1. Egy domina vonzásában

A közelmúltban minden hibátlanul alakult. Végre megérkezett a várva várt erényövem és ezzel egyidőben megismerkedtem az interneten egy elbűvölő dominával. A hölgy minden bizonnyal szeretett játszani az áldozataival, mielőtt széttépte őket. Kijelentette, hogy hajlandó személyesen is találkozni velem, ennek csupán egyetlen feltétele van...
Szerdára eljuttatott hozzám egy kicsike lakatot. Az volt a feladatom, hogy felvegyem az új erényövemet, lakatoljam le és küldjek erről egy fotót bizonyítékként. Cserébe szombaton következhet a várva várt közös este. Azonnal megtettem, bár nagyon féltem, hiszen kulcsom nem volt hozzá.
Számoltam vissza az időt szombatig, noha csupán három napról volt szó. Nekem most az is sok volt, végtelen. Máskor napi szinten magamhoz nyúlok és most erre nem volt lehetőségem. Pedig ilyen felizgult állapotban még jobban vágytam rá. Mindennél jobban.
Végre eljött a hétvége. Már délelőtt készülődni kezdtem a randira. Délután aztán érkezett egy üzenet. Izgatottan olvastam el:
„Szia! Az a helyzet, hogy a kedvenc szeretőm éppen ma este meglátogatna. Nem tudtam neki nemet mondani, ki vagyok éhezve már egy jó szexre. Nem baj, ha áttesszük a kávézást holnapra?”
Elszédültem. Felzaklatott az üzenet. Én napok óta szenvedek és neki van szexhiánya? Kellett egy kis idő, hogy higgadtan válaszoljak:
„Megértem, a jó szex nagyon fontos. Akkor legyen holnap, végülis én ráérek. Kellemes estét!”
Másnap végre valóban találkoztunk. Beültünk egy hangulatos kis kávézóba és kellemesen beszélgettünk. A hölgy élőben is vonzó volt, s mivel napok óta erényövben voltam, így különösen bizsergető látvány. Néha kacér mosolyának, máskor sejtelmes nézésének köszönhetően duzzadt a farkam az erényövben. Na és persze amiatt is, mert részletesen beszámolt az előző estéjéről. Idővel lányos zavarom alább hagyott, ekkor alaposabban is szemügyre vettem. Szoknya volt rajta, harisnya és magassarkú. Kecsesen ült, lábai keresztben. Egyik bokáján egy csillogó lánc, rajta egy apró kulcs. Megpillantva kikerekedett a szemem, nyilvánvaló volt, hogy az erényövem kulcsa. Ezt ő is észrevette, egymásra néztünk, végül én zavartan lesütöttem a szememet. Beszélgettünk tovább, majd végül kedvesen elköszönt.
„Én most megyek. Jól éreztem magamat. Ha gondolod keress és találkozzunk máskor is.”
Persze ez most nem a szokásos első randis elköszönés volt. Ő pontosan tudta, hogy keresni fogom, hiszen rabul ejtette a farkamat és a kisugárzásával már engem is. Szerettem volna megkapni a kulcsot, de nem volt bátorságom elkérni. Így anélkül indultam haza, rabságban...