Margit fenyítést kap

A férfi a távirányító után nyúlt és kikapcsolta a televíziót.
- Ebből elég volt. - mondta Margitnak. - Készülj. De előtte sminkeld ki magad. A lábujjaidat ne felejtsd el vörösre lakkozni... Pár perc és én is jövök.
- A lábujjaim készen vannak. - mondta Margit - Kurvás vörösre, ahogy kérted.
- Láthatnám?
A nő válasz helyett oldalt fordult a pamlagon, lassú mozdulatokkal kihúzta mindkét lábfejét a papucsából és puha talpával a férfi térdének támaszkodott. Finoman megmozgatta ciklámenszínűre lakkozott lábujjait.
- Tetszik?
A férfi végigsimított tenyerével a nő selymes talpán. Szinte sajnálta, hogy néhány perc múlva ezeket a finom talpacskákat fogja megvesszőzni. De a gyönyör végighullámzott a gerincén, ha a nő izgató sikolyaira gondolt.
- Gyönyörű! - Megcsókolta a nő párnás, puha, fehér-rózsaszín talpát. - No, eredj sminkelni. - Eltolta magától a nőt és felállt a pamlagról.

A férfi is levetkőzött. Csak egy könnyű házikabátot kanyarított magára, majd válogatni kezdett az eszközök között.
Lassan, komótosan tett-vett, élvezte, ahogy alsónadrágtól nem korlátozva megduzzad a férfiassága a köpeny alatt, miközben válogatás közben a nő fenyítésére gondolt.
Elsőnek a vastag, fehér vasalókábel-darabot vette kézbe. Csak ritkán, kimondottan a nő fegyelmezésére használta ezt a nagyon fájdalmas csapású, a finom bőrön vastag vörös hurkákat hagyó szerszámot. Néha a gömbölyű, fehér fenekének megcsiklandozására is használta, de leginkább a nő érzékeny talpát szerette verni vele, főleg olyan esetekben, mikor úgy ítélte meg, hogy a vesszőzés mint büntetés, nem elégséges. Az ilyen büntetés után Margit magassarkú cipőt kellett húzzon és így kellett le-fel sétálnia a férfi előtt, a cipőt leszámítva teljesen meztelenül. A magassarkú cipőben a nő talpa kifeszült, a csapások nyomai csípősen fájtak: amúgy is könnyed, büszke járása így tipegősen légiessé vált. A férfi imádta nézni.
Tovább keresgélt a kellékek között. A szokásos alkoholos üveg, némi vatta, "fertőtlenítésre". Egy tekercs ragtapasz, amiből néhány félaraszos csíkot vágott a csiklóvédő rögzítéséhez. És persze kedvence, a hajlékony, csípős vessző. Kis gondolkodás után ezt vízbe tette, hadd ázzék. Nedvesen jobban csíp...
Csiklóvédőt is ígértem neki - jutott eszébe.
A csiklóvédő a férfi találmánya volt. A punci vesszőzése közben a vesszőcsapások eltalálhatták a nő megduzzadó csiklóját, esetleges sérülését okozva. A férfi, ezt elkerülendő, kis, peremes gumikagylócskát készített, ezt egy ragtapaszdarabbal rögzítette a nő csiklójára, olymódon, hogy csak a csiklót takarja. A csiklóvédő nem akadályozta meg a vesszőcsapás okozta fájdalmat - nem is erre a célra készült - legfeljebb tompította kissé. Egyedüli célja az volt, hogy megakadályozza a csikló sérülését a vesszőzés alatt.
Még volt egy érdekes hatása a csiklóvédőnek. Mivel enyhén domború volt, némi levegő szorult alája, mintegy légpárnát képezve a csikló fölött. Viszont amint a vessző rácsapódott, a puha, vékony gumi alá szorult levegő összenyomódott és egy egészen különös, de kellemes érzést okozott, főképpen, ha a vesszőcsapás nem volt erős. Ezt az érzést ugyan azonnal követte a tompa, bizsergő fájdalom, de ennek ellenére mindkét félnek élvezetes, izgalmas volt.
Viszonylag hamar rájött, hogy több méretben is szükség lesz rá, ezért négy-öt darabot is készített, különböző méretűeket.
Gondosan kiválogatott két csiklóvédőt: egy kisebbet, ami alig volt nagyobb, mint a hüvelykujja körme - ezt használja majd a vesszőzés kezdetén - és egy nagyobbat is. Erre azért volt szükség, mert a vesszőzés közben az izgalomtól megduzzadó csikló gyakran "kibújt" az esetleg elcsúszó kisméretű védőeszköz alól és így a vessző eltalálhatta. Ezért az első három-négy vesszőcsapás után kicserélte egy nagyobbra.
Egyszer megtörtént ugyanis, hogy Margit keményre duzzadt csiklója kibújt a félrecsúszott gumikorong alól, és a lecsapó vessző úgy találta el, hogy hozzácsípte a gumikagylócska kemény peremhez.
A nő ajkát leírhatatlan, fájdalmas visítás hagyta el. Összeránduló testtel az oldalára fordult, mindkét kezével - nem volt megkötözve - odakapott a puncijához és összegömbölyödve, hosszú percekig zihálva jajgatott, finom teste meg-megvonaglott. A férfi rettenetesen megsajnálta és komolyan megijedt, azt hitte, Margit elájul vagy valami komoly baja esett. Szerencsére nem történt nagy baj, a férfi gyorsan jeges borogatást tett rá, átölelte, vigasztalta, csókolgatta és habár a nő fájdalma hamar csitult, a csiklója ugyan vörösen duzzadt és érzékeny maradt még napokig. És ami még sohasem történt meg: a férfi bocsánatot kért a nőtől a felesleges szenvedés okozása miatt.
Igen, a jég. Minden eshetőségre jeget is tartott a hűtőben készenlétben, legyen, ha szükség lesz rá és Margit punciját borogatni kell a fenyítés után.
Egy orvosi fecskendőből barkácsolt vákuumszivattyút is előkészített. Ezt is a csiklóra szokta alkalmazni: hatására a csikló megnagyobbodott, kiemelkedett, vérbővé és persze sokkal érzékenyebbé vált.
Gondosan megmosott, fertőtlenített mindent.
Majd elővette a köteleket is.

A nő közben elkészült, fenekét csábítóan riszálva átsétált a hátsó szobába, aminek az ablaka a kertre nyílt. Levetette a pongyoláját, lehúzta a bugyiját és hanyatt feküdt az ágyon. Felvette a szokásos fenyítési pozíciót, széttárta és hátrahúzta a combjait, amennyire csak tudta. Kezével a bokáit tartotta. Meglehetősen fárasztó testhelyzet volt, de a Szabályzat ezt írta elő és a férfi váratlanul benyithatott. És ha nem találta a szabályzatnak megfelelő testhelyzetben, akkor kiszabhatott rá egy plusz büntetési tételt.
A férfi magához vette az előkészített eszközöket, majd besétált a Margit szobájába. Nem akarta húzni az időt és azt sem, hogy a nőt kifárassza a kényelmetlen helyzetben való várakozás.
A nő mozdulatlanul, széttárt, felhúzott combokkal feküdt az ágyon a félhomályban. Telt, fehér teste szinte világított az ablakon beszűrődő lágy alkonyi fényben.
A férfi lámpát gyújtott és a nőhöz lépett. Csuklóit lazán a bokájához kötözte: nem akarta szorosan, mert szerette látni, ahogy a nő rángatózik fenyítés közben.
Az éjjelilámpa fényét a nő arcára irányította, majd a bokáit erősen széthúzva kétfelé kötözte, egy-egy erre a célra az ágy két oldalán a falba erősített kampóhoz. A nő rózsaszínű puncija feltárult és picit szét is nyílt, gömbölyű feneke kifeszült.
- Tehát hét-hét csapás a talpacskáidra, a kábellel. Majd kapsz ötöt a puncidra, vesszővel. Csiklóvédőt is kapsz, pedig nem érdemled meg... Aztán kérsz vagy tízet a seggedre is, ugye?
- Ne... igen, igen, tízet, ha úgy akarod!
- Aztán egy kis szünet és utána megkapod a főbüntetést, a tizenöt vesszőcsapást a puncidra. Az utolsó ötöt csiklóvédő nélkül! Kezdhetjük?
- I-igen... - Margit már nyögdécselt és nemcsak a félelemtől. Puncija jól láthatóan szétnyílt az izgalomtól és nedvesen csillogott a lágy fényben, piros mellbimbói keményen ágaskodtak duzzadó mellein.
Végigtörölte a pirosló puncit az alkoholos vattával, míg a nő sziszegni nem kezdett.
- Csend legyen! Ez nem fájhat!
Nem fájt, ez igaz, de a tömény alkoholtól forróság öntötte el a nő punciját. Az izgalomtól amúgy is duzzadt szeméremajkai még nagyobbra, égő vörösre duzzadtak és a szesz hatására kellemesen bizseregni kezdtek.
A férfi ráfújt a nő puncijára és kezébe vette a vákuumozásra átalakított fecskendőt. bal kezének hüvelyk- és mutatóujja közé csípte a csiklóredőt és kíméletesen hátrahúzta, hogy a csikló szabaddá váljon.

Ráhelyezte a levágott végű fecskendő nyílását a nő rózsaszínűen előgömbölyödő, már keményedő csiklójára és határozott mozdulattal hátrahúzta a fecskendő dugattyúját. A fecskendő mélyen beszippantotta a csiklót. Margit halkan nyögdécselni kezdett...
- Amíg a talpadat csiklandozom, ez rajtad marad. Csak akkor veszem le, mikor a pinádra kapsz. És utána azonnal visszateszem.
Pár percet várt még, hogy a vákuum teljesen fejtse ki a hatását.
Aztán felemelte a kábeldarabot...

A nő az első csapásra felszisszent, lábfejét hátrarántotta. Pedig nem is fájt nagyon a csapás, csak váratlanul érte.
- Nem mozogsz, ugye? Nem húzod el a lábadat? Vagy akarsz még kapni néhányat?
A nő nem válaszolt, csak beleegyezően intett a fejével.
Meg kellett volna jobban kötözzem - gondolta a férfi. - De most már maradjon így. Következőkor úgy kötözöm, hogy ne tudja hátrarántani a lábait.
Felemelte a kábeldarabot és újra lecsapott, most már erősebben és a másik talpára. Az ütés puhán csattant, a nő halkan sikoltott. Ez már fájdalmasabb volt, alig látható rózsaszín csík is maradt utána a selymes bőrön.
Gyors egymásutánban még két-két csapás következett. A nő sikoltva rángatózott, a fecskendő leesett a csiklójáról, puncija nedvesen fénylett. A férfi izgalmát a végsőkig fokozta a sikoltozó, vonagló nő látványa. Keményen belecsípett Margit vörösre duzzadt, a vákuumozástól ujjbegynyire kiemelkedő csiklójába, majd hirtelen elhatározással durván, kíméletlenül belehatolt. Csak néhány lökés kellett, és a nő vinnyogva elélvezett.
A férfi azonban óriási önfegyelemmel visszafogta magát. Kihúzta keményen álló hímvesszejét a még lüktető punciból és várt, amíg a nő lecsillapodik. A fenyítést be akarta fejezni és csak azután akart elélvezni.
Rágyújtott egy cigarettára és várt.

(folytatása következik...)