Téli kaland, tény (6)

Miután rácsaptam a kialakított felsőrészt is az alsóra, Kristóf a kalodába szorult.
- Most pedig kis simogatás következik, no meg a büntetés is egyben a fenti virgonckodásodért, amit megígért Janek mester neked, fent. – folytattam s egy hosszú szíjú, több ágas korbáccsal simogattam meg a hátát. Majd átmenve a másik oldalra, egy rövidebb bottal a talpait is megveregettem. Kristóf tűrte, csak a végén sziszegett.
- Köszönt meg Uradnak a büntetést! – szóltam rá, s Kristóf hátrafordítva fejét, hangosan megköszönte Janeknak. Az elcsodálkozott ezen, de palástolni próbálta.
Felemeltem a felső lécet, s mutattam vegye ki kezeit, lábait. Míg állt ott, én kiemeltem mindkét lécet s egy másikat választottam, amit mellmagasságban rögzítettem egy, az oszlopba fúrt lyukon átdugott fém csappal. Odaparancsoltam Kristófot, akit előre döntöttem terpeszben. Fejét és csuklóit beigazítva a felső részt ráengedtem és rögzítettem így. Most Kristóf teste meghajlott, popója kidomborodott. Ezért élvezettel megsimogattam mindenhol, végig a combjain is, kívül-belül, de még az oldalain is meg csikiztem. Kicsit megrándult ettől, de tudott uralkodni magán. (Tehát csiklandós – állapítottam meg.) Most azt a botot húztam végig az oldalain, hasán, hónaljaiban, majd a lábain, amivel a talpait kezeltem. Tűrte, de rázkódott a teste a visszafojtottságtól. Kicsit így hagytam s néztem közben, hogy Janek mit tesz, hogyan gyertyázza meg Zdeneket. Majd visszatértem Kristófhoz, s mivel nem számított rám, ráfogtam keményen a farkára, golyóira. Felnyögött. Kicsit még morzsolgattam a kezeim között a markomban az ékszerét s tartozékait. Aztán elkértem egy égő gyertyát Janektól s alulról a lábai közé vezettem közelről. Látta is, meg érezte is a hőt, így próbált ágaskodni, de nem nagyon tudott. Kicsit még megjárattam a hasa alatt is, majd le-fel a belső combjain. Ennyi. Nem akartam meggyertyázni, mert nem emlékeztem, erről mondott-e valamit fent.
Mivel arra emlékeztem, hogy az anális tortúrát említette, így elfújtam a gyertyát és összébb rugdaltam a lábait, lehúztam a tangát róla a bokájáig, s kiléptettem abból. Most síkosítót kerestem, s találtam a polcon. Alaposan bekentem az ánuszát, egy, kettő, majd három ujjamat használva erre. Közben kitapogattam a prosztatáját is, rövid masszázst alkalmazva. Hallottam, ahogyan elégedetten szuszog erre. Most szorosan mögé léptem s nekivetettem az ágaskodó farkamat a tangámon át. Felsóhajtott és várta, hogy belehatolok. De nem ezt tettem, hanem vettem a gyertyát, azt toltam bele. Mivel a vége jól kiállt, eléggé hosszú is volt, így meggyújtottam. Hátralépve elégedetten szemléltem művemet. Kristóf meg csalódott volt.
Közben még hoztam csipeszeket, amivel a farkát, golyóit, hasa alját is felcsipeszeztem, de egy spécivel még a mell-bimbóit is megtiszteltem. Erre már kezdett izegni-mozogni, így hamarosan a csipeszeket levettem róla. Végre kihúztam belőle a gyertyát, tenyeremmel nagyokat csaptam formás popójára. Nagyot csattant ugyan, de kevésbé fájhatott. A csattanásokra Janek felnézett s összehúzta a szemét, de nem szólt. Most kiengedtem Kristófot ebből a kalodából és utasítottam, hogy tornázzon előttem: törzsdöntés, csavarás, leguggolás és vissza stb. - parancsoltam. Végül leültettem a padlóra és belépve a lábai közé a merev farkára és golyóira nehezedtem, majd felengedtem s újra tettem. Kicsit izgett-mozgott, néha sziszegett is hozzá, de láttam, inkább Janekéknak szól az, mint nekem. Felállítottam, majd magas térdemelésekkel futtattam helyben egy ideig. Megállás után az egyik oszlop oldalsó padjára ültettem s hátrahúzva, összekötöztem a bokáit az oszlopnál, majd a kezeit is hátra tetettem s azokat is rögzítettem. Most ott ült előttem, kidüllesztett mellel, felhúzott lábakkal. Vettem a lovaglóostort, végig paskoltam a mindenhol. Kicsit eljátszottam az újra merevedő farkával és golyóival, amit meg is gyötörtem. Láttam, élvezi, ezért a kesztyűimmel megcsapkodtam a testét. Majd újra végig csipeszeltem, s otthagytam.
Felmásztam a létrán a házba. Alig értem fel, mikor láttam Janek jön a nyomomba. Nem csodálkoztam, mert azt hihette, hogy más a célom. Magamban nevettem a bizalmatlanságán. Egyenesen a fürdőszobába tartottam, ahol hosszasan piszmogtam, végül kiléptem, lemásztam.
Láttam Janek bosszúságát. Ő nem, de én hallottam, hogy a srácok beszélgettek lent. Leérve Kristóf elé léptem, de feje fölött Zdenekre néztem át. Így láttam, hogy Janek alaposan elpáholja őt tehetetlen dühében, rajta vezetve ezt le. Sajnáltam szegényt, mert nem érdemelte meg. Kristóf is kapott, párat, hangosan csattanóst is, de meglepetten látta, hogy nem őt, hanem a padlón lévő fatartót ütöm. Kérdőn rám nézett, én meg vissza rá, de csak intettem a fejemmel, mögé. Ekkor már ő is hallotta Zdenek jajgatását. Megértette, ezért kezdett kicsit, majd erősebben sziszegni. Egy-egy jajszó is elhangzott, sőt kérlelni is kezdett, hangosan:
- Nagyon fájnak a csipeszek, teljesen elszorít, kérem, Uram vegye le!
- Nem baj, tűrj! – volt a válaszom, haragos hangszínnel, miközben mosolyogtam rá.
- Igeeen, Uram. Tűrööök. – nyögte ki Kristóf és összenevettünk.
- No, jó, elég lesz. Leszedem ezeket. – jelentettem ki, tényleg leszedtem a csipeszeket.
- Köszönöm, Uram! – hálálkodott Kristóf, de most komolyan, nem viccből.
- Még egy formulát, eszközt próbálok ki veled itt. A többi, majd rád, azaz rám vár, holnap, ha…- bíztattam őt. Leoldoztam, megint megfuttattam, majd fekvőtámaszokat rendeltem el, amit nehezítettem azzal, hogy a hátára lépve, ellent tartottam.
- Elég! Feküdj ide, arra a sámlira, háttal! – utasítottam s mutattam hova.
Megtette. Ekkor feltettem a legfelső kereszt rudat az oszlopokra, majd felcsatoltattam a bokabilincseit is. A lábaihoz lépve emelni kezdtem azokat s közben bíztattam, hogy próbáljon segíteni nekem. Így nem sikerült a tervem. Ezért kivetettem a sámlit alóla és utasítottam, hogy álljon kézállásba az oszlopok között, de széttett lábakkal s találja el a felső gerendát közben. Többször próbálkozott, mire sikerült is neki. Most már fel tudtam csatolni a bilincseit a kereszt oszlopra karabinerekkel a láncokhoz. Ekkor mögé léptem, kezeit hátra felhúztam s a hátán keresztbe téve összekötöztem. Így lógott ott, fejjel lefelé. Hátrébb lépve megszemléltem lógva. Tetszett. Megint végig simogattam a teljes testét mindenhol kéjesen. Nem felejtettem el megszorongatni a farkát sem a golyóival. Most még jobban nyöszörgött. Nem csikiztem meg lógva, de helyette vettem a síkosítót, bekentem, jól megjártatva megint sorban az ujjaimat benne. Élvezettel nyöszörgött most. Mikor kihúztam az ujjaimat, egy tágító plugot nyomtam a helyére. Átnézve, láttam a hatását, mert szinte vízszintesen állt, meredt előre a farka. Megkerültem s kicsit megszopogattam, majd mikor szinte elalélt ettől, akkor gyorsan kézbe, marokba fogtam s húzkodni kezdtem. Hamarosan láttam már teste remegésén, hogy közel a vég. Ki is tört, hirtelen, de bőségesen szórta magjait mindenfelé. Körülnéztem, hogy mivel törülhetném meg Kristóf testét, mikor láttam, hogy Janek s Zdenek minket nézett eddig. Már nem játszottak egymással. Janek bosszúsan, Zdenek vágyakozva nézte, amit látott. Engedélyt kértem, s mikor megkaptam, odaintettem Zdeneket Kristóf elé és a testére mutattam, imitálva a „letakarítást”. Zdenek megértette, letérdelt és megtette. Ezalatt észrevettem, hogy Zdenek is felizgult, már neki is állt a dárdája a tangája alatt, majdnem kibökve azt elől. Ekkor felállítottam, lehúztam a tangáját, kiléptetve belőle. Elé toltam a sámlit, de mutattam, hogy kis terpeszben álljon Kristóf előtt. Elé ültem s az övét is megszopogattam, majd marokra fogva, gyors ütemben kivertem, de akkor már állva. Spriccelt ő is bőven mindenhova. Jutott Kristófra, a padlóra. Letakaríttattam vele újra Kristófot, majd mutattam, hogy mehet vissza Janekhez. Közben kibogoztam Kristóf kezein a kötelet, majd letetettem a földre azokat, így megtámaszkodott és le tudtam venni a rögzítő karabinereket. Lassan leengedtem a földre. Hamarosan láttam már színesedik az arca, visszatért az eredeti arcszíne. Ekkor felállhatott s utasítottam, hogy most ő tisztítsa le Zdenek farkát, alaposan. Kristóf nem csodálkozott, ment s tette. Mikor végzett én már a lépcső felé tartottam, ahol Janeket udvariasan előre engedtem, utána én is felmásztam, de hátraszóltam:
- Csináljatok rendet, lent, majd utána feljöhettek.
- Igenis Uram! – válaszolta Kristóf kettőjük helyett is s Zdenekkel nekiláttak ennek.
Mire felértünk, már Gyuri a kandalló előtt ült, valami bdsm lapot olvasott, míg Pavel a konyhába, hol másutt, ténykedett. Janek leült Gyuri mellé, de én a fürdőszobába tartottam. Amikor megtisztálkodva kiléptem a fürdőszobából, a nyitott konyhaajtón kisurrant hozzám Pavel, örömmel meglapogatott és most már szájon csókolt, majd visszasurrant és zörgött tovább. Én a nappaliba tértem vissza, majd egy rönkre ültem és előre dőlve megnéztem a kancsókat. Mindkettő üres volt. Gyuri észrevette ezt, kiszólt Pavelnek, hogy hozzon teát nekem, de az visszaszólt, hogy koszos a keze, vizes is, így most nem tud adni, hozni. Janek felfortyant, hogy ő is kér, most! Pavel zörgött, mosogatott kint, így én álltam fel, mentem ki, majd jöttem vissza és hoztam a kancsóban teát s töltöttem Janeknak, majd magamnak is.
(folyt. köv.)