Középkori történet I. - A vásár

Egy kisebb háború tört ki és a falu urát, ahol laktál megölték. A férfiakat lemészárolták, a nőket és a gyerekeket dolgozni hurcolták, a fiatal lányokat, mint téged is, rabszolga szállító rácsos szekerekre vitték és egy szomszédos megye legnagyobb városába szállították.
A városfalat átlépve a katonák, akik addig vittek titeket, megkapták a zsoldjukat és távoztak. Egy rabszolga kereskedőhöz kerültetek. Legelőször minden lányt megvizsgáltak, és akik még érintetlenek voltak, velük téged is, egy külön terembe vittek át. A már szüzességüket vesztett lányokkal a kereskedőnek dolgozó férfiak szórakoztatták magukat, míg nektek, 3 társaddal vízzel teli vödröket és tiszta ruhákat hordtak be.
-Vetkőzzetek le és mosakodjatok meg! - hangzott a felügyelő hangja. -Majd itt lesznek új ruhák, ezeket vegyétek fel. Körbenéztél, és láttad, hogy a lányok könnyekkel a szemükben kezdik el levenni a ruháikat és szófogadón teszik, amit utasításként kaptak. Csak te állsz még mindig tétlenül. Félsz. Mióta nőiesedtél, nem látott még senki ruháid nélkül.
Az egyik őr eléd lép, már zavaróan közel: -Te talán nem hallasz? Vagy kiért nem készülsz?! - mondja vészjósló hangon.
-É... Én... Csak... Még... - dadogod
Erre válaszul gyomorszájon vág: -Azt mondtam, vetkőzz és mosakodj! -kiabálja. -Kaphatsz még a hasadba, ha nem engedelmeskedsz! Máshova nem lehet - morogja - mert ha meglátszik a vásárban nem vesznek meg.
A hirtelen ért ütéstől a földre estél, de hamar összeszeded magad és te is elkezded a készülést. Körben hallod kintről, a piactérről beszűrődő hangokat. Árvetést tartanak, ahol a már nem szűz lányokat bocsájtják vásárra.
Mikor te is elkészültél, odamész a többi lányhoz. Ők mind idősebbek, mint te, a 19 éveddel. Egymás kezét fogják és remegnek a félelemtől. Te is félsz. Nem tudod, mi várhat rád odakint.
Hamarosan egy trombita szólal meg.
-Hölgyeim, uraim! Most következzék a vásár fénypontja és legértékesebb portékái, a szüzek! -harsogja a rabszolga kereskedő. Még be sem fejezte a mondatot, mikor a nyakadon egy fém karika csattant és pórázon kirángatnak titeket az emelvényre. Egymás után kínálják fel a lányokat, a legidősebbel kezdve. Így te maradtál a végére.
-És végül következzék a legértékesebb préda, a 16 éves szolgáló leány. - ekkor téged vonszolnak az emelvény közepére - A kikiáltási ár 30 aranypénz.
Hamar el is indult a licit. Két fiatal férfi verseng egymással, így tornázták fel az árat 40-ig, mikor egy szolgáló ruhás férfi bekiabálta, hogy: - Az uram 50 aranyat kínál. - síri csönd állt be. Mindenki tudta, hogy a várúr szolgálója mondta ki az ajánlatot. Az árverés vezetője hamar le is ütötte.
-Elkelt Urunknak 50 aranyért! -ekkor elindult feléd, és a pórázodnál fogva lerángatott az emelvénytől, egészen a szolgálóig, aki már elő is készítette a kis erszényét az 50 aranypénzzel. Hamar megtörtént a csere és a szolgálót kísérő két segéd megragadott és a vár felé vezettek. Amíg felértek a bejárathoz folyamatosan érzed a testeden a férfiak mohó kezeit, akik alig tudják fékezni vágyukat, hogy meg ne erőszakoljanak.
-Hagyjátok alávalók! -kiáltja a szolgáló, mikor észre veszi, mit művelnek veled - Ő az Úré lesz! Ti még csak rá sem nézhettek majd! Hogy szórakoztassa magát vele az Úr, ha ti a piszkos kezetekkel bemocskoljátok?!
Ezek után már szigorúan csak akkor értek hozzád, mikor vezetni kellett.
Úgy érzed, menten összeesel, mikor beléptek a várba és a vaskapu bezáródik mögöttetek. Ha a két férfi nem fogna erősen, akkor a lábaid is összecsuklanának alattad és zokogva a hideg padlóra esnél. Hosszú folyosókon haladtok végig, lefelé szűk lépcsőkön, a várbörtönig. Ott leveszik a nyakadról a vaspántot és belöknek egy üres cellába, majd rád zárják az ajtót. A két segéd felmegy értesíteni az urat, hogy meghozat. Addig a szolgáló kinyitja a celládat és belép hozzád.
-Ide figyelj te szajha! - kezdi fenyegetően - Ha az urunk ideér, te illedelmesen térdre vágod magad és köszöntöd, ahogy egy jó szukához illik! Megértetted?
-Igen, meg. -feleled félénken.
-Helyes! -mondja, és érzed, hogy a kezei a melledre kerültek. Fogdosni kezdi a melleid, a feneked és benyúl a lábaid közé, mire halkan felsikoltasz. Erre lekever egy hatalmas pofont: -Kussolsz! - súgja a füledbe. Csendben bólintasz párat és könnyekkel a szemedben hagyod, hogy kedvét lelje tested érintésében.
Hamarosan léptek zaját hallod. A szolga megfog a felkarodnál és kirángat a cellából. Egy negyvenes férfi lépdel lefelé a lépcsőn és áll meg előttetek. A szolgáló a földre, a térdedre lök téged és ő is meghajol.
-Köszöntöm Uram! Meghoztuk a szolgálót.
Te mozdulatlanul térdelsz, úgy, ahogy földre értél. Bár a térdeid sajognak és nagyon félsz, még csak fel sem nézel. Ekkor belemarkol a hajadba, és kényszerít, hogy a szemébe nézz.
-Mi a neved leány? -kérdi.
-Erzsébet. -feleled félénken.
-Tudod, hogy én ki vagyok?
-Ha jól sejtem, ennek a városnak az ura.
-Okos leányzó vagy, jól beszélsz.
-Hány esztendős vagy?
-A 19-et töltöttem télen.
-Remek! És még szűz, igaz? - ezt a kérdést a szolgálónak intézte.
-Igen uram, érintetlen.
-Kitűnő! -feleli és egy mosoly jelenik meg a szája szélén. -Akkor vidd fel a játszó szobámba. Elszórakozom vele kicsit...


*folytatása következik*