Újabb álom...

Egy újabb álom…

Egy tisztás szélén találom magam. Hogy kerültem ide, azt nem tudom.
Fényesen és melegen süt a nap érzem, hogy simogatja az arcomat. Körbe nézek, de nem látok senkit sem körülöttem. Felállok és elindulok a tisztás másik vége felé, de hirtelen hasra vágódok. Nem értem mi történt. Felülök és akkor veszem észre, hogy a bal bokámon bilincs feszül melyhez egy hosszú lánc van csatlakoztatva. Megnézem közelebbről, erős masszív darab, nem holmi játékszer., így meg sem próbálom.
A kíváncsiság győz így felállok és kezembe veszem a láncot és elkezdem keresni a végét. Nem kell sokat mennem, már is az erdő sűrűjében találom magam.
Megtorpanok. Valaki áll mögöttem és hajamba markolva tart vissza a továbbhaladástól.
Ki vagy?– kérdeném, de nem merem, Erős férfikéz kulcsolódik a nyakamra és eszméletem vesztem.
Nem tudom mennyi idő telik el míg magamhoz térek. A csuklóim fájnak, egy fa magasan lévő, vastag ágához vagyok rögzítve, úgy, hogy a lábam alig ér le és csak csuklóim terhét tudom enyhíteni
Egy mély gépies hang szólal meg mögöttem, de hiába fordítom hátra a fejem nem látom ki szól hozzám.
– Tudod-e miért vagy itt?
– Nem tudom mit követtem el.
Akkor felfrissítem a memóriád – s már csattant is a hátamon az első csapás és ritmikusan, egyre erősödő csapások záporoztak rám
Most már emlékszel, te ribanc?– lélegzetvételnyi időt hagysz a válaszadásra.
Aúúú, kérlek ne! Hagyd abba és engedj el!!
Rossz válasz.- Kaptam a következő sorozatot de most már nem csak a hátamra hanem a fenekemre és a combjaimra is.
Kérlek! Már emlékeszem.- üvöltöm zokogva
Hallgatlak.-közlöd tárgyilagos hangon és szembe állsz velem, úgy hogy te jól láthass engem, de én ne láthassalak téged.
Neveletlenkedik helyetted gondolkodtam, próbáltalak befolyásolni, megfeledkeztem arról, hogy mi is a sub dolga….-és csak soroltam vétkeim hosszú perceken át könnyekkel küszködve.
Megy ez neked kislány. És mit érdemel egy ilyen kis hülye szuka?
Szenvedést Uram.
.Remélem emlékszel még milyen büntetéseket szabtam kim mert akkor nem fog meglepetés érni. Az első büntetést hang nélkül kell tűrnöd, minden egyes hangadásod az újra kezdést fogja maga után vonni. Megértetted?
Igen Uram.
Akkor kezdhetjük is.
Felhúztad a kezedre a védőkesztyűt és megmarkoltál egy nagy adag csalánt és rám suhintottál. Az első 5-őt szó nélkül tűrtem, de mikor kényesebb helyre értél felszisszentem.
Akkor ismét egy.
És már az előbb érintet területekről indulva újra kezdted, Nem tudom, hogy hányszor kellett újrakezdened, mert igyekeztem kizárni a külvilágot és kibírni a dolgot.
29, 30. Kész. Most kapsz 5 perc szünetet, ha tudod mi a dolgod.
Nem érkezett válasz, mert még nem cseppentem vissza a valóságnak hitt létbe.
Hát akkor kezdhetjük is a következőt.– Oda jöttél hozzám a bokáimra is bilincset kattintottál és egyenként széles terpeszbe húztad a lábaimat, úgy hogy még épp tudjam tartani magam, ha szükség van rá.
Most egy vékony, rugalmas pálcát veszel a kezedbe,. .Más módszerrel osztod ki a büntetésem mint az előbb. Nagyobbakat ütsz, de hagysz időt két ütés közben és élvezettel nézed, ahogy fájdalmamban sikoltozok, könyörgök, és vonaglok.
Mintha a húsomat szaggatnák ezer meg ezer darabra szaggatnák. Lassan eluralkodik rajtam a fájdalom, és át adja a helyét egy másfajta érzésnek, mely a tarkótól indul az ágyékom felé bizsergő, forró hullámokban.
A csalánnal kipirosított égő felület egyetlen négyzet centiméterét sem hagyod érintetlenül, de a puncim meg a belső combom még kíméled azt a végjátékra tartogatod.
– 48..-csattan a jobb belső combom felületén a pálca; 49..- majd a másik oldalon is csattant;50…. ez már direktbe a puncimat éri oly erővel, hogy azt gondolom, hogy ez a vég.
De nem … Érzem, hogy elengeded a lábaimat, majd a kezeimet is. És gyengéden segítesz leheverdni a fűbe. Nem kötözöl meg, mert tudod, hogy nincs hova menekülnöm, meg hogy már nem is akarok. Mellém teszel egy vödör hideg vizet, meg egy szivacsot.
Kapsz negyed órát, hogy rendbe szedd magad. Utána folytatjuk!
Igen Uram. Mondhatok valamit?….
Vissza kézből adsz egy akkora pofont, hogy visszahanyatlok a fűbe.
Te hülye kurva még mindig nem tanultad meg, hogy csak akkor kérdezhetsz, ha engedélyt adok rá? Ezzel kiérdemeltél még egy büntetést.
És magamra hagysz. Bele mártom a szivacsot a hideg vízbe és át törlöm vele a testem. Hűsítő érzés, nagyon jól esik. Hamar elröppen a negyed óra. Visszatérsz.
Nem szólsz semmit csak a hajamnál fogva felrántasz és egy vastagabb fa törzsének löksz, úgy hogy a hátam ér hozzá. Újra kattantak a bilincsek a csuklóimon és a bokáimon, de most lánc helyett erős kötelet fűzöl át a karikán majd körbevezeted a fa mögött, és szorosan kifeszített pózba kényszerítesz és rögzítesz.
Előveszel egy hosszabb gyertyát, meg csipeszeket, a magaddal hozott táskából.
Nyújtsd ki a nyelved!
Engedelmesen megteszem, mindkét oldalára csipeszt helyezel fel és a számba adod a gyertyát.
Ezt pedig szépen meggyújtom és te pedig tartod míg befejezem a büntetésedet. És ha elmered fújni, vagy elejted, akkor sorsodra hagylak így kiközve. Megértetted??
Csak bólogatni tudok.
Remek!
Előveszed az öngyújtódat és meggyújtod a gyertyát. Engem elkap a rettegés, mert tudom, hogy a viasz a mellemre fog csöpögni és ettől féltem talán a legjobban,
Ezután előveszed a tűket, ragasztószalagot és további csipeszeket. Két csipeszt rögtön föl is helyezel a mellbimbóimra., amelyet én egy halk nyöszörgéssel nyugtázok. Majd módszeresen körbe tűzdeled a tűkkel a mellbimbó udvaromat, feldíszítve ezzel az ékességeimet.
De ekkor már én nem hallottam nem láttam, csak rettegtem, mert az első viaszcseppek elérték a melleimet és előtörtek bennem a régi emlékek.
Hamar magamhoz térek. Érzem, ahogy csipeszeket teszel a nagy ajkaimra és ragasztó szalaggal oda rögzíted a csipeszek végét a combom belső feléhez, ezzel teszed teljesen hozzáférhetővé a csiklómat. Nem bajlódsz tovább semmivel sem, csak a kezedbe veszel egy tűt és kínom minden egyes másodpercét kiélvezve lassan milliméterről- milliméterre áttolod a tűt a csiklómon,
Ordítanék, de nem tehetem, mert akkor kiesik a számból a gyertya, így csak a szemeimből folynak a könnyek, mint egy zuhatag. Nem bírom elhomályosul előttem minden….
És abban a pillanatban megszólal az ébresztő órám és jelzi ideje felkelni….