Cikkek idő szerint
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Szeretem a szombat reggeleket 2

Törölt felhasználó
2013. 11. 10. 18:20 | Megjelent: 1140x
Az utolsó simításokat végeztem a házimunkában, mikor Anita megjelent a lekvárfőző fakanállal a kezében. Fél méteres nyelű,

széles fejű, félelmetes darab volt, lekvárt még sose látott, csak a csupasz fenekemet.
-Nem létezik, hogy ennyit vacakolsz te szerencsétlen! - hordott le, majd négy-öt erős ütést kaptam tőle a hátsómra. Nem

tudtam megállni, hogy az utolsónál előre ne toljam a csípőmet.
-Valakinek megint gondjai vannak a pozíció megtartásával.
Egyik kezével a rajtam levő tangája mögé nyúlt, és megszorította a golyóimat, majd a fakanállal tízszer csapott a fenekemre

olyan erővel, hogy egy pillanatra levegőt is elfelejtettem venni, de ezúttal nem tudtam elmozdulni.
-Kettő percet kapsz, hogy bejezd a felmosást! Utána minden másodpercért tíz ütés jár a nádpálcával. A hanyag munkáért meg nem

is akarod tudni mi jár!
Szoros volt az időkorlát, igaz a lakás sem nagy, és amúgy is a nagyján túl voltam. Belehúztam rendesen, és idő előtt pár

másodperccel értem el a folyosón a szobáig. Az utolsó húzás után a felmosót a vödör tartójára tettem, és beléptem a szobába.
-Szerencséd.-mondta Anita, aki hasonfekve tévézett az ágyon. Valami csajos műsor ment éppen.
-Amíg szárad, kinyalhatod a fenekemet. Boldogan dőltem az ágyra, és szétterpesztett lábai között a feneke fölé tornáztam

magam. Szememet becsukva adtam a popójára az első csókokat, de egyszercsak hátranyúlt az egyik kezével és ellökte a fejemet.

Lassan fordult hátra. Rémület költözött belém, mikor az arcát megláttam. Nem dühös volt, hanem szomorú. Hosszasan nézett a

szemembe, mielőtt megszólalt.
-Megköszönni ki fogja? - kérdezte félelmetesen halkan. El tudtam volna süllyedni a szégyentől. Már egy jó ideje nem engedte a

nyelvem a popólyukához, és akkor képes vagyok elrontani egy ilyen hülyeséggel. Nem bírtam tovább a szemébe nézni, lesütöttem

a tekintetem.
-Köszönöm Úrnőm.-mondtam remegő hangon.
-Késő!-jött az azonnali válasz.-Ha ennyit számít neked, hogy kedves akartam lenni hozzád, akkor felejtsük el amit mondtam.

Takarodj ki a fürdőszobába! Nem is akarlak látni!
-Nagyon sajnálom Úrnőm, kérem bocsásson meg nekem!-mondtam neki, miközben szinte már a sírás fojtogatott.
-Egy hangot sem, azt mondtam, KIFELÉ!
Megsemmisülve somfordáltam a fürdőszobába, ahol egyből a fal mellé roskadtam. Nem bírom elviselni, ha haragszik rám, ha

igazán haragszik rám. Háromszor vágtam a fejem a falhoz. -Hülye, hülye, hülye! Nem tudom mennyi idő telt el a fürdőszobában,

de egy örökkévalóságnak tűnt. Többször átfutott az agyamon, hogy kimegyek a bocsánatáért könyörögni, de vajon nem csak oljat

ötenék a tűzre? Hiszen engedély nélkül mennék ki. Nagy sokára nyílt az ajtó, és mikor Anita megjelent, én egyből a lábaihoz

vetettem magam.
-Sajnálom, sajnálom, sajnálom! Bocsásson meg kérem, Úrnőm! Büntessen meg kérem, ahogy csak jól esik. Bármit megteszek, hogy

kiengeszteljem. Bármi jobb, mint a tudat, hogy látni sem akar azért amit tettem.-hadartam egy szuszra miközben átöleltem a

lábait, és komolyan is gondoltam, különösen a végét.
-Szeretnéd jóvátenni?-kérdezte halkan.
-Igen Úrnőm!
-Gyere utánam.
Követtem a szobába, ahol az ágyon ki volt készítve a síkosító, a felcsatolható farok hámja, a két betéttel: a 6,5 cm

kerületű, és a "monster" dildó. Ezen kicsit meglepődtem, ez nem az amit általában büntetésnek tartanék. Persze lehet igencsak

fájdalmas, ha durván csinálja.
-Felkészítetted a segged reggel?
-Igen Úrnőm, tiszta vagyok - feleltem még mindíg kicsit bizonytalanul. Ekkor a kezembe adta a mobiltelefonom, meg egy cetlit,

amin egy telefonszám, és egy szépségszalon neve szerepelt, alatta különböző kezelések felsorolásaival.
-Hajolj az íróasztalra, időpontot fogsz nekem kérni.
Továbbra is értetlenül engedelmeskedtem a parancsnak, és az asztalra hasaltam, magam elé téve a telefont és a cetlit. Anita

közben felvette a hámot a kisebb farokkal, levette rólam a tangáját, síkosítót csorgatott a fütykösre és a fenekembe. A

fütyköst a lukamhoz igazította.
-Mire vársz még? Kihangosítás, és tárcsázás!
Rosszat sejtve követtem az utasításait. Tárcsáztam, és mindketten hallgattuk a búgó hangot. A fogadást jelző kattanáskor

Anita a csipőmre tette mindkét kezét.
-...... Szalon, Melinda vagyok, miben segíthetek?
Anita ekkor keményebben megszorított, és egyetlen hatalmas lökéssel belémhatolt. A belémhasító éles fájdalomtól hirtelen

bennem szorult a levegő.
-Hallo?-kérdezte a lány újra. Közben Anita ütemesen dugni kezdett. Mivel nem várt, hogy hozzászokjak a farokhoz, még minden

lökés fájdalmas volt.
-Öööö..Jó napot kívánok....-e-egy időpontot szeretnék kérni a barátnőm számára.
-Mikor szeretne jönni?
-Cs-csütörtök délut-tán. A fenekem lassan kitágult, és a fájdalom alábbhagyott, ekkor Anita azt kezdte játszani, hogy a

farkat makkig kihúzta belőlem, és mindíg mikor beszéltem, egy hirtelen lökéssel tövig vágta belém.
-Sz-szaaa-una is lENne iGGen!.
-Öhm, minden rendben van uram?-kérdezte a lány csodálkozó hangon, mire kuncogást hallottam a hátam mögül.
-Eeeedzés közben v-vagyok-vágtam ki magam, mire a döfködésem pár pillanatra abbamaradt. Majd újult erővel folytatódott.

Altestemben kellemes bizsergés támadt, és kezdtem magam könnyebbnek érezni. A lebegésérzés kezdett elhatalmasodni, és a

szapora légzésemet sem tudtam már nagyon kordában tartani.
-Klubkártyájuk van?-kérdezte ekkor a lány.
-T-ttesssék? Ööö..nincs.
-Akkor elmondanám milyen kedvezményekkel jár a kiváltása. Ez a kártya.....-mondta, mondta, és csak mondta a szokásos

marketingdumát. Anita már nemcsak a makkig húzta ki a farkat, hanem teljesen ki, és úgy lökte be teljesen újra.
"Fogd már be te hülye kurva"-sikított egy hang a fejemben.
-K-kössszönöm, majd eeelgondolkodddunk rajta.-mondtam mikor végre befejezte.
-Akkor csütörtökön várjuk a hölgyet. Ööö.. További jó edzést uram. Csak én képzeltem úgy, vagy a lány hangja nagyon vidáman

csengett?
-Edzés? Nem is rossz. Életképesebb ötlet, mint más, amit kitalálhattál volna. Hiába, hazugság, férfi a neved.
A hangja vidám volt, ezek szerint már nem mérges rám - gondoltam, és ebből bevillant, miért is kerültem ebbe a helyzetbe.

Gyorsan letérdeltem úrnőm elé, és kezet csókoltam neki.
-Köszönöm, hogy alázatra nevel, és kegyeskedett megtisztelni hitvány szolgalukamat, Felséges Úrnőm!
-Mégsem vagy reménytelen eset, jó. Miért kell egy szolgának megköszönnie, ha női feneket nyalhat?
-Mert a szolga csak egy hitvány férfiállat, egy apró porszem az Úrnőhöz képest, aki maga a fényességes nap, és a legnagyobb

megtiszteltetések eggyike, ha egy szolga nyelvét úrnője popsirózsa ablakkal tiszteli meg.
-Az elmélet megy, már csak a gyakorlatban kellene jeleskedni. Ellenőrzöm a lakást, már biztosan felszáradt. Készítsd ki az

eszközöket: fakanál, pálca, korbács, nadrágszíj. Megkapod a büntetést a hanyagságaidért, mert biztos, hogy ma is rengeteget

hibáztál. Plusz a szokásos karbantartó verés. De csak a második kör után.
Anita kivette a műfarkat a hámból, de a hámot nem vette le, hanem az óriásfütykösért nyúlt az ágyon.

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.