Karácsony...

Ez volt az első karácsonyunk együtt...pedig nem hittük az elején,hogy lehet ez több egy-két randinál.
Szerencsésnek éreztem magam,hogy a karácsonyi forgatag előtt ,vagy épp a kellős közepén,még volt egy röpke randira időnk. Reggel fél 10 kor már szokás szerint az állomáson voltam,és ahogy a kocsiba ütem közölted...ma szigorú leszel...!
Egyelőre csak mosolyogtam,de mikor láttam,hogy mennyire komolyan gondolod,még hevesebben kezdett el verni a szívem.
Ahogy a házba értünk,lepakoltunk, a szobába mentél,és akkor megláttam,hogy az ágyra már ki voltak készítve a "kellékek"!
Csak ennyit mondtál:
-Készültem!
Csak néztem a felhozatalt,mik is vannak elő véve a "spájzból". :)
Elkezdtél levetkőztetni,de aztán átvettem és a szemedbe nézve lemeztelenítettem a testem és a lelkem is.
Készen álltam...
Hátul összekötötted a kezem és felhúztad egészen míg bírtam, így kínálva fel a fenekem. Simogattál, csókoltál,miközben én nagyokat sóhajtottam!
Mikor elsőnek csapott le a kezed nyögni se tudtam,csak magamba szívni az érzést,és élvezni azt a finom bizsergést. Mindkét oldalról kipirosítottad kelően a fenekem,mert éreztem egyre jobban csíp és én egyre kevésbé bírom azt a feszítő érzést az ölemben...
Váltogattad,hol örömszerzésből fenekeltél,hol büntetésből amit számolnom kellett.
Még sose éreztem,hogy ennyire tudatában lennél mikor mennyit bírok el,és mi az amit még meg tudok adni Neked.

Mikor engedtél felegyenesedni szembe álltál velem és csak a szemem nézted,közben éreztem a kezed mindenhol. Ahogy a húsomba mar,és csavar és simít és a táncoló ujjaid a nedves résemben.
Rángattam a béklyóimat,ziláltam,sikítottam.
Mikor eloldoztál, szinte összeesve érkeztem az ágyra. Simogattál kicsit és hagytál megpihenni. De mikor az első szó elhagyta a számat közölted...még nem végeztél! Ahogy feltérdeltem folytattad a fenekelést, hol a kezeddel, hol a lovaglópálcával. De ekkorra már túl voltunk a korbácson,a nádpálcán, a lovagló pálca másodjára került a kezedbe.
Mikor úgy érezted eléggé kipirult a fenekem, magadra húztál,hogy Te is részesülj másféle élvezetekben is. :)

Még aznap délután némi cserfes szóváltás és szemtelenkedés végeredménye újabb fenekelés lett,de már 12-től olyan vörös voltam mint legelőször 60-tól sem! Hozzáteszem..ebben semmiféle élvezeti tényező nem volt! Egyszerűen lefogott,bevetette ellenem az erejét,és hiába rúgkapáltam,visítottam,hogy áúúúcccss...nem kegyelmezett az én drágám, csak kérdezgette, mondok e még hasonlókat?!
Mikor elengedett persze már vigyorogva közölte, hogy jééé milyen piros a fenekem,amit szaladtam megnézni a tükörben. :)

De még ezeket is kenterbe veri az esti "akciónk". Amit, elmondása szerint"én követeltem ki magamnak"!
Hason fekszem...épp kipihenni próbálok 3 orgazmust mikor azt érzem,hogy egy rezgő vibrátor csúszik be a combjaim közé de megáll a csiklómnál,és erősen stimulálja azt!
Közben csattanásokat hallok és a saját sóhajom. Kavarok a csípőmmel,megemelem a fenekem még jobban,talán hamarabb elérjem a csapást,hogy érezhessem minden pillanatát!
Egyre csak erősödtek az ütések,fokozódott a ritmus. Hol ide, hol oda. már alig vártam,hogy egy bizonyos pontra kapjam,ahol a legjobban élveztem. (Talán az a terület már érzékenyebb volt)
Aztán jött a lovaglópálca...hogy hány kézzel való ütés után,azt nem tudom..hogy hányat kaptam a pálcával nem tudom! Teljesen elvesztettem a tér és idő érzékem!
Csak a kéj, a bizsergés, a felfokozott érzések voltak körülöttem. Éreztem,hogy egyre jobban élvezni,és egyre jobban odasóz,de hagyva időt két ütés között,hogy kiélvezhessem azt a sajgó finom érzést ami szétárad a testemben ilyenkor.
Érzem közel a vég, tudom az orgazmussal véget ér a fenekelés is,ezért picit eltolom a csípőm a vibrátortól és csak a fenekelést érzem. Mikor már hiányzott a vibrátor visszanyomtam a puncimhoz és már robbant is bennem a véget nem érő orgazmus!
Nehezen tértem magamhoz..már ott ültél mellettem és a hajam,a hátam simogattad. Mellém feküdtél és hozzád bújva pihentem ki a "fáradalmakat".
Felnyaláboltál és kimentünk a mosdóba rendbe szedni főleg engem. :D
Mikor visszaértünk és leakartam ülni...nah az nem volt egyszer eset! Mert a fáradtságom ellenére egyből felpattantam!!! Újabb vizsgálat után jöttem rá, hogy nem csak kék-zöld a fenekem de van rajta egy helyes "kis" hurka ami eléggé fájt.
Mosolyogva simítottam végig,és hálásan leheltem csókot az én drága Uram ajkaira. :)
Igaz csak féloldalasan tudtam aludni,és másnap nehézkesen ültem,de boldogan gondoltam vissza a "sebeimre".

Köszönöm, Neked ezt a csodás karácsonyt! Szeretlek! :)