Hazudj! Hazudj még!!! 14.

- Ugyan, ugyan! Gyáva az a férfi, aki nem bír ki egy kis fenyítést! De lásd kivel van dolgod, a következő negyedet átengedem Petrának! – mondja Ildikó és valóban, ő leül és Petra lép mögéd.
- Számolj szolga! – pattan a szó és hangod, szinte el sem haló sikolyokkal számolja a következő hetet.

Újabb csere és Katalin kezébe kerül a vessző. Feneked ég lángol, de még mindig fokozható a parázsló kín, a következő hét által. Könnyeid mellett nyálad is nedvesítik már az asztalt.
Klára hűvös kezének érintése üvöltést csal ajkadra.
Gyűlölködő dühvel számolsz huszonötig és az utolsó három, már csak elhalón érkezik ajkadról. Beletörődve, az eltéphetetlen szíjak nyűgébe.
Alig van erőd felállni, mikor eloldoznak.
Ketten vonszolnak az emeletre és ajkadról állatias az üvöltés, mikor hanyatt fektetnek az ágyon. A puha selymes anyag érintése, most smirgliként hat feneked bőrén.

Végtagjaid kikötik. Petra a hasadra paskol kedvesen.
- Aludj jól, kis szolga!
Könnyű takarót terítenek rád és magadra hagynak.
Mintha csak egy kialudt, de még vöröslő pernyével borított tábortűz hamvaiban ülnél. Enyhületért kiáltozol, majd kimerülve álomba sírod magad.
Az ajtó kivágódik és élesen vág rajtad végig a csillár erős fénye. Nem tudod mennyi az idő. Kimerültséged a kevés alvásnak, vagy a szokatlan gyötrésnek is köszönheted. A tél már sötétbe borította odakint a világot.
A három lány féktelen jókedvvel viharzik be.
- Ildikó csak vacsorára jön haza, így most mienk a játékidő! – lelkesedik Klára.
- Hát lássunk neki! – kacag fel Petra és máris a szekrényhez lép. Kivesz valamit és melléd ül.

- Erre most nem lesz szükség! – jelenti ki és erényövbe zárja még érzékeny farkad. Sziszegve fogadod a tettét.
- Mire készültök? – kérdezed megrántva a kötelékeid, ám azok nem engednek.
Petra hökkenten néz rád.
- Ej ej szolga! Gyorsan felejtesz! Megszólalnod sem lenne szabad! S ha mégis teszed hát Úrnőid vagyunk, ne feledd! – hajol föléd és két mellbimbód csavarintja meg, igencsak erős kínt okozva ezzel. Ordításod ereje belevész a körmei okozta nyolc párhuzamos csík fájdalmába. Ő csak nevetve nézi művét, mely válladtól ágyékodig díszíti tested.

Majd felállva belső combod bőrére markol és vörös foltot hagy a keze. Hangod újra hallatod az inzultus miatt.
Petra nevetve hagy magadra és eltűnik társnői után a fürdőben. Odabentről jókedvű viháncolás és vízcsobogás hallatszik. Kis idő elteltével elősorjáznak. Testükön a víz, csillámló cseppjei jelzik sietségüket.
Szinte nem is gondolkodnak, máris akcióba lendülnek. Klára a mellkasodra ül, felhúzott széttárt lábakkal. Mögé ül szorosan Katalin és két keze máris társnője ágyékára markol, finoman ingerelve őt. Klára hátradől Katalin vállára hajtja a fejét. Petra mellétek áll az ágyra. Úgy helyezkedik, hogy a másik két lány ajka felváltva elérje lábaközét. Tökéletes rálátásod nyílik a két pinára. Klára nagyajkait szétfeszítik Katalin ujjai, hogy aztán behatolhassanak mélyen, míg hüvelykjei a csiklón játszanak. Petra megfogja Klára felnyújtott két kezét, így akadályozva meg hogy az belenyúlhasson Katalin játékába.

Klára pinája nedvezni kezd, cseppjei mellkasodra hullanak. Hiába erőlködsz, száddal el nem érheted se a cseppeket, se az egyre pirosodó pinát. Katalin észreveszi erős érdeklődésed és ujjait kihúzva a hördülő Klárából azok nedvét szádra orrodra keni. Immáron teljesen felajzva rángatod kötelékeid, vágyva hogy bekapcsolódhass. Ők nem segítenek, a kötelek nem engednek. Katalin ajka Petra pináját kényezteti. A két lány mélyeket sóhajtva, hörögve élvez Katalin ügyködése nyomán. Klára teste megfeszül és Katalin ujjai szétfeszítik a bejáratot. Tekinteted le sem tudod venni a lüktető szervről és a következő pillanatban erős sugárban arcodba kapod a kéjnedvét. Orrodat szádat betölti az illat, az íz. Farkad keményen feszül ketrecében, kínod kezd elviselhetetlen lenni.

folyt. köv.