str30 (43)
Szubmisszív
Transzvesztita
  • Van zárt albuma 
Cikkek idő szerint
2024. 11. (56)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Első találkozás a leendő Úrnővel

2013. 11. 24. 18:07 | Megjelent: 1572x
Már több levelet váltottam az úrnővel és két alkalommal hosszasan chateltünk is. Mindketten úgy gondoltuk, hogy szimpatikusak vagyunk a másiknak, mind külsőleg, mind belsőleg. A korábbi tapasztalatainkat és a vágyainkat is megosztottuk egymással (mert egy szolgának is vannak és lehetnek vágyai, ezeket az ismerkedéskor leendő úrnője tudomására hozhatja, de többé nem...). Mindezek alapján az úrnő érdemesnek talált arra, hogy találkozzunk.

Az úrnő idősebb, molett, öltözködésében is dominanciát sugalló nő, én, a szolga átlagos testalkatú, külsőre hétköznapian, de divatosan öltöző pasinak látszó travi-szolga-cselédlány.

A találkozó alapjait előre egyeztettük, az úrnő meghatározta, hogy Budapest egyik forgalmas terén pontosan hol találkozunk és meghatározta, hogy nekem mikortól kell ott lennem, így pontosan meg is jelentem, kicsit előbb is, biztos, ami biztos. Pontosan a megbeszélt időben üzenet érkezett az úrnőtől, melyben közölte, hogy érkezni fog biztosan, várjak rá. Sejtelmesen hangzott.

Az addigi ismerkedésünk során már kitűnt, hogy nm szereti, ha sürgetik, noszogatják, így vártam, nem kérdezgettem, mikor ér. Fél óra elteltével hívott az úrnő és érdeklődött, hogy ott vagyok-e még, én feleltem, hogy természetesen igen. Közölte, hogy már úton van (később derült ki, hogy akkor lépett ki a lakásából). Én türelmesen vártam a hétköznapinak tűnő öltözékemben, alatta azonban combfixben, tangában, melltartóban, buttpluggal a fenekemben, női parfümtől illatozva. Mert ezt is meghatározta az úrnő, hogy hogyan kell megjelennem.

Végül kicsivel több, mint negyed órával ez után pillantottam meg. Határozott tekintettel állt elém és kézcsókra nyújtotta a kezét. Platformos talpú, térd felé érő szárú csizmájában fél fejjel volt magasabb nálam, így mélyre hajolva csókoltam kezet. Amikor felegyenesedtem, elmosolyodva pofon vágott. "Helyes!", ez volt az első élő szó közöttünk.. Pár szót követően elindultunk egy közeli kávézóba.

A kávézóban már a megjelenésünkkel felhívtuk a figyelmet magunkra, hiszen nem mindennapi jelenség magasabb nő, feltűnő csizmában egy alacsonyabb, férfinak kinéző partnerrel, aki leveszi a nő kesztyűjét, kigombolja a nő kabátját, leveszi az övet és csak ez után segíti le a kabátot. Feltűnő volt a domina-szolga viszony, minden asztalról sandító pillantások irányultak felénk.

Az úrnő választott, én az előzetesen megbeszélt szabályok szerint hozzá sem érhettem az itallaphoz. A feltűnően nagy mosolyú pincérlánynak is az úrnő adta le a rendelést. Én egy teát ihattam (a kávét nem szeretem), amit az úrnő választott. Ő egy cappuchinot, ásványvizet és egy süteményt választott.

Szép lassan belelendültünk a beszélgetésbe és hosszú ideig élveztük egymás társaságát. Az úrnő fennséges volt viselkedésében és megjelenésében is, én pedig lassan beletaláltam abba a helyzetbe, amely talán mindkettőnknek megfelelő lesz, abba a szűk határmezsgyébe, ami a papucs pasi és az alázatos, teljesen alárendelt szolga között húzódik.

Távozáskor ugyan úgy, mint érkezéskor felsegítettem az úrnőre a kabátot, begomboltam, becsatoltam az övet, felsegítettem a kesztyűt és kezébe adtam lakk táskáját. Természetesen ezt is érdeklődve és mosolyogva figyelték a többi asztaltól, a pincérek pedig fülig érő mosollyal köszöntek el.

Az utcára érve az úrnő az egész este során használt hűvös, de mégis felséges hangnemben, kijelentő módban közölte: "hazavihetsz". Csodálatos volt ez számomra. A háza előtt az autóban még beszélgettünk pár szót, aztán jelezte az úrnő, hogy menne. Kiszálltam az autóból, körbe mentem, hogy kinyissam az ajtót neki és kisegítsem. Elmosolyodott, mint az este során többször is azokon a dolgokon, ami különösen tetszettek neki. A kapujához kísértem és ismét emlékeztetett még a kocsiban meghatározott feladat pár fontos mozzanatára.

Végül elköszönéskor nem a kezét nyújtotta kézcsókra, hanem a szokásos hűvös hangján annyit mondott: "Megcsókolhatod a csizmám!". Elmosolyodva letérdeltem elé az utcára és egy-egy csókot nyomtam a csizmái orrára. Ahogy felegyenesedtem, még térdelve, felülről megmarkolta a hajamat és kicsit hátra billentette a fejem, hogy a szemébe nézzek. Csodálatosan tornyosult felettem, így még fennségesebbnek tűnt, ahogy az amúgy is magasabb nőt térdelve szemléltem. Pofonvágott, mind a két arcomon. Határozottan, keményen, a bőr kesztyűje miatt hangosan csattanósan - még a chatelés közben említettem neki, hogy számomra a pofon egy úrnő-szolga kapcsolatban olyan, mint egy hétköznapi kapcsolatban a puszi.. ez tetszett neki, hiszen szeretett pofont adni. "Tetszel!" mondta és ezzel sarkon fordult és bement a lépcsőházba...

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa