról, és kéjesen mosolyogsz. Pontosan tudom, mit jelent a mosolyod, és azt is, hogy hol a két csipesz helye, és nem vagyok boldog. Láttam már ilyen csipesz, és tisztában vagyok a hatásával. Szorító csipesz, amire súlyokat lehet aggatni, és annál intenzívebben fejti ki a hatását, minél jobban húzzák, gyakorlatilag nem tud leesni, és a feszítés hatására csak erősebben szorít.
Élvezettel teszed őket a bimbóimra. Nem fáj, de tudom, hogy hamarosan elviselhetetlen lesz.
Úgy látszik készen vagy feldíszítésemmel, és elégedetten ülsz a fotelban szemügyre véve a műved. Nem érzem jól magam, a ruhacsipeszek kezdenek fájni, és tisztában vagyok vele, hogy ez csak fokozódni fog az idő múlásával, Te, pedig nem sietsz.
- Ha eljön az ideje, egyenként fogom leverni rólad a csipeszeket a pálcámmal! Ahányszor felszisszensz, annyiszor tíz korbács lesz a büntetés! Most, hősködhetsz!
Látom, zenéről sem gondoskodtál, egyáltalán, hogy mertél ilyen helyre hozni!!! Na, nem baj, majd, te, zenélsz nekem! Remélem, nem zavar, ha rágyújtok, és szomjas is vagyok! Még szerencse, hogy legalább pezsgőről gondoskodtál! És, hogy addig se unatkozz, míg elszívom a cigit, kegyes leszek hozzád, bár nem érdemled meg! Csússz közelebb és kényeztesd a melleim! De, a kedvemre, mert megnyúzlak! Talán, ennyit elvárhatok egy rabszolgától, és képes vagy rá! Lássuk!
Kényelmesen terpeszkedsz a fotelban, és cigit raksz a szipkába, majd miután meggyújtottad, kibontod a pezsgőt, és töltesz magadnak. A fejem a melleidre hajtom, és körbecsókolgatom őket. Csak nagyon óvatosan közelítek a bimbóid felé, Csodálatosak a melleid, és a helyzetem ellenére nagyon élvezem, hogy csókolgathatom, nyaldoshatom őket. A bimbóid duzzadtan meredeznek. Belemarkolsz a hajamba, és elrántod a fejem a melledről, majd a poharadból pezsgőt csurgatsz a duzzadt bimbóidra, és az egyikre rántod a fejem.
- Szopjad!
Nem kell kétszer mondani, nagyon szívesen és élvezettel teljesítem, a parancsod, miközben rágyújtasz. Csodálatos a bimbód és, ahogy szopom, tovább duzzad, már eperszem nagyságú. Teljesen megfeledkezem csipeszekről, és mindenről, igyekszem minél közelebbről érezni a tested, és nincs ellenedre.
Már szinte kezdeném jól érezni magam, mikor megérzem a cigid parazsát a hátamon. Először azt hittem, hogy valóban a parazsat nyomtad a hátamhoz, de csat a hamut veted rá.
- Mit szólnál hozzá, ha valóban megjelölnélek, mint a tulajdonom! Mondjuk a cigivel, beleírnám a hátadba a nevem? Hogy is nevezel? Zsu? Ugye? Nagyon tetszik ez nekem!
Hallom, amit mondasz, de sokkal jobban leköt, amit a számban érzek. És mivel erősen nyomod a fejem a melledre, nincs is módomban válaszolni.
Persze, nem hagyod ennyiben a dolgot. Felrántod a fejem, a hajamnál fogva, és kényszerítesz, hogy a szemedbe nézzek.
- Válaszolj, rabszolga! Akarod a hátadon viselni, Úrnőd nevét?! - rivallsz rám, miközben belekortyolsz a pezsgődbe.